Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-10-06 / 40. szám

X. évfolyam.

Szatmár, 1907 október 6.

40. szám.

Hétröl-kétre.

Itthon.

Nyugtalan lelkek. A lelkek nyugtalanok a mi társadalmunkban. Miért tagadjuk ezt. És miért nyugtalanok? Legfőbb oka, mert zavarják-kavarják, még pedig mesterséges eszközökkel. Jó alkalom erre az idők nehéz, súlyos volta. Az élet drága, az ország életkérdések előtt áll. A lelkek pedig bent, a hazában is az osztó igazságunk gyorsabb és add meg Uram Isten ... de mindjárt féle bekövetkezését kívánják. Pedig az egyensúlyt könnyebb elveszteni, mint visszanyerni.

Nekünk is igazság kell. Osztó igazság. Mi is arra törekszünk, hogy társadalmi berendezésünket úgy alkossuk, építsük meg, hogy ott mindenki megkapja a maga jogát, aki ezzel szemben megcselekszi kötelességét is. Magával és a közzel szemben. Jogot kötelesség nélkül nem ismerhetünk el.

És hisszük is, hogy a nemzet elég erős, életképes arra, hogy beleilleszkedjék a kor socialis kívánalmaiba, társadalmi szükségleteibe.

De mondjuk határozottan, hogg nem ismeri a maggarnemzei létalapját, sem faji természetét, sem lelkének sajátos vonásait, aki hirdeti és — legalább mutatja, kiabálja, hogy hiszi: mely szerint Magyar- országon alkolmángos, lörvénges, emberséges eszközök nélkül maradandó, elfogadható és áldásos állapotot, jogrendet, mondjuk sociális életet teremthet.

Nekünk is az igazság kell. Követeljük és küzdünk a socialis törvényhozás és alkotások egész sorozatáért. Tehát népünk üdvéért.

De nekünk mindez rombolás, testvérgyülölet, vak, fékezhetlen megfeledkezés és mellékes célok nélkül kell.

Az igazság ezek nélkül ki nem vívható. Nekünk igazság kell keresztény és nemzeti alkotmányosság alapján.

Mi akarjuk, hogy egymást megértsük. És meghallgassák. Azért nem tudjuk most egymást megérteni, mert se türelmünk, se akaratunk nincs, hogy egymást nyugodtan, testvéri jó indulattal meghallgassuk. Itt béke kezdődnék és béke jönne létre, ha vak gyűlölet helyet egymást atvafiságosan meg- becsülnők.

Uram Isten! Be könnyen, mennek ma nálunk ezek a szavak: nép ellensége, nép barátja, nép- nyuzó, h; zaáruló, hazátlan bitang és igv tovább.

Valóban a bölcs szavával mondjuk: ott van a sok szó, ahol a fogalom hiányzik. Ha mindnyájan a hazafias, igazi testvéri szeretet mezejére állunk, és gyűlölettől menten nézzük, vizsgáljuk a nyugtalan leckéket, látni fogjuk, hogy hiszen édes mindnyájan egyet akarunk. Hogy itt a hazában ki-ki meglelje nyugalmát, jogát, igazságát és kötelességét. Miért akkor az ádáz gyűlölet és vak szenvedelem ?

Apponyi miniszter a politikai helyzetről. Apponyi gróf egy fővárosi kaszinó vacsoráján pohárköszöntőben nyilatkozott a politikai helyzetről. Nyilatkozatai közt legérdekesebb és legfontosabb is az a kijelentése, hogy a kiegyezés ügye már a legközelebbi napokban, még az országgyűlés előtt el fog dűlni. Aztán nyilatkozott az általános választási jogról is.

— Ami az általános szavazati jogot illeti — mondotta a miniszter — meglesz. Kötelezettséget vállaltunk erre nézve, be is fogjuk terjeszteni a javaslatot. A magyar polgárok legyenek meggyőződve, hogy az az újítás (reform) mellyel mi fogunk az országgyűlés elé lépni, egyfelől a népszabadságnak, a demokráciának igazságos barátait a legteljesebben ki fogja elégíteni, de biztosítékot fog tartalmazni arra is, hogy a magyar állam nemzeti jellegét megőrizzük, a magyar állameszmét megerősítsük.

így történt, ezt mondotta Apponyi gróf.

A kormány a drágaság ellen. A nemzeti kormány minden igyekezetével oda törekszik, hogy az általános nagy drágaság enyhítésére és fokozódására eredményes intézkedéseket tehessen. Igyekszik tehát a kereseti viszonyokat lehetőleg emelni, más részt a belforgalmat és kivitelt szabályozni. Gondot fordít a termelési viszonyok irányítására, a piaci árak egyensúlyozására. És ott, hol arra igazi ok és