Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-09-15 / 37. szám

290

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

azaz olyan, hogy a nemzet nagy tömegét, a földmi- velő népet jogosan és okosan kielégítse, óhajtandó helyzetbe és munkakörbe juttassa.

3. A földbirtok megoszlásának, elrendezésének iránya oda törekedjék, hogy a nagy-, közép- és kisbirtokosok mindenütt lehetőleg egymás mellett, egymással és semmi esetre egymás ellen oly egységes erővé, szilárd alappá váljanak, melyen közgazdaságunk többi ága is fejlődik és egymás táplálói, segítői lehessen.

4. Mindez pedig csak úgy történhessék, ha a földet fölszabadítjuk, fölmentjük nyomasztó és elviselhetetlen zálogterheitől, bölcs és okos, szerencsés hitelpolitikával. Ez annál inkább keresztülvihető, mert mezőgazdaságunk — bár beteg, — de még mindig elég benső (intenzív) erővel rendelkezik arra, hogy önerejével rázza le az uzsorás és igazságtalan terheket.

5. Ámde önerejét is csak akkor fejtheti ki és használhatja föl a tagadhatatlan jelenlévő krízisen való átesésre, ha a) az államtól joggal elvárható méltányosságban részesül a hitel megoldását illetőleg; b) ha az állambirtokok és nagybirtokok bérbeadásánál első- és fősorban a parasztnép érdekei vétetnek figyelembe; c) ha teljesen hamis alapra fektetett adórendszerünket, úgy alakítjuk át, hogy az legjobban megfeleljen annak a nemzeti politikának, melynek alapja a föld megtartása, arányos boldogító ereje és az igazságos és arányos adóztatás elve.

6. Mindezek nem zárják ki, hogy ne maradjon az agrárpolitika vezetése az államkormány kezeiben. De akkor elsősorban az államkormányzás legyen tisztában az agrárcélok vezérgondolatával, nemzeti politikánk alapjával. Ez a vezetés, vagy bármely agrárpolitika csak akkor lehet eredményes, ha állandó, s ha az államkormány a közismert gazdaközönséggel, gazdatestületekkel harmóniára, egyetértésre törekszik és egyes pártok túlzott törekvéseitől magát megingattatni nem engedi.

7. Az agrárpolitika számol a szociáltörekvések- kel is. Nemcsak segíteni akar, de reformálni is. Ám teszi ezt mindig etikai alapon és a természetesség, a fokozatosság elvének figyelembe vételével. Mert minden nemzet csak a maga természete szerint fejlődhetik. Kísérletezéseknek a nemzetet és benne a nemzet legnagyobb tömegét, a népet, a kisembereket kitenni soha sem fogja. Számol a létező viszonyok exigenciáival, de küzd minden erejével azon törekvések ellen, mely a fokozatos javításokon túl izgatni, rombolni és kétes öncélú vagyonbeli kielégítést erőszakosan keresztülvinni akarja.

8. Hogy az agrárpolitika a szociálizmus ama követelményével szemben, a mely a demokratikus elvet illeti: nem zárkózik el. Azért hive az általános választójognak is, de csak azokkal a nemzeti biztosítékokkal, melyek sem a magyarság túlsúlyát a népképviseletben, sem a szükséges értelmi érettséget és erkölcsi erejét nem veszélyezteti. Az agrárprogram egyik kimagasló törekvése: nevelni a föld népét, a kis embert az alkotmányos élet gyakorlására.

9. Az agrárprogram tartalmának egyik lényeges jegye a szervezkedés, a tömörülésben levő erő fölhasználása a nemzet erkölcsi, anyagi, fizikai erejének gyarapítása.

Teszi ezt a szövetkezetekkel, melyeknek nem céljok a kereskedelem, ipar fejlődésének megakasz- tása. Ellenkezőleg: a tisztességtelen verseny megszüntetése. a kereskedelemnek és iparnak nemzetivé való tétele, pártolása nem üres jelszavakkal, de intenzív, összefogó munkássággal. A szövetkezetek célja az agrárprogramban : a kereskedelem, az ipar megtisztulása, fölvirágzása és kiemelése a mostani erkölcsi alap nélkül való helyzetből.

10. Az agrárprogram tartalma továbbá, hogy bármiként dőljön el a kiegyezés, közös vámterületre való tekintet nélkül előkészítse az országot, a gazdaközönséget az önállóságra, a szilárd alapra, a jövő gazdasági függetlenségre.

11. Az agrárprogram célja őszintén és igazán fejleszteni mindazon szociális törvényeket, melyek már most, vagy a közel jövőben hivatva vannak úgy a középosztály, mint a kisemberek lalpraállitá- sára. És ezt nem igyekszik saját céljaira használni, de a nemzet egészének boldogulására és a nemzet gyökerének, ezzel gerincének erősítésére és egységességére. A magyar egységes nemzeti állam kiépítése és a szociális munka nála összeesik.

12. Az agrárprogram tartalmának jegye továbbá, hogy a nép erkölcsi és értelmi színvonalát arra a magaslatra emelje, honnan ő maga Ítélje meg saját jól fölfogott érdekét és fejlődésének kritériumait.

13. A kivándorlás kérdésében külön programot adni nem kell. Maga az agrárprogram érvényesítése leghatalmasabb védőbástya kivándorlás ellen.

14. A népoktatásra nézve az agrárprogram kívánalma: legyen a magyar népoktatás föltétlenül és határozottan nemzeti.

A kongresszus hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadta Mailáth József gróf előadását. Az előterjesztést egyhangúlag elfogadták. A 8. pontra nézve azonban azt határozták, hogy a gazdagvülés nem foglal álláspontot politikai kérdésben. Ezt a javaslatot előterjesztő gr. Mailáth József is magáévá tette.

A külföldön.

Vasúti szerencsétlenség Galíciában. Galíciában, Bukacsovce állomás közelében nagy vasúti szerencsétlenség történt. Kisiklott egy személyvonat, a mely zsúfolva volt utassal. A szerencsétlenség folytán egyik hir szerint négy, egy másik szerint azonban nyolc ember meghalt, tiz-husz igen súlyosan és mintegy száz könnyebben megsebesült. Kezdetben azt hitték, hogy a szerencsétlenséget merénylők okozták, a kik a sínek csavarjait meglazították, de ezt a híresztelést hivatalosan megcáfolták. A szerencsétlenség okát azonban eddig nem sikerült megállapítani. — A marokkói zavarok. A marokkói eseményekben még mindig nem állott be döntő fordulat. Franciaország — melynek kezében van a helyzet kulcsa — várakozó álláspontra helyezkedik és egyelőre megelégszik azzal, hogy csapatai a marokkói törzseket néhányszor jól elverjék, ügy látszik, arra vár, hogy az országban teljes legyen a belső felfordulás és ekkor mint »rendcsináló« okkupálhassa. A két testvérszultán viszálykodása valószínűleg megfogja adni erre az alkalmat neki. — Becsben nagy himlőjárvány uralkodik. A város minden óvintézkedést meg tett a járvány el-