Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-08 / 36. szám
286 MAGYAR FÖLDMIVELÓ legjobb keresettel biró muukás is csak nyomorogva tud majd megélni. Ajánljuk e sorokat a néppel közvetlenül érintkező lelkészek, tanítók, községi elöljárók figyelmébe, hogy a kivándorolni akarókat világosítsák fel a való helyzetről. Ki találta föl a gözmozdonyt ? A gózmozdonyok feltalálójának általánosságban Stephenson Györgyöt tirtják, jóllehet egyesek már őt megelőzőleg is foglalkoztak olyan jármüvek tervezésével, a melyeket gőzzel kívántak hajtani. Az angol származású Robinson már 1759-ben gondolt arra, hogy a jármüvek esetleg olykép is mozgathatók volnának, hogy egy magán a kocsin elhelyezett gőzgép forgatná a kerekeket. Ezt az eszmét azután Cuanot József, lotharingiai születésű, műszaki csapatbeli katonatiszt igyekezett megvalósítani. Cuanot voltaképpen olyan eszközt akart feltalálni, amelylyel a harcban álló csapattesteket a lehető leggyorsabban elláthatják a szükséges lőszerekkel és élelmiszerekkel. Az általa megszerkesztett közlekedési eszköz elején egy hatalmas réz-fazék formájú kazán volt elhelyezve, amelyet alulról fűtöttek és amelynek két oldalára kerültek a hengerek. A hengerek tolattyui felváltva hajtották az elsó kerekeket. Ez az 1769-ben elkészített és valójában elsó gőzkocsi még ma is látható a párisi »Conservatoire des arts et métiérs«-ben. A Cuanot-féle gőzkocsival végzett kísérleteket egy nagyobb szerencsétlenség folytán abbahagyták, de másrészt a Franciaországban akkortájban megindult és napról-napra fokozódó társadalmi nyugtalanság sem kedvezett az ehhez hasonló békés irányú tanulmányozásoknak és kísérleteknek, úgy, hogy jóformán el is feledkeztek a tanulmányról. 1786-ban azután egy Evana nevű amerikai polgár Pennsylvániában egy gözkocsiszer- kezetre kért szabadalmat. A szabadalmi hivatal azonban a bejelentőt bolondnak tartotta és ezért kérelmével elutasította. Evans később Londonban is szerencsét próbált, de itt sem járt jobban; mindamellett 10 esztendei küzdelem után végre magántámogatással felépítette az általa tervezett gózkocsit. Az akkori időkben azonban ez a találmány nem keltett nagyobb feltűnést és igy gyakorlatilag sem használták ki. Evans után még többen is kísérleteztek a gőzkocsik eszméjének megvalósításával, illetőleg tökéletesítésével, mig végre Stephenson György a »Raket« nevű gőzkocsijával a mai világforgalmi jármüvek alapját megvetette. KIS GAZDA. Országos gazdagyülés Pécsett. Az ország mezőgazdáinak nagy részvéte mellett folyt le a múlt héten Pécsett a nyolcadik országos gazdagyűlés. Oly sokan érkeztek e gyűlésre, amennyi gazdát még egyik gyűlés sem mutatott fel. Pécsre érkezett ez alkalomból Darányi Ignác földmivelési miniszter, aki a gyűlésnek védnöke volt. A megnyitás alkalmából az egész város díszbe öltözött. A gyűlést Pallaviczini Ede őrgróf, a rendező-bizottság elnöke nyitotta meg. Elnökül Dessewffy Aurél grófot választották meg. A földmivelésügyi miniszter nagyszabású beszédben jelentette ki, hogy a kormány nem zárkózik el az állatforgalom tekintetében a gazdák érdekeinek megvédésében. Aztán fejtegette a közgazdaság egyes ágainak összhangzó működését. Támogassunk — úgymond — mindent ami a magyar földhöz köt és mindent utasítsunk el, ami a magyar földtől bennünket eltávolít. Zselénszky