Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-08-25 / 34. szám

Hétről-hétre.

Itthon.

A kenyér. Nagy dolog a kenyér, a mindennapi kenyér kérdése a nemzetek életében. Nem hiába, hogy az Ur imádságában is azt kérjük: Add meg Uram a mindennapi kenyeret ... És a magyar nemzet, a magyar nép hálás kell hogy legyen a Gondviselés iránt, mert a magyar kenyér nemcsak megvan, de a magyar búzából, gabonából s magyar sajtolt élesztőből (ez magyar találmány), a világnak legjobb kenyerét süljük és sütik. Nemcsak azért, mert búzánk és élesztőnk kitűnő, de mert a magyar asszony tud is hozzá, hogyan kell pompás kenyeret sütni. Nem úgy például, mint a talián asszonyok. Most, hogy Budapesten sütőipar kiállítást rendeztek, a külföld is tanulhatott tőlünk és tapasztalhatta, hogy nemcsak a bécsi sütemény tarthat számot a világhírű névre, hanem a magyar is megállja helyét még a viszontagságos tengeri utak után is. E ki- kiállitás a magyar kenyérnek dicsőséget szerzett a külföldön.

A vasárnapi pálinkamérés betiltása. A

pénzügyminiszter vezetésével megbízott miniszter- elnök terjedelmes munkálatot dolgoztatott ki, amelyben pálinkamérések vasárnap és ünnepnapokon való nyitvatartását kívánja korlátozni. A pénzügyminisztérium a munkálatot már megküldötte a kereskedelemügyi minisztériumnak is, mint amelynek resszortjába tartozik a munkaszünetre vonatkozó ügyek elintézése. A pénzügyminiszter a memorandumban nagyfontosságu, mélyreható elveket hangoztat s hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy az égetett szesz kimérése vasárnapokon és nagyobb ünnepek mindkét napján délelőtt 10 órától kezdve egész napra beszüntettessék, mig a közönséges pálinka kimérése ezen napokon teljesen eltiltassék. Abba is hajlandó a miniszter belemenni, hogy ezentúl már az italmérési engedélyek kiadásánál olyan megszorító rendelkezések léptettessenek életbe, hogy kihágások dolgában visszaeső üzletesektől elvonassék az italmérési engedély'. A pénzügyminiszter hivatkozik arra, hogy a közhangulat nyomásának engedve határozta el magát a tervezett újítások életbeléptetésére, mert a vidéki törvény- hatóságoktól egyre sűrűbben érkeznek ez irányban a föliratok.

Élelmiszer-hamisítók. Az élelmiszerek hamisítása országszerte, de különösen a fővárosban napirenden van. Úgy látszik sem törvényünk, sem a hátóságok erélyes fellépése nem tud gátat vetni ez embertelen és lelketlen üzelmeknek. Szigorúbb törvényre, szigorúbb, érezhetőbb, sőt példaadóbb büntetésre volna szükség. Mert akit az éhség kényszerít a lopásra, törvénykönyvünk szigorúan megtorolja. Ám ezeket a lelketlen hamisítókat, kik kapzsiságból törnek a lakosok egészségére, pénzére, jóhiszeműségére — pár koronával büntetik meg. Hát kifizeti, talán éppen abból az összegből, amit a hamisítással szerzett — és folytatja tízeimét tovább. Talán még a levegőt is meghamisítja. Egyik nagyon szabadelvű és ország-világ felett ítélkező újságunk botot ajánl a hamisítók számára. De ha igazán kijárna az ajánlott orvosság, talán éppen ő volna az első, ki tele torokkal kiabálná, hogy ime: hogy meghamisítja a sötét reakció, a középkori visszamaradás . . . a huszadik századot. Hiszen mikor a dánosi hajmeresztő gyilkosság megtörtént, akkor is az első napokban a cigányok darabokra való hóhérolásáról és kiirtásáról Írtak. Egy hét múlva már a csendőröket támadták, hogy cukorkák helyeit . . . heringet adtak a cigányoknak.

Az egri Dobó-szobor leleplezése. A múlt héten, vasárnap leplezték le Eger városában a hős Dobó Istvánnak szobrát. Ugyanekkor ment végbe nagy ünnepségek közt az Országos Dalosegyesületek versenye. Az egri vár hős kapitányának emlékezete nagyon is jó és felemelő hatással van a mi társadalmunkra, melyben már a haza fogalmát is kicserélni igyekszenek. Negyedfél száz év tellett el, hogy most előhívták az utódok, a hálás egriek azt a hőst, kinek itt kell lenni mindig a magyarok közt. Itt, hogy szellemével fentarlsa azt a magyar érzést,