Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-15 / 37. szám
/ Hétről-hétre. Itthon. A VIII. országos Gazdagyülés. Múlt vasárnapra a pécsi gazdagyülés első napjáról számolhattunk be. Lapunk zártakor még nem juthattunk a gyűlés további folyásáról szóló hiteles értesülésekhez, Most beszámolunk a második napról is, mely hasonló munkásságot és fokozódó lelkesedést hozott gazdavezéreink számára. Az agrár-program. Nagy érdeklődéssel fogadta a kongresszus Mailáth József grófnak előadását az agrárprogramról. Mailáth József gróf bosszú évek óta az agráreszmék egyik leglelkesebb harcosa, a ki Károlyi Sándor gróf örökébe lépett, a midőn agrárprogramjával igyekszik az agrár törekvések általános irányát megszabni. A program, a melyet Mailáth gróf rendkívül tartalmas és alapos tanulmány keretében a kongresszus elé terjesztett, Károlyi Sándor hires gönci levelének alapján áll, de azért teljesen önálló munkálat. Az agrármozgalom hármas iránya domborodik ki benne; a nemzeti politika, a mezőgazdaság megerősilése és a kisember védelme. Az agrárpolitika vezetését Mailáth gróf az állam föladatává teszi s ebben a tekintetben is találkozik a magyar gazdatársadalom elhunyt vezérének. Károlyi Sándor grófnak fölfogásával, a ki mindig hangoztatta, hogy az agráriusok ne alakítsanak külön politikai pártot, hanem minden párton igyekezzenek eszméik számára híveket szerezni. A mezőgazdaság védelme és megerősítése különösen nálunk Magyarországon nem lehet pártpolitika törekvése, hanem minden politikai pártnak egyaránt legfőbb föladata, annál inkább, mert a mezőgazdaság boldogulása, alapföltétele minden más termelőág fejlődésének. Az agrárpolitika megtörtént föladatai között Mailáth gróf első helyre teszi a föld megtartását és megőrzését birtokosai kezében. E célból bölcs, okos és szerencsés hitelpolitikát és a föld terheinek csökkentését követeli, a kisbirtokosok érdekében pedig, hogy állami és nagybirtokok bérbeadásánál első sorban a nép érdekeit kell figyelembe venni. Hangoztatja az agrárprogram a szervezkedés, a tömörülés és a szövetkezés fontosságát, szociális törvényhozást sürget a középosztály és kisemeberek talpra- állitására. Ez alapon az agrármozgalom egyik legfőbb törekvése gyanánt jelöli meg azt a föladatot, hogy a föld népét, a kisembert az alkotmányos jogok gyakorlására nevelje. S végül az egész programot áthatja a nemzeti gondolat, a melynek érvényesülését követeli minden téren. Mailáth gróf agrárprogramja bizonyos föntartásokkal az általános szavazati jog alapjára helyezkedik, a kongresszus azonban az erre vonatkozó pontot mellőzte, mert gazdakongresz- szusnak a többség fölfogása szerint nem lehet föladata, hogy politikai kérdésben állást foglaljon. A kongresszus tagjai Mailáth gróf nagyszabású előadását kitörő lelkesedéssel fogadták, jeléül annak, hogy Károlyi Sándor gróf elhunyta után benne látják az agrármozgalom uj vezérét, a ki a közvetetlen gyakorlati kérdéseken fölülemelkedve, hosszú időre megjelölte a gazdatársadalom törekvéseinek irányát. Ez az irány pedig minden túlzástól ment s a mező- gazdaság érdekét tartván szem előtt, nem támadja, sőt előmozdítani igyekszik minden más termelőág fejlődését is. A kongresszus utolsó tárgya Hertelendg Ferenc főrendiházi lag előadása volt a cigányügg rendezéséről. Határozati javaslatát a kongresszus egyhangúlag magáévá tette. Hogyan szól tehát az agrár-program? Ekkép olvassátok: 1. A föld egymagában még nem nemzet, de nem is haza. Ámde sem nemzet, sem haza föld nélkül nem élhet. A kié a föld, azé lévén a haza: legyen tehát a magyar föld a magyaroké. A magyar föld megtartása nemzeti politikának vezérgondolata, alapja, gyakorlati érvényesülése, mely nélkül e földön magyar politika el sem képzelhető. 2. A föld megtartása, megőrzése lévén alapja egész nemzeti életünknek és fejlődésének: az agrár- politika legfontosabb föladata, hogy szem előtt tartsa a földbirtok megoszlását is. Legyen az megfelelő,
