Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-28 / 30. szám
MAGYAR FÖLDMlVELŐ 237 — Megolvasta jól, nagyapó ? — Meg én, jól, fiam. A fiúcska elkomorodott. Mintha beszédes nyelvét elvágta volna valaki. Az öreg csak nézte, figyelte a gyermeket, de . . . az hallgatag lett, akár a sir . . . Végre nagyapó törte meg a csendet. — És ládd-e fiam, ugy-e, hogy ma is élek. Nyolcvan esztendő viharzott el fejem felett, hogy megőszültem. Nem tizenöt esztendőt adott a jó Isten ... de adott ilyen tisztes agg kort. Melyben — hála legyen érte Teremtő Isten ő szent felségének — ifjan maradt a lelkem ... a szivem. Megértem. hogy unokák vesznek körül, akiknek elmondhatom, bizonyíthatom, hogy Isten kezében van az ember élete és jövendője. Senki más nem tudja a halandó jövőjét . . . A fiú mély érzelmek közt hallgatta ősz nagy-^ apót. aki úgy tűnt fel előtte, mint Isten prófétája, őszbeborult fejjel . . . hosszú, ezüst szakállal ... édesen, de igazságosan hangzó szavakkal . . . — No fejezd be fiam, az olvasmányt — szólott végre nagyapó. A fiú olvasni kezdett, de hangja szinte remegett . . . — Bizony megtörtént, hogy a kakukmadár fiatal embernek egyet kakukolt ... és a nyolcvan esztendősnek ... százat . , . — Neked csak tizenötöt . . . nagyapó, szólt közbe — most már derül arccal a fiú. — No látod fiam . . . Csak olvass tovább . . . — Látni való, hogy mily ostobaság ebben hinni. Sokkal üdvösebb, ha a kakuk madárl jól, helyesen megismerjük. És megértjük, mi hivatást szabott ki neki a jó Isten. — A kakuk gerlice nagyságú, hosszufarku madár. Helyről helyre vándorol. Mivel egy-egy helyen csak addig tartózkodik, mig ott a kártékony rovarokat elpusztította, tojásait más madarak fészkébe csempészi be s más madarakkal kelteti ki. Igen falánk madár, még a legszőrösebb hernyót is megeszi. Távozása után a legszorgosabb kutatás mellett sem találunk hernyót, araszlót, nagyfej ü gyaponcot, darazsakat, hernyóbábokat. Balga hit az is, hogy a kakuk más madarak tojásaival is táplálkozik. Dacára annak, hogy a kikelt kakukfiókák sokszor az ártatlan madárkákat fészkükből kiszorítják, a kakuk védelemre méltó, mert mohó étvágyánál fogva több rovart pusztít, mint más tiz madár. — No, látod, édes fiam! — Nagyapó, úgy szeretem ezt a kakuk madarat. Csak hallanám már tőle hogy . . . kakuk . . . kakuk! Bodnár Gáspár. Találós mesék. — Kérdés: Kicsoda az az ember, aki még a király előtt is feltett kalappal ül ? Felelet: A kocsis. Kérdés: Kicsoda megy Budapesttől Bécsig, úgy, hogy egy lépést sem tesz és meg sem mozdul ? Felelet: Az országút. Kérdés : Ki hagyja magát meg is égetni a titok megőrzése végett? Felelet: A pecsétviasz. Kérdés: Mi az, ami annál nagyobb, minél többet vesznek el belőle ? Felelet: A lyuk. KIS GAZDA. Aratás. Tiz esztendő óta nem volt a magyar népnek ilyen békés, csendes aratása. Bizonyság ez a jelenség arra, hogy ime, békés utón meg tudja még érteni a magyar a magyart. Bizonyság arra is, hogy a magyar nép belátta, melyszerint a gazdáknak és munkásnak egymástól való eltávolodása, viszálykodása egy harmadiknak — és semmi esetve sem nekik — használ. Ez a harmadik pedig — a markába nevetett. No hát elég volt. Vásár után okosodik a magyar. Főgimnáziumi tanár mint arató. Az amerikai kivándorlás Gömör -Kishont vármegyében megtizedelte a lakosságot ugyannyira, hogy a rimamurányi-vasműtársulat kénytelen a csekély számú gö- möri munkás mellé galíciai zsidó napszámosokat alkalmazni 3—4 korona napszám mellett. Ámde ezek faji gyengeségük folytán nem bírják a nehéz munkát s ezért a társulat legújabban macedón munkásokat alkalmazott. Ilyen szánalmas viszonyok között a gömöri földbirtokosok drága pénzért sem kapnak arató munkásokat. Ezen a szomorú témán vitatkoztak a napokban a rozsnyói úri kaszinóban, ahol Hevesi József rozsnyói földbirtokos panaszkodott: Nincs arató s aki van, az sem ér semmit. Erre a jelenlevő Komoróczy Miklós, a rozsnyói kath. főgimnázium tanára, az ismert palóc tudós, fogadást ajánlott Hevesynek, hogy mint aratógazda gyolcsruhába öltözve két hétig fog aratni a nyirjesi tanyán, mintegy példaadásul arra, hogy ha kell, tud az úri osztály is szükségből parasztmunkát végezni. Komoróczy tanár rendes aratási szerződést kötött teljes ellátás és napi öt forint fizetség mellett. Ezt a bérösszeget egy később meghatározandó rozsnyói jótékony célra ajánlotta föl. Komoróczy tanárnak ez a nem mindennapi vállalkozása, a dologtól húzódó munkásnépre kétségkívül nagy befolyással lesz, miért is az e héten megkezdődő aratás munkáját érdeklődéssel várják a gömöri gazdák. A nyirjes-tanyai aratást nagyobb szabású arató-ünnepélylyel fogják befejezni, melyre Hevesy József a gömöri gazdasági egyesület tagjait valamint a földmivelésügyi minisztérium munkásközvetitő osztályát is meghívja. Kérelem. Azon kérelemmel fordulunk olvasóinkhoz, hogy nekünk az aratás lefolyásáról rövid, velős tudósításokat küldeni szíveskedjenek. Az arató ünnepek rövid leírását is nagy köszönettel vesszük. Sztrájkoló aratók. Szatmármegyében, Domahi- dán Kaufman földbirtokos gazdaságában sztrájkolnak a mnnkások. A fölbujtókat és harmincegy aratót, kik a szomszédos gazdaságban az aratókat munkájukban megakadályozták, letartóztatták. A hatóság fejenkint harminc napi fogházzal büntette meg őket. A vetés. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudósítóktól érkezett jelentések alapján ismerteti az ország mezőgazdasági állapotát julius 15-éről. A hivatalos jelentés, sajnos, az őszi gabonanemü visszaeséséről számol be, szerencsére azonban a múlt hetek abnormális időjárása országos átlagban nem okozott nagyobb kárt. Az őszi gabonanemü tér-
