Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-08-25 / 34. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

271

Külső gyanujelek épp oly kevéssé támogatták a vádat, mint lélektani okok. A vádlott váltig erősit- gette ártatlanságát. Mentő tanúja volt a szálló egész személyzete. Az eset színhelyén semmi nyoma nem mutatkozott akár dulakodásnak, akár vérengzésnek. A lány holtan feküdt, hirtelen rosszullét után. A hatósági orvos-szakértőkre várt a föladat, hogy a szerencsétlenség titkába a boncoló-asztalon világosságot derítsenek.

S ők ezt másnap meg is cselekedtél^ A halottkém a tetem félszemén gyanús folytonossági hiányt talált, a boncoló orvosok pedig az agyban halált okozó vérömlés nyomait fedezték föl. Ez adat alapján a bűncselekmény kimondása könnyű munka volt nekik: szerintük a vádlott a lány szemegolyó- ját gonosz indulattal kimetszette üregéből, az áldozat vére pedig ez esetben befelé ömlött, nyomást gyakorolt az agyra és gutaütést okozott.

Mezei István sorsára ez a furcsa szakértői vélemény perdöntő erővel volt. A szegedi esküdtszék kimondta a vétkest, a törvényszék rámért hét évi fegvházat. Ott pusztul el talán a szerencsétlen, ha egy alig remélt, gondviselésszerü fordulat lehetővé nem teszi a pör ujahb vizsgálatát, a melynek folytán kiderült Mezei István teljes ártatlansága, a szegedi orvosszakértők értelmetlensége s az egész es- küdtbirói eljárás hajmeresztő jogi tévedése.

E fordulat egy budapesti törvényszéki orvos : Minich Károly dr. egyetemi tanár lelkiismeretességének és buzgalmának köszönhető. A mikor a pör alaki okokból megjárta a kulturális fórumot is, s mind a felső bírái, mind az orvosi szakkörökben nagy feltűnést keltett, — Minich tanár alapossággal vette vizsgálat alá az aktákat, lesújtó kritikával szedte izeire a szegedi orvosok összes állításait, kimutatta tarthatatlan voltukat s vizsgálatának eredményéről fölterjesztést tett az igazságügyminisztériumnak.

A minisztérium intézkedésére a szegedi törvényszék nyomban elrendelte, hogy a halottat exhumálják, s avatott szakértők végezzenek rajta ujahb boncolást. Ez megtörtént, s örömmel jegyezhetjük fel, hogy az erkölcsi rendet e homályosan bonyodalmas ügyben sikerült helyreállítani, az igazságot jogához juttatni s Magyarország jogszolgáltatását egy borzalmas tévedés emlékének gyűlöletes voltától megmenteni.

A holttetem beszélt, s a gyilkosságért e’itéltnek ártatlanságát nyilvánvalóvá tette. Az ügyészség rögtön indítványt tett, hogy Mezei István haladék nélkül szabadon bocsáttassék, s a törvényszék ezt legott elrendelte.

Mezei szabad lábon van; családjához tért és örömkönyek közt vallja, hogy van még igazság a földön. .

— A balatonföldvári búcsú örvendetes módon népes és sikerült volt. Három-négy ezer ember gyűlt ott össze a vidék s talán az egész országból. A búcsú bevétele, mely a balatonföldvári kápolna javára esik, meghaladja a 9 ezer koronát. De az anyagi sikernél nem kevesebb az erkölcsi. Mert a kellő buzgalom és tapintat bebizonyította, hogy zsarolás nélkül, apró pénzen is lehet nagy sikert elérni. Remek volt a föld népe e búcson. Végigjárta a^ sátrakat, vásárolt, alkudozott, gyönyörködött s azután a játszótéren külön cigánybanda muzsikájára táncolt, hintázott, mulatott, a halsűtő halászok halát fogyasztotta s a magyar nép méltóságos komolyságával s illendőség tudásával viselte magát mindvégig.

— Arató ünnepélyek. Gróf Mailáth József ófehértói uradalmában augusztus hó 11. én szép arató ünnepély tartatott az idén is, az aratás szerencsés befejezésének örömére, békességes lefolyásának emlékére, valamint a munkaadó földes ur és ófehértói arató munkásai közötti jó viszony további fenntartása, ápolása céljából. A népies ünnepély a 172 arató festői felvonulásával délben

