Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-08-11 / 32. szám
256 MAGYAR FÖLDMIYELÓ — Földrengés Seregben. A beregmegyei Drágabártfalva községben julius 29.-én este kilenc órakor földrengés volt. Először egy erősebb lökést éreztek, majd néhány másodperc múlva egy gyöngébbet. Éjjel 12 óra 5 perckor ismét erősebb rengést észleltek. A házak megrendültek s a fölriadt lakosság kifutott az utcára. Néhány ól összeomlott. — Bereg-Kis-Almáson julius 29.-én este kilenc és tiz óra között a lakosság erős földrengést érzett, mely az éjjeli órákban még kétszer ismétlődött. A lakosság annyira félt, hogy egész éjjel az utcán tartózkodott. — Pusztító felhőszakadás. Marosvásárhelyen nagy szélvész és felhőszakadás vnlt. A város némely utcáján csak tutajon lehetett közlekedni. A vihar nagy kárt tett a környéken is, különösen a betakaritatlan gabonában. A falvakban több házat összedöntött az orkán. — Szomjúságának áldozata. Reitter Mik- lósné, született Frank Anna, egy orcifalvai gazdag földmi- ves felesége Szécsány község határában járva, megszomja- zolt. Egy forráshoz ment és annak félméternyi magas partjáról lehajolva szürcsölni kezdte a vizet. Közben azonban elvesztette az egyensúlyt és fejjel lefelé belé esett a forrás mély kutszerü mélyedésébe. Mire észrevették, megfulladt. — Vigyázatlanság a fegyverrel. Resicabá- nyán Peja János fuvaros 18 éves fia saját udvarukon lövöldözött Haberda Ferenc kocsissal. A fegyver egyszer csak felmondta a szolgálatot és Peja elkezdett babrálni vele, miközben a fegyver elsült és a golyó Haberda fejébe fúródott. ki még aznap meghalt. A vizsgálat megindult. — Családirtó gomba. Fekete-Ardó községben Suba Mihály fiatal gazdaember felesége a minap gombát hozott haza a szőlőből, A gomba mérges volt s az egész család megbetegedett tőle. Előbb a házaspár két gyermeke, a következő napon pedig Suba Mihály és a felesége haltak meg. — 10.000 korona kárpótlás két lábért. Nagyon gyakran megesik, hogy honfitársaink Amerikában munka közben szerencsétlenül járnak és vagy elpusztulnak, vagy munkaképtelenekké válnák. E hét folyamán két szepesi ember tért haza Amerikából, kik munka közben szerencsétlenül jártak; az egyik Relyov Ignác kiskunfalvi lakos, aki Pittsburgban egy gyárban mindkét lábát vesztette, a másik Lóska János frankvágási lakos, aki egyik szemén dinamitrobbanás alkalmával megvakult. Relyov két elvesztett lábért 10.000, Lóska pedig szeméért 2000 korona kártérítést kapott. — Veszett szamár. Gróf Teleky Gyula dolhai uradalmában a ménessel együtt járt egy szamár, hogy a lovak megszokják s ha hámba kerülnek ne féljenek a szamártól. A tavasszal egy veszett kutya megmarta a szamarat, melyen a veszettség a napokban kitört. A veszett szamár a ménesben legelő csikók közül öt darabot meghara- polt. A járási állatorvos lebunkóztatta. E«YSŐL-9IÁS«6L. Te vagy a király? Friedrichshafenben a Bodensee mellett nyaral a württembergi király. Ott volt látogatóban egy schaumburg-lippei hercegnő. Elutazásakor elkíséri az állomásra őket a királyi pár. A szárnysegéd ott forgolódik körülöttük, mikor a kabátja szárnyát megfogja egy odavaló sváb ember: — Ez itt a király, meg a felesége ? — Igen. — No úgy látszik, jól tartják őket. Jó húsba’ vannak. Aztán odaáll az udvari fogathoz, egészen a hágcsóhoz, szemtől-szembe végigméri a királyi párt, aztán megbillenti a kalapját: — Te vagy a király ? A király elmosolyodva int igent. — Hm! — morfondíroz a jóizü sváb. — No azért kérdem, mert még életemben soh’se láttam ilyen nagy urat. * Fiskális ész. — Hitelező: Hiszen azt tetszett mondani, nagyságos ur, hogy a pénz két napra kell. Adós: Nem is volt meg tovább két napnál. » A legélelmesebb nemzet. A zsidót nem számítva, Európa népei közül az angolt tartják a legelső kereskedő népnek. A statisztika azonban, — mely a rideg számokkal beszélő valóságot képviseli, — rácáfol erre a véleményre. A valóság pedig az, hogy nem a világjáró angol az igazi élelmes nemzet, hanem a — belga. Megállapítja pedig ezt a lakosság számából és a kereskedelmi