Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-08-18 / 33. szám

2G4

MAGYAR FÖLDM1VELÓ

merllé és közbecsültlé tenni. Addig is e sorokban kívántunk megemlékezni a belügyminiszter rendeletéről. ' Punktum.

— A király születésnapja. Királyunk őfelségének születésnapját aug hó 18.-án az egész országban ünnepelték. A templomokban bálaadó isteniliszteletek voltak. A polgárság városokban és községekben nemzeti lobogóval fejezte ki a nap jelentőségét.

— Dessewffy püspök aranymiséje. Dessewffy Sándor csanád?gyházmegye püspöke minap ünnepelte aranymiséjét. Az ősz főpapot király őfelsége is táviratban üdvözölte.

— Kitüntetések. A király a személye körüli magyar minisztere előterjesztésére Kis Áronnak, a tiszántúli református egyházkerület püspökének, a magyar országgyűlés főrendiháza tagjának és Zelenka Pálnak, a tiszai ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület püspökének, a magyar országgyűlés főrendiháza tagjának, egyházaik érdekében és általában a közpályán kifejlett sok évi buzgó és érdemdús működésük elismeréséül, a Lipót rend közép- keresztjét díjmentesen adományozta.

— Tettezámba menő szónoklat. Bereczky

László makói református lelkész évekkel ezelőtt kivándorolt Amerikába, ahol egy nagyobb egyház vezetője lett. Bereczky tapasztalva az amerikai magyarok szomorú sorsát, most hazajött, hogy tapasztalatait itthon élőszóval elmondja, az amerikai viszonyokat leírja és hogy a népet a kivándorlástól visszatartsa. Bereczky most Makón naponta szónoklatokat tart az amerikai viszonyokról és állandó nagy tömegek hallgatják. Szónoklatai nagy hatást gyakorolnak.

— Gazdasági munkások jutalmazása. A

földmivelésügyi minisztérium által az Arad város törvény- hatósági területén szolgáló jóravaló gazdasági cselédek és munkások jutalmazása céljából engedélyezett 100—100 korona jutalomdijat és elismerő oklevelet az Aradvármegvei Gazdasági Egyesület javaslatára a város törvényhatósága ez évben Jackc György gazdasági cselédnek és Csordás János gazdasági munkásnak Ítélte oda, akik ezen minőségükben már évek óta szolgálnak egy és ugyanazon gazdánál. Ezeknek a jutalomdijaknak a kiosztása az arad-gáji kapitányság hivatalos helyiségében vasárnap ment végbe, amidőn a földmivelésügyi miniszter nevében Bámer István gáji rendőrkapitány buzdító szavak kíséretében adta át a jutalomdijakat a jutalmazottaknak. — Fránya János szarvaszói görög katholikus plébános hat gazdasági cselédjének egy- egy két szobából, konyhából és három mellékhelyiségből álló és egy félhold telken álló házat adott, abból az alkalomból, hogy Jerima Péter, Jerima János, Jógyán Péter, Király János és Filimon Ilia tiz év óta, Borka János pedig huszonkét év óta hűségesen szolgálja. Borka Jánost már másodízben ajándékozta meg a plébános. A cselédi hűséget megjutalmazó plébánostól minden földbirtokos példát vehetne.

— Elpusztult szepesi városka. A tizenhat szepesi város egyikét, Gnézdát csaknem egészen elpuszti- j tóttá a tűz. Száztizennyolc lakóház és sok melléképület égett le. köztük a templom, az iskola, a városháza és a posta. A kár nagyobb egy milliónál. Kétszáznál több család hajléktalan és a szabad ég alatt tanyázik. Megyeszerte gyűjtést indítottak az égettek javára.

— Elpusztult gabona. Petromány községben nagy tűz pusztított, amelynek öt birtokos gabonája, mintegy 40.000 korona értékben esett martalékul.

— Vigyázzunk a gyermekekre! NemesMiliticsen Szávics Zakariás községi csordás unokái a legelőn játszottak. Játék közben beléndekre akadtak. A belén- dek bogyókat élvezhető gyümölcsnek tartva, több bogyót megettek. A játszi kedvnek csakhamar irtózatosfájdalmak vetettek véget. A megrettent szülök és nagyszülők azonnal

orvosért küldöttek, aki haladéktalanul meg is jelent, hogy megmentse a gyermekeket, ha még lehet, a raegmérgezés- től. Az egyik gyermeknél azonban az orvosi segély már semmit sem használt. A másik nagybeteg.

