Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-22 / 51. szám
402 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Duna és Tisza közé is beköltözködhetik a jólél és megelégedés ... Csak békesége leggen már eggszer e nemzetnek! Az a békeség, mely igazi munkára sarkal. Az a békeség, - mely a magyar sziveket egybeforrasztja. i\lely megveti a testvérharcot, a szenvedelmek hiábavaló izgatásait és a vak gyűlöletet, melynél rosszabb, veszedelmesebb démonja nincs egy nemzetnek sem, A békeség ünnepén, szent Karácsony napján tolulnak lelkűnkből ellenállhatlan erővel ezek a gondolatok. Akkor, mikor a Megváltó születésének nagy eszméje, nagy igazsága kell, hogy meg- puhitsa lelkünket, hogy akaratunkat megacélozhassa. Láthatjuk, hogy sem emberi tudomány, sem emberi intézmények nem segíthetnek rajtunk, ha Isten nem segít. Az Isten nem halt meg. Mi halunk meg nélküle. Jöjjön, következzék be tehát a nemzetre nézve a béke. Az Isten békéje, melyről minden nép története hirdeti, hogy nincs másban béke csak az Isten békeségében és benne való megnyugvásban. Akié a föld . . . azé az ország . . . Minden országban megértik ennek a fenti igazságnak nagy, megcáfolhatatlan jelentőségét. Csak Magyarországon akadtak és vannak, akik erre a szavakra úgy megijedlek, akár a jószág, melynek sze- merecehártyáját a veres szin nagyon izgatja. Kihúzták a felvilágosodás, az európai felfogás, a világpolgárság kardját és azzal vágták — jó, hogy csak a ködöt. Hadonászva-hencegve ott kiabálták: — Hogy mer valaki ilyet mondani ? egy müveit országban. Ázsiai állapot és többi, bizony már nagyon elkopott, nevetséges szólamokkal dobálózva, Pedig hát a legegyszerűbb ember is tudja, hogy az az ur a maga portáján, aki bírja, tulajdona a portájának. Addig magyar a magyar és addig ur a magyar e hazában, mig magyaré a föld. De el kellett következni annak, hogy Európa egyik legműveltebb népe — a német nemzet — tanítsa meg ezeket a talmi magyarokat arra, hogy hát ki az ur az országban. Meg kellett mutatni a porosz kormánynak, hogy mit művel szegény lengyelekkel, hogy a poroszé legyen a föld. Kiszorítja a lengyeleket az őseiktől öröklött vagy szorgalmuk által szerzett földbirtokból. És mintha ez a kioktatás sem lenne elég. Jön más is. Ez már csak fejbe veri aztán a talmi magyarokat, ha már máskép nem lehet az ő európai világpolgári fejükkel valamit megértetni. Az Egyesült-államokba, tehát az «/-világban és nem Ázsiában, szokás egy-egy uj ülésszakot a köztársaság elnökének üzenetével kezdeni. Ez az üzenet annyit jelent, hogy hát: tudja meg minden emberfia, nép és nemzetben/ és kint... hogy ezt akarjuk. Amerika akarja és igy fog tenni. Nos a decemberi ülésszak megnyitó üzenete megtörtént. És mit tartalmaz ? Ne neveljen a: iskola csak hivatalnokokat. Írókat. Mert igy elvonja a fiukat a farmoktól (gazdaságtól). sőt idegenekké teszi őket még a műhelyekben is. Ez nagy veszedelmet hozhat Amerikára, azért az elnök felemeli szavát, hogy neveljen az Unió a falunak, a mezőgazdaságnak is munkásokat, hogy amerikai kezek műveljék a nagy birodalom termékeny mezejét. És ügyelni kell, hogy a nemzet birtokaiból ne nagy területek menjenek kevesek birtokába és az erdőket ne pusztítsák el, mint tették eddig. Mi ez más, mint az a törekvés, hogy a nemzeti földet a nemzet polgársága tartsa kezében. Vagy más szóval, hogy: — Amerika legyem az amerikaiké! Persze az elnök ez üzenetére az amerikai újságok egy része (a mi újságunk fajtái) szintén nagy lármát csaptak. Hogy hát a föld, az ipar a fő az elnök urnák? A börze a spekuláció — mi? Az elnök ur azonban nem törődik velük. Hiszen az egész világ tudja, érzi, hogy éppen a spekuláció, a börze vitte Amerika földjére az idegeneket. A nagy spekuláció, meg iparűzés egy bizonyos időre elszé- ditette Amerikát. De mikor most fel kell ébrednie, látva-látja, hogy ott lehet a fény, a pompa ... a nagy spekuláció, ha egyszer csak azon veszik észre, hogy Amerika már nem az amerikaiké. No hát azt hisszük : ennél csattanósabb feleletet nem kaphattak azok, kik nálunk is tapodják az igazságot: — Akié föld, azé az ország. Dikszi. Milyen az édes anya szeretete? Édes jó Istenem, ki tudna erre egy lélegzéssel felelni. Költők, Írók, festők, szobrászok igyekeztek erre felelni, megtestesíteni, érzékelhetővé tenni. Sikerült-e ? Mondjátok meg ti gyermekek, akiknek van és akiknek csak volt édes anyjuk. És lám, mégis lehet újabb és egyszerűsége mellett is találó, igazán megkapó módou jellemezni azt, hogy milyen hát az édes anya szeretete. Megtet'e, jellemezte, minden, még oly egyszerű ember számára is felfoghatóvá tette ezt a pápa. A világ összes katholikusainak feje. Aki szegény családból száműzött. Akinek szegény, egyszerű testvérei ma is tanúskodnak arról, mily csendes, igénytelen bölcsőben ringott a római pápának, a világ katholikusai fejedelmének élete... És teszi ed akkor, mikor az emberi méltóság legeslegnagyobb fokára jutott. Ahova csak ritka halandó jutott... De ne időznünk sokat, halljuk a feleletet, mely a következő kis történetben van elmondva: Kihallgatást adott a pápa. Sűrűn feketélett a
