Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-08 / 36. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 285 Az uj gazdasági cselédtörvény. A beállás törvényes megtagadása. Vannak azonban esetek, amikor a cseléd jogosan tagadja meg a szolgálatba állást, s ezekben az esetekben nem is lesz neki semmi baja a törvénynyel. Ezek a jogos esetek a következők: 1. Ha mire be kellene állania, betegség vagy baleset révén a szolgálatra képtelen lett. 2. Ha a beszegődés után olyan ingatlant örökölt, amelynek a kezeléséhez szükséges, hogy ő is ott legyen; ez esetben azonban alkalmas helyettesről tartozik gondoskodni, mert különben a gazda nem tartozik őt a szolgálat alól fölmenteni. 3. Ha a családi viszonyai időközben úgy változtak, hogy a családjának a fenntartása okvetlen megkívánja, hogy ő is otthon legyen. 4. Ha a gazda a beállásra meghatározott időben őt nem akarja elfogadni, akkor már nem tartozik többé be- állani. 5. Ha valami olyan eset történt, ami miatt (mint hátrább olvasni lehet) a cselédnek jogában van felmondás nélkül elhagyni a szolgálatot. 6. Ha a nőcseléd időközben férjhez megy. 7. Ha a gazda által a cseléd részére kijelölt lakásban veszélyes ragadós beteg van. De mind ebben a hét felsorolt esetben csak úgy szűnik meg igazán a szerződés, ha nem szó nélkül hagyja faképnél a cseléd a gazdát, hanem szóval vagy ajánlott levélben megtudatja vele a dolog okát. De még ez az értesítés is csak úgy érvényes, ha nem jó sokára, hanem az illető jogos ok megtudásától számított nyolc nap alatt történt. A cseléd törvényes visszautasítása. Ahogyan a cselédnek jogában van bizonyos esetekben, hogy nem kell beállania a vállalt szolgálatba, akként persze a gazdának is jogot ád a törvény, hogy bizonyos esetekben ő meg nem tartozik a jelentkező cselédet befogadni, hanem visszautasit- hatja. Ezek a jogos esetek a következők: 1. Ha a cselédnek vagy háznépének hűsége, erkölcsi magaviseleté ellen olyan alapos és súlyos kifogást tehet a gazda, amely dolgot ő szerződés megkötésekor még nem tudott. 2. Ha a cseléd vagy családtagja akkor, amikor a szolgálatba be kellene állani, ragadós betegségben szenved. 3. Ha a cseléd bármily okból időközben a szolgálatra képtelenné lett. 4. Ha a cseléd a meghatározott időben a szolgálatba állani nem akar, akkor a gazda már nem is tartozik őt többé elfogadni. 5. Ha valami olyan eset történik, ami miatt (mint hátrább olvasni lehet) a gazda fölmondás nélkül is elbocsáthatja a cselédet. 6. Ha azt a gazdát, aki évi 200 koronánál kisebb adót fizet, olyan elemi csapás éri, hogy annak következtében a cselédet be nem fogadhatja, a gazda visszaléphet a szerződéstől, ha a cseléd negyedévi bérét és járandóságait megfizeti. Ha a visszautasítást a cseléd jogtalannak tartja, akkor a gazdától kapott értesítéstől számított nyolc nap alatt panaszt tehet a hatóságnál. (Ha a panaszát később adja be, akkor a panasz nem számit.) Ha az elsőfokú hatóság határozatával nincs megelégedve, akkor tizenöt nap alatt fölebbezhet, de amig a másodfokú hatóság újabb határozatot nem hoz, addig is az elsőfokú hatóságnak a határozatát tartozik a cseléd követni. A munka teljesítése. A cseléd tartozik mindazt a munkát, amelyre szegődött, a gazda utasítása szerint teljesíteni, még pedig híven, pontosan, a legjobb tehetsége szerint. Alkalomadtán a cselédnek olyan munkát is kell végeznie, amelyre éppen nem szerződött. Ilyen eset akkor fordul elő, ha cselédtársa megbetegszik vagy egyéb miatt nem végezheti a dolgát, s igy helyettesíteni kel1, vagy pedig ha az illető munka halasztat- hatatlanul sürgős; az meg magától értetődik, hogy elemi veszély (tűzvész árvíz, stb.) elhárítása körül teljes erővel tartozik a cseléd közreműködni. Ha a cseléd bármely munkabeli kötelességét megszegi vagy elhanyagolja, akkor is ötven koronáig terjedő büntetésre Ítéli a hatóság, továbbá kártérítést és perköltséget kell fizetnie, végül pedig a hatóság arra kényszeríti, hogy mégis csak teljesítenie kell a megtagadott kötelességét. A cselédnek nincs joga a munkáját mással végeztetni, ha csak ebbe a gazdája bele nem egyezik. TANÁCSADÓ. Az idei bevonulás. A közös hadügyminiszter rendelete értelmében a tényleges katonai szolgálatra bevonuló újoncoknak idén, az eddigi szokástól elté- rőleg, nem október 1-én, hanem október 16-án kell bevonulniok. Az 1 éves önkéntesek azonban, valamint az önkéntes szolgálatra jelentkező póttartalékosok idén is október hó 1-én kezdik meg szolgálataikat. Viszont a közös hadsereg póttartalékosai október hó 3-án. a honvédségiek pedig október hó 6-án vonulnak be csapattesteikhez. A közlegelők érdekében. Darányi földmi- velésügyi miniszter felhívta a gazdasági tudósítókat, hogy fokozottabb éberséggel kisérjék figyelemmel, hogy a közlegelők eredeti rendeltetésükre fenntartassanak. A legsúlyosabb bajok ott mutatkoznak, — mondja felhívásában a miniszter — ahol a közlegelőket felosztás és felbontás folytán teljesen elvonták eredeti rendeltetésüktől. A közlegelők ily megszüntetése rövid ideig biztosit ugyan némileg fokozott anyagi hasznot, azonban rendszerint bekövetkezik az állattenyésztés visszaesése s ezzel karöltve legfő- képen a kisgazdák anyagi romlása; mert különösen a szegényebb birtokos osztály alig képes közlegelő hiányában az állattenyésztés terén valamit produkálni. Bár az 1895. XII, t.-c. 12. §-a elrendeli, hogy a közlegelők felosztásához és eredeti rendeltetésétől való elvonásához a földmivelésügyi miniszter engedélye szükséges, mégis több esetben megtörtént és megtörténik, hogy — ha telekkönyvileg nem is — tényleg azonban felosztják és idegen célokra használják fel a közlegelőket a miniszteri engedély megszerzése nélkül. Kivándorlók figyelmébe. Nagyon rossz sor vár azokra, akik mostanában indultak útra Amerikába. Olyan hírek érkeznek ugyanis az újvilágból, hogy ma már a nagy gyárak is tömegesen bocsátják el munkásaikat, mert nincs munkájuk. Ehhez járul az is, hogy a termés ép oly gyenge, mint nálunk, ami jelentékenyen megdrágítja az életet. És oly drágaságra van mostanában kilátás, melyből a