— A lépfenés esetek. A Szt.-István-kórházban a vidékről érkezett négy beteget ápoltak. Kettő ezek közül a fehérmegyei Baracskáról való, egy Lajosmizséről (Pestmegye) és egy Tolnavármegyéből. A betegek közül keltő teljesen meggyógyulva, már elhagyta a kórházat; egy még betegen fekszik ott, a fölgyógyulása teljesen bizonyos, egy pedig meghalt. A betegek mindannyian állati bőrök készilésével foglalkozó munkások voltak és a kezükön levő külső sebesülés utján kapták meg a ragadós betegséget. Szatmáron is volt lépfenés állat.

— Agyontaposta egy bika. Temesváron

Csonka Miklós tehenészt kedden a temesvári határban egy bika agyontaposta : a borzalmas eset Csonka gyermekeinek szemeláttára történt.

— Megégett asszonyok. Körmöcbányán vásár alkalmával Jankovszky Vilmosné korcsmárosné a vásárosoknak pálinkát készített, miközben a kezében levő spirituszos üveg szétrepedt és az asszony ruhájára ömölve, meggyuladt. A borzasztó helyzetben levő kocsmárosné segítségére sietett az anyja és anyósa, kik szintén oly súlyos égési sebeket szenvedtek, hogy most élet-halál közt vannak.

— Végzetes villámcsapás. Az aradmegyei Tisza községben és annak határában vihar dühöngött. Egy földmivelő emberekből álló héttagú társaságra, mely egy terebélyes fa alá menekült, lecsapott a villám, amely három embert ott a- helyszínen megölt, a többieket pedig olyannyira megsebezte, hogy a szerencsétlenek valamennyien élet-halál közt lebegnek.

— Elesztömérgezés. Makón Barocsai Pál hatéves fiával a mezőn dolgozott napközben. Este felesége élesztős fánkkal várta vacsorára. Mindketten jóllaktak a fánkból, de reggelre Barocsai igen nagy fájdalmakat érzett. Rosszat sejtve, fiához ment, aki már ekkor iszonyúan fel- puffadva, holtan feküdt. Az orvos megállapította, hogy élesztőmérgezés történt, a tésztába kevert nagymennyiségű élesztőtől. Barocsait talán még sikerül megmenteni.

A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA.

B. Cz. A főispánt méltóságos cim illeti meg. 2) Kérvényét a kassai postaigazgatósághoz adja be. 3) Családi ügybe nem avatkozunk. — Polgár. Elemi iskolából nem veszik fel. Legalább négy polgári kell. Azt a kivándorlót nyakon csípik, ha haza jön. Az elévülés még 2 év. — C». K, B, u. Sorsjátékkal nem foglalkozunk. — Bakta. Szívesen máskor is. A ki pályázni akar, az résen legyen, hogy a hirdetéseket ismerje. A sült galamb ritkán repül a szánkba. - Gazda. Annak a tapasztalati ténynek, hogy az esővíz sokkal inkább van üdítő, frissítő hatással a növényekre, mint a forrás-, folyó- vagy kutviz: két oka van. Az esővízben ugyanis mindekelőtt sok salétromsavas ammonium van, melyet az esővíz a levegőből ragad le magával. Ez a salétrom-savas ammónium a nöróavnek kedves tápláléka, a melyet mohón fal magába. Hr tehát esővíz mossa a növényt, sok tápláló anyagot s^nt magába s már ez is teltebbé, duzzadtabbá teszi. Hozz^arul még ehhez, hogy az esővíz sokkal tisztáhb, mint akár a forrás, akár folyó, akár a kút vize, sokkal kevesebb idegen alkotórészt tartalmaz, mint az elősoroltak bármelyike. Tisztább lévén, könnyebben hatol a növény sejtjeibe s a növény az esővízből sokkal többet szí magába, mint másféle vízből. A táplálékkal bőven ellátott és vízzel jól átitatott növény üde friss lesz. Egy kis záporeső azért sokkal jobb hatással van mindig a növényekre, mintha akár egész nap öntözi az ember forrás-, folyó- vagy kutvizzel.

Gyüjtöttél-e csak egy előfizetőt is a mi Földmivelönknek ezen esztendőre?

MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁROW: