Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-01 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ teleséről szóló rendelet is megjelent és igy most már életbe lép a gazdasági szolgálat uj rendje. A törvények egyikét éppen most közli lapunk s abból lelkiismeretes igazságérzettel mindenki meggyőződhetik, hogy a cselédekre nézve ez a törvény oly kedvező, emberséges, mint sehol más országban. A törvény még maga azonban nem intézmény. Akkor válik azzá, ha azt megértik és különösen félre nem értik. Gazdáknak és cselédeknek egyaránt érdekük, hogy ez üdvös törvény szelleme szerint való oly • egyetértést, tehát oly életalapot létesítsenek, melyen ki-ki megtalálja a maga jogát, de híven teljesítse kötelességét is. Akkor a társadalomra nézve is áldásos és gyümölcsöző lesz az uj törvény. O Az uj gazdasági cselédtörvény. Miről tilos azorsödnl? Ha a cseléd a szerződésben olyasmire kötelezte magát, ami valamely törvénnyel ellenkezik, akkor ezt a kötelezettséget nem kell teljesítenie, mert a törvények ellen kötött szerződés, ha alá Írták is, még ha pecsétet ütöttek is rá, a törvénnyel ellenkező részében érvénytelen. Annyi, mint a semmi az olyan szerződés is, amelyik bizonytalan időre van kötve, vagyis amelyikből nem tűnik ki, hogy hány évre vagy hónapra, vagy hétre szól. Semmis az olyan szerződés, amelyiket tizenkét esztendősnél ifjabb gyermekkel köt a gazda. Tilos és semmis az olyan előre való megállapodás, amelyben a cseléd arra kötelezi magát, hogy járandóságát egészben vagy részben a gazdának vagy bárki másnak eladja : mert eladhatja a cseléd járandóságát a gazdájának is. de előre nem szabad őt erre kötelezni, nehogy kihasználják. Tilos és semmis az olyan megállapodás i$, amely a gazdát vagy bárkit följogosítana arra, hogy a cseléd járandóságát egészben vagy legkisebb részben is szeszes itallal, vagy bármi egyébbel megválthassa. De tilos és semmis az olyan megállapodás is. amely a cselédet arra akarja kötelezni, hogy a maga vagy családja részére bármit is a gazdánál kelljen vásárolnia, vagy pedig egy olyan boltosnál, akit a gazda jelöl ki neki, vagy hogy ne szabadjon neki valamely cégnél vásárolnia. A ősei ed családja. Különösen megvédi az uj törvény a cseléd családját. Egyetlen családtagjának sem kell külön díjazás nélkül bármely munkát vagy szolgáltatást (robotot, urdolgát, uzsorát, dézsmál, ingyen munkát) teljesítenie. Valamint ahhoz sem kell a gazda engedélye, hogy a családtagok hol és kinél vállalhatnak munkát. A cseléd a szerződéssel le van kötve, de a családja odajárhat dolgozni, ahova akar, ha csak ők is nem szerződtek be a gazdához. Tilos és semmis azért az olyan megállapodás, amelynél fogva a gazda kiköti, hogy a cseléd valamely családtagja ingyen munkát tartozik nála végezni. Valaminthogy tilos és semmis az olyan megállapodás is, amellyel a gazda azt köti ki. hogy olyan időben, amikor szerződésük értelmében a gazdánál nem kötelesek dolgozni, az ő engedelme nélkül ne szabadjon másnál munkát vállalnia a cseléd családtagjának. Ha a cseléd családtagjai is ugyanahhoz a gazdához szegődtek, akkor velük egyenként külön szerződést kell kötnie a gazdának. A szolgálatba állás. Az elszegődött cseléd köteles a megállapított időben pontosan szolgálatba állani. A gazda a cseléd házi állatait csak akkor köteles befogadni, ha ebben megegyeztek; de semmi esetre sem köteles a gazda az állatokat gazdaságába bebocsátani, ha azok az állatorvos bizonyítványa szerint betegek. Ha nincsen más megállapodás, akkor a beálláskor a költözéshez szükséges szekeret és igavonót a felfogadó gazda köteles adni. Ha a cseléd a meghatározott időben igazolatlanul a szolgálatba be nem áll, a gazda panaszára a hatóság rögtön megindítja az eljárást és ha a cseléd sem elmaradását törvényes okkal nem igazolja, sem helybe nem áll, akkor a rendőrség vagy pedig a csendőrség állítja helybe. De persze ha a gazda szegi meg a megállapodást és nem akarja a ható-, ság a gazda ellen is megindítja az eljárást és ha a gazda a cselédnek se lakást, se lakáspénzt nem akar adni, a hatóság a gazdát is csendőrrel vagg rendőrrel kéngszeriti arra, hogy a cselédnek a szerződésben kikötött lakást megadja. Ha a gazda még ekkor sem teljesiti a kötelességét, ölven koronáig terjedő büntetést fizet, a cselédnek az egész bérét és minden más kommenciójál, a lakás értékét, a perköltséget, a költözködés költségét és kártérítést is fizet. Ám ha a cseléd akar kibújni a szolgálatba állás alól, akkor ő is özet kártérítést és őt is elítélik ölven koronáig terjedő büntetés fizetésére. VASÁRNAP DÉLUTÁN Az én urambátyám .... Van nekem egy urambátyám. Engedje meg az olvasó, hogy becsületes, tisztes nevét elhallgassam. Attól ugyanis, hogy egyenest főbe ütne, nem igen tartok. (Köztünk maradjon a szó, ilyen veszedelemben írói pályámon már sokszor voltam.) Hanem tiszteletben akarom tartani az ő akaratját. Nem szereti, ha nevét azok a gonosz újságok >cibálgat- ják<. ó csak csendben szeret és tud dolgozni. Kü-. lönben is, mikor a mi édes nyelvünkön az effajta kifejezéseket használjuk: bácsi, urambátgám, öregem. minden becsületes magyar ember tisztában van, kikről lett-légyen a szó. A mi hazánkban a >bácsik<, az >urambátyámék<, »a kis öregeim< valójában születnek. Tehát ismétlem, van nekem egy urambátyám, aki arra született, hogy az olvasó-, gazdakörökben, szövetkezetekben valóságos mozgató motor. Nem nyugszik egy percre sem. Se télen, se nyáron, se tavaszszal, se őszszel. Tehát sohasem. Mikor még a mi fejünkben mélyen alszik minden eszme, gondolat, mikor még mi csak a nyárban élünk, ő már az ősz elején vagy közepén, pláne a tél legteljesebb bundájában vagyon. Szent István napja körül már megkezdi működését a mi mozgató motorunk. Körüljár és egyikünknek, másikunknak is mondogatja: — A gólya, a daru madár már készülőben. — Bizony, urambátyám!
