Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-08-25 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 270 zonyitja, hogy a kopaszság inkább a férfiak között van jobban elterjedve, mint a nők között. Szerinte a mostani kalapviselet a bajnövést legjobban gátolja az állal, hogy a fejbőrt leszorítva tartja, miáltal a bőr vérerei nem táplálhatják kellőleg a bajtüszőket, a haj hagymáit s igy vagy elcsenevésznek, vagy silány hajszálat fejlesztenek, sőt táplálék hiányában el is pusztulnak. Más részt a mostani kalap és sapkaviselet a hajszálakon élő mikrobok tenyésztését segítik elő, amennyiben kellő meleget és nedvességet, izzadmányt nyújtanak részükre és ami fő, nagy sötétséget idéznek elő a fejbőrön, miáltal a megélhetési feltételek részükre a legelőnyösebbek. Némileg különbözik a férfikalapviselettől a női kalap szerkezete és hordása. Szellősebb, könnyebb és nem szorul a fejbőrre, ezért dusabb is a hajuk, mint a férfiaké. Ennél fogva a legcélszerűbb volna kalap nélkül járni; de miután nyáron a nap fénye és melege erősen hat. ezt napernyő használatával kellene gyengíteni. Télen a hideg korántsem ártalmas. Tévedés azt hinni, hogy az illető kalap nélkül náthát kap. Ezt nem meghűlés, hanem egyéb bacillus idézi elő. KIS GAZDA. A búza ára. Az egész országot legjobban két kérdés érdekelheti. Milyen a termés ? És milyen a búza ára ? És hiába kiabálnak a kereskedők, hogy igy- ugy. ilyenkor látják csak, hogy ha nincs termés, ha nincs a gazdának pénze... a kereskedelem, ipar egymagában olt gyászolhat, akár Marius Karthago romjain... Hogy milyen a termés, azzal már bőven beszámoltunk. Most jelezhetjük, hogy a magyar mezőgazdaság legfőbb terményének a búzának ára állandóan nagy. És nincs is kilátás arra, hogy a mai árak színvonala alá szálljon. Persze ez a körülmény nagy előnye a gazdáknak, de nem a fogyasztóknak. Mert a kenyér ára felszökött. De a fogyasztó közönség belátja, hogy ennek a drágaságnak meg van természetes oka: a nagyon is közepes termés. Nem látja azonban be a gabona-kereskedő világ. Nem tudja elhinni és nem akar megbékülni azzal a gondolattal, hogy hát a gazda is megkapja egyszer már a maga jogos árát terméséért. Nem veszik észre most sem, hogy mily drága a munka erő. Pedig ők maguk azok, kik a munkás nép védelmét vezetni akarják. No hát azért nem szabad elbizakodnia a gazdaközönségnek sem. Résen kell lennie és vigyáznia, j nehogy az agyonterhelt gazda-világ ki engedje kezéből siklani azt a kis nyereséget, melyet reméllhet a nagyon is közepes termés mellett. Drága — a pénz ? Mikof nem volt drága a pénz ? Mindig, akár az idő. De most egyszerre érzi az ország, hogy nem oly könnyű ám pénzhez, illetőleg hitelhez jutni, mint csak nem rég. Drága — a pénz. A bankok megszorítják a telek hitelét, a kis pénzintézetek meg akár arra gondolhatnak, hogy tán be kellene a boltot csukni. Hát bizony csüstül jön a csapás, ha egyszer gyün. Mi oka ennek a pénz drágulásának ? Nem az, hogy kevesebb a pénz, mert van most is elég. De a megoszlásában van az ok. Innen a változás. Csínján kell tehát bánni a földvételekkel, ha nincs készpénzünk. De résen legvünk az eladásoknál is, mert a pénz most drága és igy többet ér, mint máskor. Felhasználhatjuk e a hulladék gyümölcsöt? Igen ha idejében szedjük össze. Megetethetjük a sertésekkel. Ám tanácsos azonban megtörve vagy megforrázva etetni. A sok nyers gyümölcs hamar elrontja a sertések étvágyát, fogaikat megvásitja. De máskülönben a lehullott gyümölcsöt okosan számba kell venni. Az érett vagy félig érett és még hasznavehető gyümölcsöt aszalhatjuk. Télen a gyermekek számára jó szolgálatot tesz. De ne dobjuk be a hulladék gyümölcsöt a kemencébe, mig meg nem mossuk, hibás részeiket ki nem vágjuk. És várjunk vele, mig kissé meg nem szikkad. Ügyeljünk hogy a kemence forró ne legyen, mert a nagyon forró kemencétől a gyümölcs Ízetlen lesz és füstöt kap. A lehulott gyümölcs selejtesebb részéből ecetet is készíthetünk. Itt is nagy gonddal megmossuk, kitisztítjuk és úgy zuzzuk össze péppé-kásává. Különösen az almát. Eljárásunk hasonló a szőlőpréseléshez. A legselejtesebb lehulott gyümölcsöt meg kell semisiteni. A magtár! zsizsik. A jól kitisztogatott magtárban a gabonát gyakran keverjük, átlapátoljuk, mert a zsizsik a folytonos háborgatást nem tűri. A helyiséget gyakran szellőztessük és a világitó ablakokat nyitva tartsuk. A zsákokat használat előtt mindig jól rázzuk ki, verjük ki, mert a zsizsik ezekben is meghúzódik. Ha a gabona zsizsikes lesz, a következőképpen tisztítható meg attól. A gabonát jól megrostáljuk olyan rostán, melynek a lyukain a zsizsik áthull, de a gabona nem. Az ocsuval kihulló zsizsiket gondosan összesöpörjük és elégetvén, megsemmisítjük, leforrázzuk vagy baromfival etetjük meg, melynek a bogár kedves csemegéje. A tiszta gabonát garmadába rakjuk és gyakran átlapátoljuk. Átlapátolás után mindég betakargatjuk juhbőrrel, pokróccal, rongyokkal, melyekbe a még esetleg található zsizsik belehuzódik. A bőröket, pokrócokat, rongyokat naponként gondosan kirázzuk, a kihulló zsizsiket megsemmisítjük. Ezt az eljárást ismételjük mindaddig, mig zsizsik mutatkozik. Ha aztán a zsizsiknek nyoma sincs, elég a garmadát hetenkint átlapátolni és az illető helyiséget gondosan szellőztetni. mi újság? A szegedi eset. Igazságszolgáltatásunk történetében emlékezetes marad mindenha Mezei István ügye. Azé a szegény fürdőszolgáé, a kit a múlt télen az a vád terhelt, hogy meggyilkolta Keller Mária leányzót egy szegedi szálló vendégszobájában.
