Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-03 / 5. szám

34 MAGYAR FÖLDMIVELÓ figyelmeztetem a gazdasági munkásokat arra, hogy iparkodjanak az aratási szerződéseket mielőbb megkötni a gazdákkal. Szükséges­nek tartom erre a munkásokat figyelmez­tetni, mert több felől hallottam, hogy min­denféle hamis hírek járnak a munkások kö­zölt s ilyenekkel zavarják meg a munkások józan eszét. Az ilyen hírek után ne induljon senki, mert nem igaz, hogy a kormány el­rendelte volna, hogy mi legyen a munka­bér: az sem igaz, hogy a kormány elren­delte volna, hogy a munkások most ne szer­ződjenek s halogassák a szerződéskötést: az sem igaz, hogy a kormány megparancsolta volna, hogy a munkások, gazdasági cselédek szövetségeket, helyi csoportokat alakítsanak, tagsági dijakat fizessenek; az sem igaz, hogy a gazdák kötelesek a helybeli munkásokkal szerződni s azoknak annyi munkabért adni, amennyit a munkások kérnek. Mindezekkel a hazug hírekkel a munkásokat bolonddá tartják! Az az igazság, hogy a hatóság, a gazda, a munkás nem lehetnek ellenségek, a kölcsönös tisztelet, az emberszeretet, a be­csületes jó szándék és a bizalom kell, hogy kapocs legyen közöttük. Aki nem ezt mondja, hanem mást mond, az folyton csak a gyű­lölködést szítja, aki a munkások elölt csak a hatóságokat és a gazdákat ócsárolja, aki­nek se Istene, se hazája, az akárhogyan bi­zonykodik is, nem igaz barátja a munkások­nak, s előbb-utóbb csak bajba keveri az em­bereket. Reményiem, hogy a munkások be­látják mindenütt, hogy csak úgy boldogul­hatnak, ha nem hallgatva semmiféle mesére, a munkás a gazdával jó egyetértésben él és megbecsülve egymást békességben dolgoz­nak a hazai földön.“ íme a szózat. Egyszerű, világos, közvetlen. Min­den józan gondolkodású ember át és átérezheti. Cse­lekedjék tehát mindenki legjobb lelkiismerete sze­rint és határozza el vájjon az ország népét szerető földmivelésgyi miniszterének tanácsa, vagy ... a me­sék szerint tegyen. Salamoni Ítélet. Egy vak utcai énekeskoldus a viz partján állva, a jó emberek segítségét kérte, hogy a másik partra jusson. Egy ideig hiába kért, a mig végre egy jó em­ber, a ki olajkereskedónek mondta magát, a hátára vette és a sekély vizen át akart gázolni vele. De egész heti ke­resménye a zsebében volt; ezt a vak koldus nyakába tette és kérte, vigyázon nagyon a kis öszegre. A mikor a vizeiig átjutottak, nem akarta a pénzt visszaadni és azt állította, hogy a pénz az övé. A dolog biró elé került, a ki sehogyan sem tudott zöldágra jutni a két panaszossal. Mind a kettő esküdött, mig végre a biró elővette a kis pénzeszsákot és egy tál vízbe dobta a pénzt. És ime, a pénzen felül zsir- cseppek úszkáltak, világos jeléül, hogy a pénz az olajkeres­kedőé volt. Hány ezer éve élt bölcs Salamon'? AMI NÉPÜNK. ——7---------------------------— ---------------------------------í-----!# Lá ssunk még tisztábban.*) Megkaptam a levelet. Most már még tisztábban láthatok, illetőleg láthatunk, mint még annak előtte is. Tehát az ófehértói munkások nem tágítanak. Maradnak a szövetség által diktált feltételek mellett. Hát jól van. Ehhez — ismételten irom — jo­guk van. Akkor, annyiért és annak dolgoznak a munkások, amikor, amennyiért és akinek dolgozni akarnak. De aztán magukra vessenek! Aki nem akar — csak önmaga által kiporciózott béréért szolgálni, az henyélhet. Ha az a gusztus, és esetleg munka nélkül akar boldogulni, ám tegye. De aztán ahhoz nincs ám jussa, hogy a munkától a dolgozni aka­rókat bármiféle eszközökkel visszatartsa. A munka minden szabad állam polgárainak joga. A becsületes embernek lévén legnagyobb kincse a munkaerő, mellyel mindenki szabadon rendelkezhetik. Persze a pesti és a debreceni vezérek ezt másként tanítják. Ok hasznos munka nélkül is meg­élnek. Futja a párt adóból, előfizetési és tagsági pénzekből. Nekik a más feje nem fáj. Ők megélnek az ígérgetésből is. ígérnek ők mindent, tízszeres béreket, boldog világot, de azt akarják, hogy más adja ezt meg. Hát ez bizony nagyon könnyű fog­lalkozás, csak bolond akadjon, aki felül nekik. A gazda rovására könnyű ígérni. Ezek a vezérek igy gondolkoznak: Ha meg­adja a megszorult gazda a szocialisták követeléseit, akkor oda állanak a nép elé és mondják: Lássátok magyar nép, hogy mit vívtunk ki nektek. Ha pedig a gazda meg nem adja, ahogy nem is adhatja eze­ket a követeléseket, akkor meg azt mondják: Lás­sátok magyar nép, mily lelketlen szipolyozó a magyar gazda. A dolog tehát akár hogy fordul, a szocialista vezérek jól járnak, mert a nép csak tovább fizeti a járulékokat és veszi a lapjaikat. Azt nem veszi észre a magyar nép, hogy egy szocialista vezérnek jóval több a jövedelme, mint egy közép gazdának, aki pedig közterheket visel, munkásokat fizet és maga is dolgozik. A nép nem veszi észre, hogy a *) V. ö. Lássunk tisztán c. közleményt e lap 1907. évi 3. számában. Az ófehértói mezei munkások levele gr. Maj- láth József perbenyiki grófhoz a Karácsonyi Szózatra. Szerk. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ————------------------------ ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------­„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,-......■.................... 13 XT ID _A_ 3? IE S T. ■ .................. (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.

Next

/
Thumbnails
Contents