Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-28 / 30. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 235 Cigány-karavánok. Négyszeres rablógyllkossag. — Cigánykérdés. A cigány-kérdés a mi országunknak régi, folyton fel-fel szakadó sebe. Valóban egy különleges magyar átok ez a faj mirajtunk. Nem tudunk velük boldogulni! Mert hibánk, hogy kényeztetjük, dologtalan- ságát, restségét mulatságosnak tartjuk. Karaván, bolygó életét, ha kell a legkegyetlenebb intézkedéssel meg nem akadályozzuk. Sőt a falusi nép, különösen az asszonynép cimborái a cigány néppel; nem csuda, ha aztán jól ki is ismeri magát a cigány a házban, ha valamire vagy" valakire a foga fáj. Ha aztán halljuk, olvassuk a rettenetes, állatias vérengzést .... hogy egy egy cigány karaván öl, gyilkol, becstelenit. lop, raból: akkor az egész ország megmozdul — Meg kell fékezni ezt a kegyetlen, dolog- talan népet! Rövid idő múlva aztán megint csend lesz. A karaván pedig halad tovább .... Gondolják, a kutyák csak hadd ugassanak. Most is, csak egy pár hét alatt rémitő hírek érkeztek és érkeznek a cigánykaravánok kegyetlenségeiről, rablógyilkosságaikról. Négyszeres rablógyilkosságról hoznak hirt az újságok. Borzalmasak azok a leírások, amiben tet- szelgnek egyes lapok, mikor ezt a rablógyilkosságot előadják. A fővároshoz közel levő Dános és Vacs puszták közt levő kocsmában gyilkolták meg Szarvas István korcsmárost, ennek feleségét, viruló szép 17 éves leányát, végül Tabin Pált, egy tejes kocsist, ki épen a kocsmában volt. Mikor a rémes gyilkosságot elvégezték a bitangok, megrakodtak a lopott, rabolt dolgokkal, a kocsmát felgyújtották. A borzalmas rablógyilkosság tetteseit még eddig ki nem derítették, de nyomukban vannak. Minden jel oda mutat, hogy cigánykaraván végezte állati munkáját. A csárda rommá égett. Az áldozatokat a bíróság felboncolta és rettenetes dolgokat derített ki. A férfiakat baltacsapásokkal és késszurásokkal, az asszonyt megfojtották és a leány nyakát, mellét késsel szurkálták keresztül-kasul. Ez a tényállás. Röviden, de annál megdöbbentő valósággal. Lehet, hogy mikor e sorokat Írjuk, már elfogták a- gyilkosokat.... De most aztán már legyen elég a magyar társadalom türelméből is. A cigánykaravánokat minden lehető eszközzel meg kell fékezni. Meg kell szá- moztatni őket és a hatóság engedélye nélkül moccanni se kell engedni. Különben e kérdésre visz- szatérünk. Drágább az ut Amerikába. A kivándorlás megnehezítésére a belügyminiszter minap megengedte, hogy a Cunard Line hajóstársaság az amerikai utazás árát felemelje. Ezek szerint a Fiume—New York között közlekedő hajón a III. osztályú jegyek 10 koronával lettek drágábbak. Felnőtt ember tehát ezentúl 190 koronáért, 12 éven aluli gyermek pedig 100 koronáért utazhatik Amerikába. — Az egy évesnél fiatalabb gyermekek — ha felnőttek kíséretében utaznak — ezentúl is díjmentesen szállíttatnak. Az uj díjszabályzat a f. évi julius hó 23-án Fiúméból induló gőzösnél lépett életbe. __ KÖZEGÉSZSÉG. Első segélynyújtás mezei munka közben. IV. Kisebb-nug yobb karcolások. Gyakran megtörténik úgy a gyűjtésnél, mint a hordásnál, hogy megsérül a munkás lába, keze. Erre persze nem is hederitenek. Munkás dolga, arató sorsa. Hiszen kesztyűben csak nem arathatunk, gyűjthetünk, mondogatják. Hát a kényesség nem is a munkás ember tulajdona. De azért a bekövetkező veszélyt önmagunk és esetleg családunk iránt való kötelesség, hogy elhárítsuk. Már pedig biztos dolog, hogy a kisebb-nagyobb karcolás is veszélyes lehet. El sem képzelhető bajt zúdíthat magunkra és hozzánk tartozóinkra. Miért? Mert munka közben a karcolásba — vérzik is — könnyen bejuthat olyan szennyes, mérges anyag, amely aztán gyuladást okoz. Egy kis gyermek játszott nemrég a tarlón. Megkarcolta a térdét. Nem merte megmutatni anyjának. Csak mikor már a baj kiütött. Belehalt. A kisebb vagy nagyobb karc után, ha abba szennyes anyag hatolt. . . gguladás támadhat. Majd fekély képződik, a seb gennyedésbe megy át. A beteg erre sokat szenved, mert gyógyulása hosszabb időbe kerül .... Mikor aztán már mindezt látva-látja a beteg, megijed és Éva nénihez, meg Dorottya asszonyhoz fordul .... A kuruzsló asszonyok pedig sokszor végzetessé teszik az ilyen sebeket. Még hagyján ha ártatlan vagy enyhítő házi szerekkel gyógyítják. De a háziszerek közt is sok olyan van, mely rontja a sebet, vagy plane gyógyithatlanná teszi. De leglöbbnyire elmérgesili. Legtöbben nem is sejtik, hogy a gennyedés kiterjedhet az inhüvelyekre és nyirok erekre is. Ez pedig nagy baj. Mert szövelpuszlilást, sőt csontel- gennyesedést is maga után vonhatja. Ha ez bekövetkezik, tüstént orvoshoz kell menni, különben igen komoly és végső veszedelemnek tesszük ki magunkat. Egyebekben itt, a karcolásnál is nagy figyelemre kell méltatnunk mindazt, amit később — e szerény és rövid utasításokban a vágott sebekről mondani, illetőleg Írni fogunk. Fődolog, hogy ügyeljünk is magunkra. Előzzük meg a bajt azzal, hogy hiábavaló ugrándozásokat és mozgásokat ne tegyünk. Vágj' még inkább, hogy gyakran mossuk meg kezünket, lábunkat, arcunkat, hogy igy, ha történt is valami karcolás, a sebet tisztán tarthassuk. Gyüjtöttél-e csak egy előfizetőt is a mi Föld- mivelönknek ezen esztendőre?
