Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-06 / 40. szám
314 MAGYAR FÖLDMIVELŐ szükség van a fogyasztási adók enyhítését is célba vette. A lakásviszonyok is figyelme tárgyát képezi. A kormány ez irányú rendeletéit már kibocsátotta, most már a végrehajtó közegeken a sor, hogy áldásos, enyhítő hatását a nép is érezhesse. A külföldön. Spanyolországban nagy árvíz pusztított. Emberek és állatok egyaránt áldozatai az árvizvesze- delemnek. Hosszas és nagy esőzések okozták ezt a szerencsétlenséget. Talán azért van nálunk olyan esőhiány? — Oroszországban megkezdődött — a tél. Sőt már Pétervár és Péterhof között nagy hóviharok is voltak. — Kína bensőjében a folyó év első felében millió emher halt meg' — éhen. A misszionáriusok, hithirdetők hozták e szomorú hirt. — Arvizveszedelem Franciaországban. Borzalmas részleteket közölnek arról a pusztításról, amelyet a nagy felhőszakadás okozott Franciaország különböző részében. Az ut hegycsuszamlás miatt sok helyen járhatatlan. Lieuran helységben tizenöt ház és a kastól}' elpusztult. Ágdeban a pályaudvart elborította a viz. Horensachban a háromszáznyolcvan munkást foglalkoztató borkősavgyár elpusztult. A házak összeomlása miatt kétezer ember hajléktalan lett. Herault kerületben egy vasból való vasúti hidat elpusztított az árvíz. A kár sok millió frank. A községek nembánomsága, A magyar községek, a magyar vidék minden ügye országos érdek. Értsük meg és tudjuk meg végre azt, hogy a vidéken, a községekben él, lakik: az igazi nemzet. Az volt a magyar nemzeti politika egyik legfőbb baja, hogy tekintete, áldozatkészsége egészen a fővárosra irányult. Úgyszólván abban merült ki. Mintha csak megvakult volna minden iránt, ami a vidéken él, hanyatlik, bomlik és rothad. így történhetett, hogy a falvak, a községek úgyszólván magukra hagyatva: pusztultak, néptelenedtek — és beleestek egy különben is gyakori betegségünkbe: a nembá- nomságba. Úri nyelven úgy szokták mondani: indolenciába. Vannak községek, melyek nem törődnek semmivel. Se azzal, ami köröttük vagy a közeli, plane távoli világban történik. De még azzal sem, hogy mi van éppen közöttük. Benn a faluban. A község területén. Hogy mit isznak, vagy milyen levegőt szívnak. Piszokban vannak-e vagy rondaságban, ragadós betegség pusztitja-e gyermekeiket, vagy marasztalja sötétségben az iskolakerülés. Az nekik egészen közömbös. Télszakában meg minden családi tűzhely vesztegségben ül... hogy azt hinné az ember, jobb volna az ilyen község megholta, hogy semmint élete. A vármegye irva-irja a hivatalos leveleket. Falra borsó. Nincs aki végrehajtsa, sokszor el is olvassa. A nemtörődömségbe, az indolenciába fül bele az egész — falu. Vagy egy másik jelenséggel is találkozunk ma. Tipikus példáját adja ennek a másik fajtájú községeknek az a torontálmegvei község, melyről éppen most olvasunk. Nevét egyelőre elhallgatjuk. Ez a község arról nevezetes, hogy a művelődésre, közegészségre, közszükségletekre szóló intézkedéseket semmibe se’ veszi. Az erre vonatkozó felsőbb hatósági rendelkezések végrehajtását egyenesen megtagadja. Utcái piszkosak, egészségtelenek. Iskolájuk bedőlve, tanköteleseik kóborolnak. Az erre vonatkozó rendeleteket a falu képviselőtestülete figyelemre nem méltatja. No szépen vagyunk! Egyrészről a nembánomság pusztítja, népteleniti, teszi szegénnyé községeinket, másrészről a tudatos nem akarás, ellenszegülés. Tudatos tudatlanság. Hova fog ez vezetni? Mi lesz ennek eredménye, ha eréilyel és ahol kell, kényszerrel nem fogják a községeket első sorban saját és az ország érdekében emberséges gondolkodásra és cselekedetre kitanitani? Olvassuk is, hogy a vármegye már a belügyminiszterhez fordult. Függessze fel a miniszter az ilyen községnek önkormányzatát. Vegye kezébe az ilyen megfeledkezett, vagy makacs községnek ügyét maga a kormányzat, illetőleg a vármegye. Mert az nem közömbös ám a közre, a társadalomra, hogy mi történik eg}' faluban? A kölcsönös felelősség elvénél, de a polgárok érdekében is vezetni, oktatni, kényszeríteni kell azokat, kik a maguk elhanyagolt, makacsságukban félreértett érdekeikkel veszélyeztetik a közérdeket. Meg kell őket tanítani arra, hogy a közszabadság közkötelezettségekkel is jár. E kötelességek iránt való teljes érzéketlenség már közveszély számba megy. Ez az eset pedig, melynek .hasonmása minden megyében akad, vezesse a magyar társadalmat arra, hogy a vidék, a községek élete a nemzet halála vagy élete lehet. A Csepel-sziget neve. Egy régi monda honszerző Árpáddal hozza kapcsolatba a Gsepel-sziget elnevezést. A mint a bölcs vezér Zalán bolgár fejedelmet le-
