Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-30 / 26. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 205 csak akkor költözik az elégedetlenség szelleme, ha gyermektelen, vagy ha fiú nélkül marad. Ilyenkor a férjnek megengedi a törvény, hogy második feleséget vegyen el. De ezt csak ritkán teszi a japán ember, mivel két asszony egv fedél alatt nem tartozik éppen a házasélet kellemetességeihez. Inkább örökbefogadással segit a gyermektelenségen s igy tesz eleget annak a kötelességének, hogy utódokat neveljen. A MAGYAR NÉP KÖNYVTÁRA. A falusi otthon védelme. Ezzel a címmel a Magyar Gazdaszövetség kiadásában • külön füzetben is megjelent Kolozsvári] Lajosnénak a szövetség sociális kurzusán tartott előadása. Szerző abból a nyugtalanító tünetből kiindulva, hogy falvaink már kezdenek elnéptelenedni, s a falvak lakói a városokba s a gyárak egészség és erkölcsroutó légkörébe tódulnak, a mi társadalmunkban a sociális kérdésnek egy uj oldalára hívja fel a közfigyelmet. Rá mutat arra, hogy miután az ipar nálunk nem olyan fejlett, mint a nyugati államokban, hogy a falu elvándorlóinak egész tömegét foglalkoztassa, s igy a fölösleg kivándorol. Nagyon sokan keresték már ennek a válságnak az okai!, de alig mutatott rá valaki, hogy a falusi tűzhelyek változásai nagy hatással van rá. Szerző tehát utal arra, hogy a falusi tűzhely régi varázsát kell visszaállítani azzal, hogy falusi háziasszonyokat nevelünk. Külföldi példákra hivatkozva ismerteti a háztartási iskolákat, s ilyeneknek a meghonosítását javasolja hazánkban is. A szociális kérdés tanulmányozói érdeklődéssel olvashatják a füzetet, mely a Magyar Gazdaszövetségnél (Budapest, IX. Üllűi-ut 25. sz.) 30 fillérért kapható. A GAZDA TANÁCSADÓJA. A magyar állampolgárságot az szerezheti meg, aki öt év óta az országban lakik, azóta adót fizet és akinek valamelyik község kilátásba helyezi, hogy kötelékébe fölveszi. Budapesten az állampolgárság megszerzése száz koronába is belekerül. Ha magyar állampolgár lesz a katonaságnál semmiféle előnyben sem részesül és anyagi haszna sem lehet belőle. Aki anyagi érdekből kívánkozik magyarrá lenni, az maradjon meg idegen állampolgárnak. Mi hát igaz a vakond kártékony voltáról? E kérdést sok gazda felteszi. Az igazság pedig ott van, hogy a vakond túrásával bizony némi kárt csinál. De ennek ellenében rengeteg káros férget pusztít él és igy dusásan behozza az okozott károkat, Az ilyen bér nélküli munkatársakat nem okosság tehát pusztítani. De ha már nagyon elszaporodtak. el lehet űzni őket, ha járásába petroleumos rongyot teszünk. Hamis ezüstpénz. A kereskedelmi miniszter rendeletet intézett a posta- és táviróhivatalokhoz, amelyben tudatja, hogy újabban ismét több hamis ezüstpénz került forgalomba. A hamisítvány többnyire ón-, cink- és antimonkeverékekből készül és súlyúkról, rossz csengésükről, valamint veretük el- mosódottságáról lehet felismerni. A miniszter felhívja a hivatalokat, hogy az ezüstpénz elfogadásakor kellő óvatossággal járjanak el. — ügy hisszük, hogy a nagyközönség részére is elkelne ilyen miniszteri figyelmeztetés. Adjátok kézről-kézre ami újságunkat! KIS GAZDA. Bálint gazda a gazdák múzeumában. A Mezőgazdasági Múzeumban tett utunkat az úgynevezett búza-teremben hagytuk el. Mondhatom, hogy igen érdekes egy terem. El se mulassza senki sem jól szemügyre venni ezt a szobát. Mert itt végtelen sokat tanulhat a legközönségesebb gazdaember is. Hasonlóan érdekes a: növénytermelési osztály. De hát mi is volna ez? Itt a gazda megtalálhatja mindazon növényfajtákat, melyek művelés alatt vannak. Megsúgom, hogy az úgynevezett tilos növényeknek, példának okáért a dohánynak egész külön kis'fülke van szánva. Nem érdektelen a kertészeti rész sem. Mert ugyancsak bizonyítja azt, hogy e téren se’ igen szé- gyelheti meg magát a magyar. A gyümölcskertész- kedés meg . . . hogy is szokta mondani a koma . . . igaz . . . primo, első. Falusi gazdák, kik annyit harcolnak a növényi és állati kárttevő rovarokkal, bogarakkal - jól nézzék meg a kártlevők osztályát. Következnek aztán a hasznos állatok bemutatása. Ezt is igen tanácsos megfigyelni, mert aztán könnyebben megismerhetjük, melyek hát ami barátaink és ellenségeink vagy talán csak ráfogjuk, hogy ellenségeink. A szőlőszöknek és borászoknak is van ám mit spektálni. A tejgazdasági rész is igen érdekes. Aki még nem látott eleven tejgazdasági szövetkezetett, itt reátalálhat. Egy kis falusi tejgazdasági szövetkezet mellett meglelheti a sok tejgazdasági gépeket és eszközöket. A gazdasági iparok osztályát óraszámra lehet ám tanulmányozni. Komoly tanulmány kell biz’ ahhoz. Itt láthatjuk további igazándiba, hogy a mezőgazdasági háziipar terén mily szép haladást tettünk. Láthatunk a gazdasági munkás-ügyek bemutatásánál egy kis munkásházikó mintát. Hát még mit szóljak a mindenfajta gépekről és gazdasági eszközökről. Most felmentünk az emeletre. Egyszerre szembe találtuk magunkat a király márvány szobrával. Szembe vele van boldogult királynénk szobra is. De ott láthatjuk mögöttük a magyarországi szövetkezetek atyjának, gr. Károlyi Sándornak is szobrát. Az emeleten balra fordulva találkozunk hires és különféle lovak mintáival. Agyagból, ércből sok derék és hires ló van itt lemintázva. Ugyanígy találjuk a szarvasmarhákat, a baromfiakat és nyula- kat agyagból, ércből vagy sok kitömött állatot is. Egy kis érdekes vonzó sarok-teremben vannak elhelyezve azok a kedves tárgyak, melyek népünk ősfoglalkozására, a magyar pásztor- és halászéletre vonatkoznak. A folyószabályozás és talajjavítás bemutatására egész tágas terem van szentelve. Itt még két érdekes csoportról: a méhészetről és selyem- tenyésztésről kell megemlékezni. Kedves dolgok, melyek általános érdeklődést fognak kelteni.