Róbert gróf a tőzsde reformjáról (megrendszabálvozásáról) tartott előadást. Határozati javaslatot is adott be, hogy a közóhajnak, közszükségnek megfelelő törvényjavaslatot a kormányzat még ebben az időszakban terjesszen a ház elé. Aztán Rubinek Gyula egyesületi igazgató tartott előadást a mezőgazdasági érdekképviseletről. Persze magyar szokás szerint lakoma is volt, melyen számos pohárköszöntőt mondottak. Háziipari kurzusok (gyakorló műhelyek) Zemplénben. A gazdasági háziipari ismeretek terjesztésére a bodrogközi járás hét községében Rá- don, Zétényben, Bodrogmezőn, Bácskán, Kisdobrán, Végardán, Bodroghalászon kosárfonó kurzusokat rendeztek, Vajdácskán gyékényszövésből, Sárospatakon cirokseprőkötő kurzust tartottak, amelyeken 239 dolgozni és keresni kívánó vett részt. A kurzusokon tízezer háziipari tárgy készült, melyet mind igen előnyösen értékesítettek. A kurzusok résztvevői mint előmunkások dolgoznak és kapatják rá a falubelieket a hasznos téli foglalkozásra. A nyersanyagot a Latorca és Bodrog kiöntéseiben szépen díszlő fűz ingyen és nagy mennyiségben szolgáltatja. Ménlóeladás községek részére. A földmivelésügyi miniszter legutóbb következőleg szabályozta a ménlóeladás módozatait: Az eladásra kijelölt és még le nem foglalt ménekből a község megbízottai szabadon választhatnak. A ménlovak ára kedvezményesen (a rendes érték fele összegében) előre meg van határozva; a vételár egynegyed részét azonnal az átvételkor le kell fizetni, a további háromnegyed részt pedig három évi egyenlő részletben. Olyan községek azonban, amelyek kellő időben kijelentik, hogy a mén vételárát az átvételkor egy összegben azonnal kifizetik, abban a kedvezésben részesülnek, hogy a részletfizetésért vásárlók előtt választhatják ki a mént. Három év elteltével a község szabad tulajdonába megy át a mén, a három éven belül azonban a vármegyei lótenyésztő- bizottság és méntelep-parancsnokság felügyelete alatt áll és megállapított szabályok szerint tenyésztésre kell használni. A már megvett mént, a melyet a község megbízottjai választanak ki, többé vissza nem veszik és mással ki nem cserélik, és ha a község előre kikért engedelem nélkül adja el, mént többé kedvezményes áron nem kap és köteles a kedvezményes és becsár közötti különbözeiét megfizetni. A mely község mént óhajt vásárolni, a vármegyei lótenyész-bizottsági elnök utján legkésőbb minden év szeptember végéig a földmivelésügyi miniszterhez kell folyamodnia. Vetögép a kisgazdaságban. A bekövetkező őszi vetőmunkálatok alkalmából nem lesz érdektelen olvasóinknak az alábbi pár sor, amelyből a vetőgépek nagymérvű, örvendetes elterjedését láthatjuk — főleg a kisgazdák körében. A kisgazdák általában 11, ritkábban 13, könnyű talajon 15 soros vetőgépet is használnak. Hogy milyen mértékben van a kisgazdák között elterjedve a 2 ló után való vetőgép, arról igen könnyen meggyőződhetünk azon egyszerű tényből, hogy Magyarországon évenkint mintegy 3—4000 vetőgép kerül eladásra és a vető- gépek vevőinek zömét jóformán a kisgazdák képezik s ez igy megy már vagy 30 év óta. Azon vidékeken, hol a mezőgazdasági kultúra előrehaladt, a kisgazdáknál csak olyan általánosan ismert és használt gép a vetőgép, mint akár a kasza. Minden valamire való kisgazda gazdaságában ma már megtalálhatjuk a vetőgépet. Ez mindenesetre olyan jelen-