Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-28 / 30. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 238 méshozama az ország nagyobb részében közepes, itt-ott jó közepes, az Alföld nagyobb részében azonban csak gyönge közepes, és középen aluli. Az árpa és zab mennyiségileg és minőségileg közepes termést igér. A kapásnövény közül a tengeri, a répa és részben a burgonya is, kivéve egyes vidékeket, a hol nem mindenütt kielégítő, általában jól fejlődik. Föltételezve, hogy a hőütés okozta károsodás a tudósítók bejelentett termésátlagainak megfelel, a miniszteri jelentés julius 15-én következőképpen becsüli az ország remélhető termését: búza 32,042 000 mm. (julius 1-én volt 33,122.800), rozs 10,164.600 mm. (julius 1-én volt 10,306.500), árpa 12,683.600 métermázsa (julius 1-én volt 12,812.100) és zab 11,014.400 métermázsa (julius 1-én volt 11,270.900). Miért hideg a nyár ? Az idei nyár, néhány melegebb nap kivételével, hűvös, sőt hideg volt. Hogy mi az oka. nem tudjuk, de egy angol csillagász tudja és a londoni újságokban meg is irta. A kellemetlen időjárás, úgymond, nem véletlenség. Ennek igy kell lenni s ennek az oka egy kis üstökös, amely hirtelen fölbukkant a Hal csillagképe előtt és a nappal szemben foglalt állást. Ezt a jelenséget junius 4-én vették észre először s valószínű, hogy augusztus közepéig állandóan hűvös és esős lesz az idő. A gonosz üstökös reggel három órakor tűnik föl az égboltozaton és a nap fölkeltekor ismét eltűnik, tehát csak igen rövid ideig látható. HÁZI-ASSZONT. Nyers vörösrépa-saláta. A nyers vörösrépát megreszelve, keverünk hozzá 9 evőkanálnyi reszelt tormát, olajat, ecetet, sót és borsot. Igen jóizü. Meggy-likőr. Négy kiló meggyet kimagozunk és nagy üvegbe teszünk, hozzá adunk fél kiló málnát, 25 deka tisztított ribizkét, 4 és fél deka durvára törött mandulát, 7 gr. szegfűszeget, 16 gr. fahéjat, ugyanannyi szerecsenydióvirágot és 4 liter pálinkát rátöltve, bekötjük és három hétig a napon tartjuk, minden nap fölrázva az üveg tartalmát. Három hét múlva másfél liter sürü cukorszörpöt adunk hozzá, aztán átszűrjük és palackokra huzzuk. Kerti öntözésre legalkalmasabb a lágyviz. Ilyenek az esővíz, a tóviz, patakviz, az alapcsövekből kiszivárgó viz s általában mindazon vizek, melyekben a szappan jól habzik. A kutviz leggyakrabban kemény és hideg. Azért, ha módunkban áll, fogjuk fel az esővizet s ezt használjuk kerti öntözésre, Alkalmas lesz a kutviz is az öntözésre, ha a napiszükségletünket egy nappal előbb megmerjük s azt által hagyjuk. Az öntözésre legalkalmasabbak az estéli és reggeli órák. Tojásevő tyúkok. Igen sok tyúknak meg van az a rossz szokása, hogy a tojást feltöri és tartalmát megeszi. Ennek raeggátlása céljából következőleg járhatunk el: Távolítsuk el egy tojásból a fehérjét s csak a tojás sárgáját hagyjuk benne. Öntsünk azután a tojás fehérje helyébe vékony gipszet, hogy így a tojás a gipsz megszáradása után keménynek látszassák. Tegyük aztán ezen ily módon elkészített tojást azon helyre, hol észrevettük, hogy a tyúk tojásait megette. Ily módon a tyúkot leszoktathatjuk ezen kellemetlen és sokszor igen káros tulajdonságáról. Ha azonban ezen módszer sem használna, akkor legczélszerübb a tojásevő tyúkokat kizárni a tenyészetből. A MAGYAR NÉP KÖNYVTÁRA. Szooiálls Íratok a nép számára! A keresztény Magyarországnak szociális dolgokban való felvilágosítására a Szent-István Társulat népszerű füzeteket bocsát ki. Ily irányú két füzetke most jelent meg a népíratkák sorozatában, a melyekről elmondhatjuk, hogy valóban oly szükségesek a népnek, akár a mindennapi kenyér. Lelkészek, ta- nitók, jegyzők s mindazok, a kik a nép hivatott vezetői, nagy kötelességet teljesítenek, ha ily könyvecskéket minél hamarabb juttatnak a nép kezébe. A két füzetke címei: Tudja-e, hogy mi a nyomor ? (240. szám, ára 8 fillér) és Szent Vince apostola vagy a megtért szocialista (242. szám, ára 8 fillér). Megrendelhetők a Szent-István Társulat könyv- kereskedésében, Budapest, IV. Kecskeméti u. 2. A füzetkék árát levélbélyegekben is elfogadják. mi újság? A trónörökös és a magyar nyelv. A Bácskai Napló egyik számában a következő érdekes kijelentés olvasható: Minap este Lányi József tinini fölszentelt püspök, főrendiházi tag, nagyváradi kanonok, Ferenc F'erdinánd magyar trónörökös volt magyar tanítója, Szabadkán időzött. Itt időzése alatt lapunk egyik munkatársának alkalma volt vele a trónörökösről beszélgetni. A püspök felhatalmazta munkatársunkat, hogy a beszélgetést közzéteheti. A beszélgetés a körül forgott, vájjon igaz-e néhány gyűlölködő lapnak azon irányzatos híresztelése, hogy a trónörökös nem tud magyarul? A püspök kijelentése igy hangzik: — Nem igaz azon állítás, mintha Ferenc Fer- dinánd nem tudna magyarul. Sőt nagyon is jól tud, amit a következő esetek is bizonyítanak. Még tanítója voltam, mikor egy alkalommal Kiss János dr. és Sziklay János magyar írók tisztelegtek nála. A beszélgetés magyarul folyt. A trónörökös egyszer a határozott igeragozást összetévesztette a határozatlan igeragozással, de a másik pillanatban már igy szólt: — Ugy-e bár most rosszul fejeztem ki magamat. Ezután azonnal a helyes igeragozást alkalmazta. — Három évvel ezelőtt történt, folytatta a püspök, hogy mint a halászati kiállítás védnöke, meglátogatta a kiállítás magyar csoportját is. Itt a magyar csoport rendezői németül üdvözölték. A trónörökös meghallgatta a német üdvözlést s a legkorrektebb magyarsággal felelt, a magyaroknak nemcsak bámulatára, hanem öremére is. Elmondta továbbá a püspök, hogy F'erenc F'erdinánd a magyar alkotmánytörténelmet Timon Ákos, a magyar közjogot Kmetty, a magyar történetet Csuday Jenő könyvéből tanulta. Szives volt elmondani a püspök még a következőket is: A magyar trónörökös egy ízben a következőképpen nyilatkozott előtte: — Fiatal koromban mindent taníttattak velem, csak azt nem, amire leginkább szükségem van. Magyarul felnőtt koromban kellett megtanulnom. Csakhogy én már okultam magamon s a gyermekeim már tanulnak és tudnak is magyarul. A trónörökös gyermekeinek magyar nevelője Borsicky győri tanitóképezdei tanár.