a tiszttartói udvarban kezdődött, hol az aratók szószólója a szokásos buza-kalász koszorút átadván Payer Géza uradalmi tiszttartónak, előtte az aratók köszönetét fejezte ki arató részük és egyéb illetményeik rendes kiszolgáltatásáért és kijelentve, hogy a jövő évi aratási munkát is szívesen vállalni fogják; lelkesen éltették a grófi családot, lak- mározás után pedig zeneszó mellett vidám hangulatban, mégelégedetten mulattak estéiig. — Megható mozzanatok keretében folyt le Szentmárialigeten (Temesságh közelében) zom bori Rónay Mihály birtokán az arató ünnepély augusztus hó 11.-én. A 9 legszorgalmasabb munkás megjutalmazása és az egész majorsághoz intézett buzdító beszéd elhangzása után kezdődött az ünnepély, melynek méltó befejezése volt az összes alkalmazottak bőkezű megvendégelése, melyből még a majorbeli 30—40 gyermeknek is kijutott. A gyermekeket zombori Rónay Mihály kis gimnazista fia vendégelte meg. A kis gimnazista maga szolgálta fel az ételeket a gyermekeknek, maga gondoskodott a különféle játékokról: katonásdi, versenyfutás, dijak kiosztása stb.-ről A felnőttek és kicsinyek vig lármája összevegyült a zene hangjaival s a földesur és családja jó szívvel beszélgetett s tarlózkodtak az aratók között. Ez a szép példa s a nyomába járt egyetértés a mai sztrájkos világban pedig ugyancsak ritka, de a becsületes munkásnép szivébe maradandó nyomot is hagy és megedzi azt a felforgató eszmék mérges hatásai ellen.

— Csak tovább! A Bácsbodrogvármegyei Gazdasági Egyesület legutóbb a vármegye két nagy községében : Gyulafalván és Csonoplyán alakított gazdakört. Reméljük, hogy az uj gazdakörök igyekeznek a Magyar Gazda- szövetséggel összeköttetést szerezni. — A baranyavármegyei Kisbicsérd községben gazdakör alakult a Magyar Gazda- szövetség kötelékében.

— Kitüntetett arató. A földmivelésügvi miniszter Francsek Antal aratómunkást, aki 45 éven keresztül hűséggel szolgált Szeitt György adonyi gazdaságában, 100 korona jutalommal és elismerő oklevéllel tüntette ki. A jutalmat Scherer Kamii adonyi szolgabiró szép ünnepség keretében minap nyújtotta át az öreg cselédnek, aki meghatva mondott köszönetét.

— Kisgazdák tanulmányútja. A Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete szeptember 2—6. napjain tanulmányi kirándulást rendez a pécsi kiállítás megtekintésére. A kisgazdák ez alkalommal részt vesznek az ugyanekkor tartandó országos gazdakongresszuson is.

— Nagy vasúti szerencsétlenség történt Csíkszereda és Mádéfalva közt a napokban. A Gyimes felől érkezett vonat ugyanis kisiklott és a mozdony, továbbá egy elsőosztályu, egy első- és másodosztályú vegyes és egy harmadosztályú kocsi lezuhant a töltésről és teljesen össze- zuzódott. Az utasok közül igen sokan megsebesültek. Berger Károly Lajosné, a keszthelyi akadémia tanárának a felesége nyomban meghalt. Egy müncheni hölgy, névszerint Kirchner Elza a balkarján, a száján és a jobb lábán szenvedett súlyos sérüléseket. Becker Rudolf pedig a homlokán sebesült meg veszedelmesen. Ugyancsak életveszedelmes sebet kapott Pál Tamás lokomotiv-vezető és Miklós Sándor fűtő. Az utasok közül még tizenhármán sebesültek meg, közöttük Dezserg Jakabné és özvegy Klein Ábrahámné súlyosabban, mig a többi csak könnyebb zuzódásokat szenvedett. A szerencsétlenség színhelyére Csíkszeredáról nyomban se- gitővonatot indittak. A súlyosan sebesülteket a vonat — miután az orvos bekötözte sebeiket — nyomban visszaszállította a Csíkszeredái állomásra, ahonnan hordozható ágyakon bevitték őket a megyei kórházba. A szerencsétlenség okát valószínűen abban kell keresni, hogy a vonatot nem a rendes elsőosztályu, hanem egy próbaképen beállított másodosztályú lokomotív vitte, mely a gyors menetben a nagy kanyarulatnál,-éppen egy ereszték fölött kisiklott és magával rántotta a hat kocsiból álló vonatot,, mind a hetvennégy utasával együtt. A pályán a sínek körülbelül kétszáz méter hosszúságban megrongálódtak, egészen fölszakadtak, vagy elgörbültek.

— Meglopott kivándorló. Supka György

zólyommegyei lakos pénzzé tette minden vagyonát s elha-- tározta, hogy kivándorol Amerikába. Egyik utitársának el