Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-08-25 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 267 megütközés nélkül irhát ilyeneket is például n „Bácskai Hírlap“ izraelita szerkesztősége: »Igenis szükség van Magyarországon a zsidókra. Nélkülük nem volna ilten sem kereskedelem, sem sajtó, sem művészet, — hanem volna itten még mindig egy nagy nagy Ázsia. Falvak bigott és tudatlan néppel, ahol legokosabb ember a plébános ur volna, no meg a kántram.« És ezzel szemben bizony-bizony ami vezéreink, ami még el nem fajult újságaink csak mintegy félve beszélnek és Írnak arról, hogy ez a nemzet keresztény nemzet, ez az ország még mindig keresztény ország. Mi sohasem általánosítunk. Egyesekért nem teszünk felelőssé és nem is Ítélünk el egész osztályokat vagy osztályt... De felháborodva látjuk, hogy Szent István király örökében már-már nem mer és nem tud a magyar önérzetes keresztény és magyar lenni. Ezt a szomorú jelenséget... Szent István ünnepe alkalmából... himezés-hámozás nélkül teriljük elébelek magyar keresztény nép. A katholikus nagygyűlés. Az idén — mint azt már jeleztük — Pécsen ■fogják a magyarországi kalholikusok megtartani a VII. Katholikus Naggyülést. Az egész ország katholikus híveinek érdeklődése és lelkesedése az ősrégi Pécs felé száll most. Abba a szép és derék városba, hol a magyar műveltségnek, iparnak és gazdaságnak élő tanúja a gazdag és tartalmas kiállítás. Olyan korban élünk, mikor a vallásos és hithű érzelmek megnyilatkozására, a kath. öntudat bátor kifejezésére a nemzetnek is immár életkérdés tekintetében is nagy szüksége van. Mikor a keresztény alapon és történelmi múlton felépült nemzetnek nagy oka van ezen alapokat újra megerősíteni, körül bástyázni. Mikor mindazok, akikben még a hit és nemzet iránt való szeretet él, ez alapon kell, hogy egyesüljenek és egvet- értsenek. Minden keresztény magyar ember tehát üdvözölheti e nagygyűlést, mely nemcsak katholikus, de valójában nemzeties és hazafias megnyilvánulása lesz — a magyar polgárságnak. A nagygyűlés előkészületei különben nagyban folynak. A részletes programmot e napokban fogják kibocsátani. A hívekre legnagyobb hatással lesz az eucharistikus körmenet, amely vasárnap, 25.-én délután fél ötkor indul el a vártemplomból, Várossy Gyula kalocsai érsek vezetése mellett. A körmenet, amelyben több ezer főre menő közönség vesz részt, a belvárosi templom elé halad, ahol csendes misét végeznek. Ezután a kiállítási területre vonul, ahol a sporttelepen felállított hatalmas sátor alatt megnyitják a nagygyűlést. Zichy Gyula gróf pécsi püspök szavai után Nendlvich Andor polgármester üdvözli a város közönsége nevében a nagygyűlést, mire Zichy János gróf, mint az Országos Katholikus Szövetség elnöke, megnyitó beszédet mond. A nagygyűlés hétfőn és kedden egész nap fog tartani. A kongresszusok és közgyűlések reggel kilenc órakor kezdődnek. Az eucharisztikus kongresszuson Zichy Gyula gróf pécsi püspök elnököl. Az ezt követő nővédelmi kongresszusnak Wurster József dr. kanonok az elnöke. Az Országos Pázmány-Egyesület Cziklay Lajos, a Szent László társulat Vúrady Árpád dr. elnöklésével a belvárosi kalh. körben tartják egyidejűleg üléseiket. A kath. legényegyletben ülésezik a közművelődési szakosztály gróf Benyovszky Móric, Baranya vármegye főispánjának elnöklésével. A szociális osztály üléseit gróf Mailáth József vezeti és dr. Giesswein Sándor kanonok, országgyűlési képviselő az előadója. A charitativ osztály ülésén Fischer Colbrie Ágost elnököl. Kedden délután lesz a záró nyilvános ülés, amelyet Te-Deum követ a kivilágított székesegyházban. A nagygyűlésre tömegesen érkeznek az idegenek a legtávolabbi vidékekről is. Az uj gazdasági cselédtörvény. A képviselőház is, a főrendiház is megszavazta már az uj gazdasági cselédtörvényt. Kötelességünknek tartjuk ennélfogva, hogy az uj gazdasági cseléd- törvényt részletesen és hiteles szövegben megismertessük. íme lássa mindenki, micsoda intézkedéseket tett és ítélje meg. igazuk van-e azoknak, akik mint deres-törvényről és rabszolga-törvényről beszélnek róla. KI a gazdasági cseléd ? Gazdasági, vagyis külső cseléd az, aki szerződéssel arra kötelezi magát, hogy a gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít, legalább is egy hónapon át. Az olyan cseléd, aki vegyesen : háztartásbeli belső és gazdasági külső munkára szegődik, szintén gazdasági cselédszámba jön, ha a szerződéséből az ellenkezője ki nem tűnik; máskülönben háztartási vagyis belső cselédnek tekintendő. Nem gazdasági cseléd azonban az, aki napi díjért vagy aki részért szegődik, mert az munkás, napszámos, szakmányos, vagy egyéb másféle. Minden gazdasági cselédnek szolgálati cselédkönyvének kell lenni. A szolgálati cselédkönyvet a községi elöljáróság adja ki; a kiállításhoz szükséges 30 filléres bélyeget az illető gazdasági cselédnek kell beszerezni. Akinek régi cselédkönyve, munkásigazolványa, vagy dohány-kertész igazolványa (kertész- könyve) van, azt az elöljáróságnak be kell szolgáltatni, máskép az uj cselédkönyv ki nem adatik. A most említett okmányokat szóbeli kérelemre bármikor és ahányszor csak szükséges, vissza lehet cserélni. Az olyan gyermeket, aki még nincs 12 éves, nem szabad gazdasági cselédnek szegődtetni. Tizenkét esztendősnél idősebb gyermek számára csak akkor lehet cselédkönyvet kiadni, ha a szüléje, vagy gyámja, vagy pedig a gyámhatóság ehhez a beleegyezését adja. Nagykorú cselédek számára a cselédkönyv személyesen szóbelileg előadott kérelemre adatik ki. A kiskorú cseléd gazdájának házi fegyelme alatt áll; a gazda úgy büntetheti az ilyen ifjú cse
