Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-22 / 51. szám
MAGYAR FOLDMIVELŐ 403 nagy audenciás terem az előkelőségektől, mert ünnepélyes volt a kihallgatás. Üt az egyik toronyóra odakünn s erre a pápa kihúzza zsebéből az óráját. Egyszerű, egyfedeles, nickel cylinder-órát, melynek födele, sárga már a használattól. Közönséges, erősen kopott bőrszíjon lógott. A pápa megnézi óráját és amint zsebébe akarja csúsztatni, eléje lép egy dúsgazdag olasz herceg s meghatottan igv szól a pápához: — Szent atyám !... Mint legbecsesehb értéktárgyat fogom megőrizni ezt az órát. És már nyújtotta cserébe saját pompás aranyóráját. amely brilliánsokkal volt gazdagon ékítve. Az óra szerkezete is elsőrangú mestermű volt. A pápa nyájasan tekintett a hercegre, de elutasitólag intett a kezével : — Nem lehet, kedves hercegeiül... Ez az óra legbecsesebb emlékem ... Édes anyám adta nekem láncostul karácsonyra... Még apró gyerek voltam, iskolásfiu... Megfogadtam akkor, hogy mig órát használni tudok, ezt hordom mindig. Az egész audienciás teremben halk moraj futott végig : — Aztán kitűnő óra is!... Még ma is ép oly pontosan jár. mint akkor, soh’se siet, sohase késik!... talán azért, — tette hozzá ellenállhatlanul — mert édes anyám szeretelének a jele. O A Ml NÉPIM llGAES liAJOS DOLGAI. Vigyázzunk a kebeleztetésnél! Ma már mindenkinek felesleges magyarázni a telekkönyv hasznát, áldását. A telekkönyv biztosítja megszerzett jogainkat. A telekkönyv a hitelnek legbiztosabb alapja. Ha valaki birtokot vesz, az az első dolga, hogy a jegyzőhöz vagy ügyvédhez siet, a szerződés megkészittetése, a bekebelezést kérő irás beadása végett. Ha valaki kölcsönt akar adni, először megtekinti a kölcsönkérő telekkönyvét, hogy megnézze, vájjon az illető nincs e eladósodva. A gazdaközönségnek tehát igen sok érdeke fűződik a telekkönyvhöz. Sajnos azonban, hogy a jogoknak a telekkönyvben való biztosítása körül, ugv a jogot szerző felek, mint az okiratokat, a telekkönyvi beadványokat szerkesztő ügyvédek, jegyzők igen sok esetben felületesen járnak el. Ez az oka annak, hogy úgy az államnak, mintáz egyeseknek sok pénzébe kerülő telekkönyv sokszor meg- bizhatlan. Pereknek oka, családok tönkretevője. Sokszor akadálya a birtokszerzésnek. A köl- csönfelvevésnek pedig nemhogy alapja, hanem szintén akadálya. Mi annak az oka tehát mégis, hogy noha a gazda fizeti a bélyegeket, a százalékot és pedig elég nagy összegben, a telekkönyvét mégsem tartják rendben »az urak«. Ennek az oka az, hogy a birtokosok nem jelöltetik meg pontosan a nevüket, a birtok átíratásakor senki sem győződik meg az eladott, azaz megvett birtok ugyanazonosságáról. Példákkal élek. Előbb azonban ismertetem nagyjában a telekkönyvi intézményt. A község határában minden egyes bírtok ie van rajzolva a telekkönyvi térképre. Minden birtoknak külön száma van. Minden birtokosnak külön telekkönyvet szerkesztenek. Ebben fel van sorolva, hogy a birtokosnak milyen számú ingatlanai vannak. Van azután egy könyv, melyben betűrendben be vannak Írva a község összes birtokosai. Már most tegyük fel, hogy Kis János uram eladja a Törökcsapás nevű dűlőben lévő szántóföldjét nekem. Bemegyek a telekkönvvhivatalba s kérem, hogy nézzék meg, vájjon nevén áll-e'Kis Jánosnak a birtok és nem nyomja-e valami teher? A telekkönyvi hivatalban előveszik a névjegyzéket. Keresik a Kis Jánost. Erre azt mondják, hogy hja, a névjegyzékben hatszor is be van írva ez a név: Kis János, melyiket keressem hát? Látjuk tehát, hogy már most is baj van, mert a telekkönyvben sok »Kis János« név van minden jelző nálkül. Tudjuk ugyanis, hogy ilyen nevű ember Kis János, Nagy József, Kovács Mihály, Horvát Anna, Balog Teréz a legtöbb faluban több is van. Ha tehát az okiratban egyiket sem kiilömböztetik meg a másiktól, akkor a[telekkönyben nem tudhatom meg, hogy melyik birtok, melyik Kis János tulajdona. Ezért azt jegyezzük meg legelőször, hogy ha bármiféle okiratot állíttatunk ki, abban a nevünket láttassuk mindig valami jelzővel. Házasember a felesége nevét, férjes nő az ura nevét Írja oda. Például Kis János (nős Salamon Rozáliával), Varga Juliánná férj. Pető Mihályné. Az nem elég, ha azt irom, ifj. Kis János. Mert az ifjú megöregszik, utána más embert keresztelnek Kis János néven. így tehát, aki öreg Kis János lett, az a telekkönyvben ifjúnak van még mindig Írva. Megint csak kész a zavar. Az sem beszéd, hogy Írhatom [magamat igy is, hogy: Nagy Gábor, mert hiszen több Nagy Gábor úgy sincs a faluban. Ezt ugyanis a faluban tudja mindenki, de a városban nem tudhatják. Ezért azután ahányszor Nagy Gábor birtokot vesz, mindig külön lelekkönyvet csinálnak neki. így 20—30 telekkönyve is van egy gazdának. Mikor tehát kölcsönre szorul s a pénzintézetnek be kell mutatnia a telekkönyveit, akkor egy telekkönyv helyett harmincat kell kiváltani. Egy iv telekkönyvre 2 korona bélyeg jár. Harmincra tehát 60 korona. Látjuk, hogy mennyit adózott az amúgy is sok gonddal adózó gazda az első lépésnél és csak azért, mert nevét nem Íratta fel annakidején rendesen. Ezenkívül előfordulhat az is, hogy az egyik Kis Jánosné helyett a másik birtokát terheltetik meg, az egyik Kis János eladott birtoka helyett a másikét Írhatják át a vevőre. A meghalt Kis János birtokai helyett az élő Kis János birtokát írhatják át amannak örökösei javárn. A telekkönyvi hivatalnak is nagy hátránya a sok telekkönyv, mert harmincszor annyit kell bennök dolgozni. Természetes tehát, hogy a bekebelezés is lassabban megy, az eladó, vagy a kölcsönvevő későbben jut a pénzéhez. Látjuk, hogy közgazdaságilag is nagyon káros a nevek felületes meghatározása. Ha a neveket pontosan írattuk is be, még mindig fordulhat elő telekkönnyvi hiba. Nézzük csak! A jegyzőnek vagy ügyvédnek megmondom, hogy Kis János eladta nekem a Törökcsapásban levő földjét. A jegyző a telekkönyvi hivatalban elő-