forgalom summájából. E szerint a 43 millió angol 22 milliárd évi forgalmat csinál, a 7 millió belga ellenben éppen 7 milliárdot. Viszont a 60 millió német csak 15-öt, a 39 millió francia pedig csak 9-et. * Alikor házasodjunk? Hogy mikor kerüljön a leány párta alá, vagy mikor nősüljön meg a férti, erre nézve a külföldi népeknél eltérők a vélemények. A nép közmondásai leghívebben tükrözik vissza a hangulatot, a kívánságot, vágj7 a tanácsot, hogy mikor legalkalmasabb a házasság megkötése. A németeknél kétféle közmondás van, az egyik azt mondja: korai házasság, korai bajok; a másik ennek ellentmond: a korai házasságot senki se bánja meg. Az olasz népmondás ekként szól: a korai házasság a férjnek korai halált okoz. Az angol nép szállóigéje: akkor jó a házasság, ha azt az Isten küldi. A francia közmondás szerint: amin túl kell esni, azon legjobb minél előbb. Más népek már határozott számokat mondanak a házasodásra. így a spanyol nép szerint, ha a nő 15 éves, akkor férje 30 éves legyen. Ha a férfi 40 éves, akkor az ne legyen válogatós. A dán szerint, ha a nő 20 éves, akkor olyan férjet vegyen, aki nálánál jóval öregebb. Ha 30 éves, akkor egyenlő korút vegyen férjnek, ha 40 éves, akkor azt vegye férjnek, aki jön hozzá. A szerbek a fiatal házasság mellett vannak a közmondás szerint: a rövid fa erős parazsat ad, a kései gyermekek hamar árvák lesznek. A kínaiak szerint: ha elérted a kellő kort, úgy nősülj meg. A litvániak közmondása : Fiatalon házasodva fiaid olyanok lesznek, mintha fivéreid volnának, ha lányaid lesznek, úgy nőnek fel, mint nővéreid. A magyar közmondás: ha házasságot kötsz, ne csak szivedre, hanem eszedre is hallgass. Az igazi házasságok az égben köttetnek. Végre amiben minden nép egy véleményen van: öreg ember fiatal nőt ne vegyen el, mert szarvat vesz a fejére; fiatal férfi öreg nőt ne vegyen el, mert keresztet vesz a hátára. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Előfizető. A szerkesztői üzenetekben megtartjuk a sorrendel. Aki első az időben, erősebb a jogban, az elsőségben. Gépészeknek való lapot ajánljuk: »Gépészt cimüt. Szakképzett gépészek Országos Szövetségének hivatalos lapja. Szerk. Morvái Rezső, Budapest, VIII. Szentkirályi utca 28. E lapot ismerjük. Jó, megbízható. — Jegyző Anglia ki bírta irtani a hármas sziget királyságból a farkast, de cigányai ma is vannak. Hát nem a kiirtás gondolatával kell foglalkoznunk, de azzal, mely mig egyrészről emberséges, addig kíméletlenül következetes és gyökeresen javító. 2. A cigányok Zsigmond király idejében jelentek meg először hazánkban. Féivadak lehettek. — Cs. B. Bakta. Azt a betegségei, mely különösen az ember idegeit támadja idegességnek nevezik. De abban igaza van, hogy a betegség maga is idegesség, mert hát majd minden betegség egyszersmint az idegre is hat. A képzelődés csaknem olyan baj sokszor, mint majd az igazán meglevő betegség. Sőt sokszor nehezebben gyógyítható. Régi tapasztalat továbbá, hogy az ideges ember idővel az egész környezetét többé-kevésbbé idegessé teszi. így lesz egy ideges emberből kettő, három és több is, a kik aztán egymás életét megkeserítik és tűrhetetlenné teszik. E helyen erről a dologról többet nem irtahatunk. — Falusi gazda. Hogy mi a mezőgazdasági muzeum célja 2 Ha olvasta volna lapunk két terjedelmes cikkét erről a múzeumról, bizony nem kérdezné. De igy is és itt is felelünk kérdésére. Célja és hivatása mindazt bemutatni, ami a magyar mezőgazdaságon, mezőgazdaságra érdekes és életbevágó. Amiből a hazai mező, kert, szólő és erdőgazdák megbízható, gyakorlati tanulságos ismeretet szerezhetnek. E muzeum első sorban a hazai mezőgazdaságot tartja szem előtt. De mindenütt, ahol kívánatos — összehasonlítás kedvéért — a velünk rokon viszonyok között termelő külföld e téren elért eredményeit is párhuzamba állítja. Azért együvé gyűjti a termény tárgyakat és mindabból mutatót ad, ami együttvéve képezi a mezőgazdaságot és vele kapcsolatos ipart és kereskedelmet. MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA. 8ZATMÁRON.
