Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-01-06 / 1. szám

4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Ezeknek a kijelentése után tulajdonképen be­fejezhetném felszólalásomat, ha az utóbbi időben nem adta volna elő magát az az önök által is jól ismert eset, hogy községünk egyik lakója Hermán Márk ur, úgy a vármegyei, mint nehány fővárosi lapban megtámadta az általunk alapított fogyasztási és értékesítési szövetkezetei. Rendesen az ilyen roszakaratu hírlapi támadásokra, melyek az én sze­mélyemet illetik, nem szoktam felelni, mert nem tartom őket erre érdemeseknek, de most megteszem azért, mert a támadások nem csak engem, hanem első sorban fogyasztási szövetkezetünket illetik. A támadás 3 részből áll. Először állítja, hogy fogyasz­tási szövetkezetünk itt a községben teljesen meg­rontotta a felekezetek közötti hékét és egyetértést. Szerintem ez egy otromba hazugság miután a szö­vetkezet tagjai között minden vallásfelekezet kép­viselve van és ha egyáltaljában lenne a szövetke­zetnek jellege, akkor református jellege volna neki, miután a tagok túlnyomó nagy része az ev. refor­mátus valláshoz tartoznak. Hogy mennyire nem igaz az az állítás, megmutatta a csak nemrégen itt a községben megtartott Rákóczi ünnepély, a midőn a reformátusok elmentek a katholikus istenitiszteletre és a katholikusok viszont elmentek a református templomba meghallgatni az ev. ref. lelkész ur szó­noklatát. Ez tehát semmi egyéb rosszakaratú valót­lanságnál. A támadás második része, hogy a szövetkezet nem Csak tagjainak, hanem másoknak is árusít és mindennek dacára igénybe veszi a könyveire nézve törvényesen engedélyezett bélyegmentességet. Hát ez is valótlan állítás mert az üzletvezetőnek szigo­rúan meg van hagyva, hogy csak tagoknak szabad árusítania, nagy betűkkel ki is van Írva a szövet­kezet cégére alatt, hogy: »itt csak tagok vásárol­hatnak« és én magam tudnék egyéneket megne­vezni, kiknek az üzletvezető kijelentette, hogy nem szolgálja ki őket mindaddig mig nem váltottak leg­alább is egy üzletrészt. Hogy néha-néha a sok száz tag között egy nem tag is jóhiszemüleg ki lesz szol­gálva, ez úgy hiszem emberi dolog. De különben nyugodjék meg a t. támadó ur, jövőre könyveinket az ő nagy örömére le fogjuk bélyegeztetni és fogunk árusítani boldognak boldogtalannak; csak az a kér­dés, hogy kinek lesz ebből nagyobb kára, ő neki-e vagy a szövetkezetnek ? A támadás harmadik része egyenesen engem illet, hogy én csak annak adok fát, kinek üzletrésze van a szövetkezetben és ki szükségleteit tényleg a szövetkezetben szerzi be. Erre az a rövid válaszom, hogy magánügyeimhez a t. urnák semmi köze sin­csen, söpörjön a saját portája előtt és ne törődjék olyan dologgal, mely nem őt illeti. Véghetetlen ne­vetségesnek tartom Hermán Márk ur jajgatását, me­lyet a lapokban véghezvitt. Az apja mint teljesen vagyontalan egyén jött annak idején községünkbe; a fiú pedig már 50 — 60 hold földet bir, ház- és bolt tulajdonos és ezeknek révén az uradalom után köz­ségünk első virilistája; az Ur Isten tehát jól fölvitte a sorsát és mégis arról panaszkodik, hogy a szö­vetkezet őtet tönkre teszi. Ha igaz az mit az újság mond, hogy ő existenciájában, vagyoni állapotában meg van támadva és hogy tönkre fog menni akkor, nagyon sajnálom őt, mert egy felebarátomnak sem óhajtom a vagyoni romlását, de egyben kijelentem, hogy ennek semmi esetre sem lehet a szövetkezet az oka, amint ő állítja, mert hisz ez csak egy esz­tendeje hogy fönáll, ilyen rövid idő alatt pedig tel­jes lehetetlenség, hogy a szövetkezet községünknek úgyszólván első virilistáját tönkre tehette volna. Különben t. közgyűlés én a magam részéről ilyen támadásoknak nagyon örülök, mert ezek csak azt bizonyítják, hogy fogyasztási szövetkezetünknek na­gyon jól megy a dolga. Legyenek róla meggyőződve, hogy Hermán Márk ur soha sem támadta volna meg szövetkezetünket, ha az bukófélben lenne; ellenke­zőleg, ő akkor inkább dicsérné azt és titkos öröm­mel nézné dicstelen halálunkat. Mindezekből t. köz­gyűlés azt a következtetést kell levonnunk, hogy erősen és szorosan kell ragaszkodnunk a szövet­kezeti eszméhez, melynek vezérgondolata, hogy az összetartásban rejlik az erő és hatalom, a széthúzás­ban és pártoskodásban pedig a gyöngeség. Tartsunk össze úgy mint eddig is megtettük és akkor ellen­feleink nem fognak fölöttünk győzedelmeskedni, sőt meg vagyok róla győződve, hogy rövid időn belül sokan azok közül, kik ma még idegenkednek tőlünk, a mi táborunkban fognak helyet foglalni. Ezennel megnyitom a közgyűlést. Vas Gereben mondásai. A róka maga sem tehet arról, hogy rókává lett. * Az embert közelről lehet megismerni csak. * Az asszonyok úgy vannak a nyelvükkel, mint a diák a tollkéssel. Akkor is farag vele, mikor nem kell. * A szilárd meggyőződés hatalmas fegyver az egyszerű ember kezében. * Épen az, ki legtöbbet hivatkozik nemes voltára, nem szokott igazi nemes lenni. * Némely vendég olyan, mint a tótnapszámos. Meg tud még enni akármi ebéd után egy fazék aludt-tejet. Parcellázások jutányos és gyors keresztülvitele. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete-* üzletmüködési körében felvette-a parcellázások lebonyolítását és az e célra szóló kölcsönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga a parcellázási célokra birtokot nem vásárol, hanem kívánatra elvállalja méltányos munnadij ellenében a parcellázások teljes (jogi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolítását s e célra megbízottját a helyszínére kiküldi, a ki az összes teendők ellátásáról a helyi kivánalmaknak meg­felelően gondoskodik. Parcellázási célokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedé­lyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2.) készségesen megküldi. Az intézet közreműkö­désének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereség részesedést nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parcellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az el­adó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztet- nek. Az intézet által engedélyezett parcellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható.

Next

/
Thumbnails
Contents