Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-08-25 / 34. szám
266 MAGYAR FÖLDMIVELŐ melynek gyökereire ereszkedett — a nemzetet gyengítő világpolgárság hóbortos gondolata. Az Országos Iparoskongresszus nagy hullámok közt folyt le Pécsett. A kongresszus országos nevezetessége Szterényi József államtitkár nagyszabású kétórás beszéde volt. melyben Kossuth Ferenc nagyszabású ipari politikáját és reformterveit ismertette. Beszédében az ipari kérdésnek minden legapróbb részére kiterjeszkedett és bejelentette, hogy a kormány már az őszszel beterjeszti az ipartörvény revíziójára vonatkozó törvényjavaslatokat, számszerűit négyet, melyek hivatva lesznek arra, hogy az iparügyet úgy közgazdasági, mint szociális téren hatalmas lökéssel vigyék előre. A törvényjavaslatok foglalkozni fognak az iparoktatás, az iparpártolás, a munkás-sztrájk kérdésével, s egy egész hathatós iparpolitika gondolatkörét felölelik. Az ipartörvényt Szterényi a kormány nevében a leghatározottabban megígérte s a maga részéről egyéni reputációját kötötte a javaslatokhoz. Beszédének ez a része oly nagy hatást tett, hogy a kongresszuson bejegyzett indítványok és követelések nagyrészét — mint tárgytalanokat — levették a napirendről. A külföldön. Az angol király látogatásai. Edvárd angol király évenkint felkeresi a hires marienbádi fürdőt. Az idén — mielőtt szokott fürdőzését megkezdette volna — két nagy jelentőségű látogatást tett. Meg« látogatta ugyanis a német császárt és lseidben a magyar-osztrák uralkodót. Az újságok tudni szeretik, hogy e látogatások alkalmával fontos világpolitikai kérdésekről volt szó. -- A marokkói veszedelem. Kazablankából még mindig harcok hire érkezik. A mórok újból megtámadták a várost, de nagy vesztességgel kénytelenek voltak visszavonulni. A franciák külügyminisztere kijelentette, hogy a francia-spanyol fellépés (akció) csak a rend és nyugalom helyreállítását célozza. Távol áll minden kalandos vágytól. — Az Etna újabb kitörése. Az Etna egy idő óta ismét nyugtalankodik. A tűzhányó hegyből nagy lávatömegek ömlenek ki s a kráter körül széles repedések támadtak. Éjszakán- kint hatalmas lángnyelvet lehet a kráter fölött látni. — Megint vasúti szerencsétlenség. A Lander- neau és Quimper közötti vasúti vonalon egy gyorsvonat kisiklott egy alagút előtt. A mozdony lezuhant a húsz méter magas vasúti töltésről. Egy vasúti alkalmazott és öt utas megsebesült. — Joachim József világhírű zenész, hazánk fia, ki a külföldön annyi dicsőséget szerzett a magyar névnek, meghalt. — Varsóban 40 ember kolerás tünetek közt betegedett meg. Félő, hogy az ázsiai kolera kiüt. Szent István. Szent István első apostoli király ünnepét ültük a lefolyt héten. Voltak és még mindig vannak lélekemelő jelenségek, megmutatói annak, hogy a magyar nemzet életgyökere még mindig keresztény és ősi talajban él. De — mi tagadás benne — más, elszomorító jelenségek meg éppen azt mutatják, hogy ezek a gyökerek lazulni kezdenek. Ápolásra, megújhodásra, gondozásra van szükségük. A nemzetek múltjukból táplálkoznak és csak múltjuk gyökerein nőhetnek nagyra és hozhatnak eredeti, hamisithatlan gyümölcsöket. A magyar nemzet meg éppen életforrását kell hogy lássa múltjának intézményeiben s különösen pedig a Szent István alkotmányában. Hiszen megcáfolhatlan igazság, hogy az ezred éves Magyarország szent István bölcsességének, illetőleg a kereszténység átalakító, megnemesitő erejének köszöni életét s fogja köszönhetni jövendőjét is. A német történetiró Spittler mondja, hogy „a népek története kevés példát mutat oly megnemesülésre, mint a magyaroké a kereszténység felvétele után.“ Érezte is Európa, hogy az egykor rettegett magyar nép megnemesülésében mit nyert. Védő bástyáját, művelődésének egyik leghatalmasabb megótalmazóját. Szent István emlékét ugyanazért a külföldnek, a nyugat európai népeknek is okuk volna megünnepelni, mint az lovagias, művelt népekhez illik. Ám igaz, ma nem élünk a háladatosság korszakában. Ma inkább az élő és kétes nagyságoknak .szoktak tömjénezni az emberek. De mit tegyünk mi a külföldnek szemrehányást, mikor itthon sem ünnepeljük meg általánosan e napot. Nem emeljük fel ma sem igazi keresztény és nemzeti ünneppé, melyben a magyar nemzet keresztény és magyar volta nyerjen hatalmasabb kifejezést. A sokszor hangoztatott nemzeti egység, melynek egyik tényezője volna úgyszólván ez az -ünnep. Hej pedig nagy szükségünk volna arra, hogy erről ország-világ előtt hatalmas és gazdag tartalmú kifejezést adjunk. Minden évben és minden alkalommal. Hiszen ma már ott vagyunk, hogy a nemzet történetének meghamisítása nem tartozik a megdöbbentő jelenségek közé. A történeti fogalmak kicserélésén tervszerűen dolgoznak. Tovább mennek a kozmapoliták, a világpolgárság hősei napról-napra. Ma már
