Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-03 / 44. szám
350 MAGYAR FÖLDMIVELŐ kortartalom és kevesebb a keményítő, mint a zöldében. E tapasztalataiból tehát azt a következtetést vonta le, hogy a zöld levél sárgulását a cukornak a csersavat tartalmazó rostosanyagra való hatása okozza és hogy e hatás legfőbb okozója a napsugár, amely egyrészt elősegíti a cukor képződését és átalakító erejét, másrészt befolyásolja a színeződés vegyészeti folyamatát; de fontos szerep jut itt az éjszakai hőmérséklet csökkenésének is, amely a képződő cukornak keményítővé való átalakulását hátráltatja. Bebizonyult tehát, hogy a falevél sárgulását két tényező hozza létre: a napsugár és az őszi éjszaka hidege. CSALÁD—NEVELÉS. Két fő baj.,. Az enyhe, elkényesztetett gyermekkel szembe állítom most azokat a szerencsétlen kis teremtéseket, kiknek sorsa e földön a szenvedés. Mert úgy vagyon, hogy nem minden gyermeknek világrajöttét várják örömmel. Nem minden angyal okoz örömöt, büszkeséget azokon a mennyországnak csúfolt tűzhelyeken, ahol az élet néhézségei, a sivár gondolkodás, a folytonos családi zivatarok inkább a pokol képére emlékeztetnek. A statisztika szomorú jelenségkép számol be arról, hogy a szülöttek száma egy-egy vidéken, egy- egy községben mily megdöbbentő módon keves- bedik. Oda jutottunk, hogy még a jobb módú gazdaházakban is bele akarnak nyúlni a Gondviselés dolgába és ők maguk, a szülők akarják meghatározni, hogy hány gyermeke legyen a családnak. Hát bizony vége lenne igy a csalás fogalmának, az életküzdelem nemességének és a szülők önbizalmának. Hogy ha Isten gyermekkel ajándékozza meg a családot, ad hozzá erőt, egészséget, munkakedvet, hogy azt fel is nevelje. Tisztességgel, becsülettel. A kor jelensége, az élet felfogás ferdeségére valló tünet, hogy már a gyermeket sok-sok családban nem tartják Isten ajándékának. Hanem csapásnak, melyért zúgolódás kél a szülők ajkára. Ennek a jelenségnek a forrása nem csak az Istenben való hit meggyengülése, de a fokozódó életigények. Azok az igények, melyek nem engedik már a szülőket áldozatok hozatalára, önfeláldozásra, nélkülözésekre, csak azért, hogy boldoguljanak és nevekedjenek azok a gyermekek, kik eddig la a szülők szeme- fényei voltak. Kevesbednek az önfeláldozó anyák száma. Akik inkább száraz kenyeret ettek, rongyokban jártak éjt és napot egybeforrasztottak, csakhogy tisztességgel, becsülettel felnevelhessék gyermeküket. Akik, mint a nóta is mondja, nappal mostak, éjjel foltoztak és mégis felnevelték gyermeküket. Hej, hány előkelő, nagy ur halad ma fényes életpályákon, akik még emlékeznek az önfeláldozó anyákról, a munkás és takarékos apákról, kiknek áldozata lemondása tette lehetővé, hogy ők emberekké lettek. Négy, öt, sőt több gyermek növekedett a tűzhelyeken... tejjel, keménymagossal és barna kenyérrel nevelték, táplálták. De nevelték, de Isten ajándékának tekintették.. Mert arra tanít minket hitünk, arra oktattak apáink, anyáink. íme, mondom odáig jutottunk, hogy sok jó módú gazda Isten csapásának kezdi tekinteni a gyermekeket. Csuda e aztán, ha azokkal a szegény kis teremtésekkel úgy is bánnak sok családban, mint aki már nem kellett volna, elmaradhatott volna. A gyermekek halandóságának ezzel egyik fő forrásához jutottunk. Mester. KIS GAZDA. A gazda novemberhavi tennivalója. A gazdaságban. Ameddig az időjárás engedi, az őszi mély szántásokat folytassuk, mert akkor a tavaszi gabonát nem kell szántásba, hanem csak erősen megfogásod talajba vetni és a tavaszi vetést hamarább befejezhetjük. A rétre és legelőre, ha nagyon átázott, a marhát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány megpuhult, a simítást és a csomózást meg kell kezdeni. A kertben. Legfőbb munka a kert fölásása és megtrágyázása. A szabadban telelő parajt, petrezselymet, kelt, kalarábot a száraz fagyok idején szalmával betakarjuk. A ggümölcsösben. Ribizkét, köszmétét meg lelehet nyesni. A facsemetéket a nyulak rágása ellen tüskével bekötözzük. A fák kérgét drótkefével megtisztogatjuk s agyagból és mészből készült péppel bemeszeljük. A kajszin- és őszi barackfákat szalmával bekötözhetjük, hogy rügyeiket az elfagyástól megvédelmezzük. A szőlőben. A tőkéket befedjük, a lugasvesszőket lehúzzuk és szintén betakarjuk. Az uj szőlők ültetéséhez a föld megforgatását elkezdjük. Az ültetésre való sima vesszőket megszedjük és pincébe, vagy vermekbe elrakjuk. A pincében. A kierjedt borokat föl kell töltögetni. Az állatok körül. Az őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartásáról azonban gondoskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponkint a szabadban jártassuk. A méhesben. A méhek körül minden munka el van végezve. A kaptárakat most már semmi szin alatt ki ne bontsuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptárakat a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15-ig meg kell fizetni. Miért van annyi sok kártékony rovar most? Talán sohasem volt annyi panasz a gazda vetését, termését rongáló sok féreg ellen mint mostanában. Lépten-nyomon hallom pedig, hogy hajdan nem volt annyi féreg, mint most, amikor maholnap a sok kártékony rovar miatt alig lehet
