Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-16 / 24. szám
magyar földmi velő 187 A király nagyon kegyesen válaszolt. Hangoztatta, hogy a főrendiházat hagyományos magas hivatásának még fokozottabb mértékben képessé tette. Most a képviselőház tisztelgett. Justh Gyula képviselőházi elnök beszédére a király igy válaszolt. — Jólesik szivemnek e napon arra a fényes fejlődésre gondolnom, amelyet kedvelt Magyarországom és társországai a lefolyt negyven esztendő alatt felmutattak. Hőn óhajtom és bizton reményiem, hogy szeretett magyar nemzetem a képviselőház áldásos munkássága mellett a békés fejlődés utján tovább haladva, fokozódő felvirágzásnak megy elébe, egyre növekvő fényt adva Szent István Előttem és a nemzet előtt egyenlően szent koronájának. Fogadják ismételt köszönefemmel változatlan királyi kegyelmem biztosítását.« Ugyanekkor fogadta őfelsége a főváros küldöttségét. E napon istenitisztelet volt a főváros összes templomaiban. A többi kitüntetések. A jubileum alkalmából még a következő kézirat jelent meg a hivatalos lapban. O császári és apostoli királyi felsége ez évi junius hónap ö.-én kelt legfelső elhatározásával Nákó Sándor gróf fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzónak és Andrássy Sándor gróf országgyűlési képviselőnek a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben •adományozni méltóztatott. O császári és apostoli királyi Felsége ez évi junius hónap 5-én kelt legfelső elhatározásával Párvy Sándor dr. szepesi püspöknek, Wesselényi Miklós báró koronaőrnek, Rakovszky István és Návay Lajos képviselőházi alelnökök- nek, Esterházy Miklós herceg, Esterházy Miklós Móric gróf, Majláth György gróf főrendiházi tagoknak és Jankovich Aladár grófnak, a magyar főrendiház és a horvát-szlavon- dalmát országgyűlés tagjának a belső titkos tanácsosi méltóságot legkegyelmesebben díjmentesen adományozni méltóztatott. Kegyelem 164 elítéltnek. Az ünnepség alkalmával ő felsége 164 elitéltnek adott kegyelmet. És pedig olyanoknak, a kik megelőzőleg bűntett miatt még soha nem voltak büntetve, s a jelenlegi büntetésüknek alapjául szolgáló törvényszegést csupán vétkes gondatlanságból, vagy a nyomasztó Ínség, vagy végre a szenvedélyek pillanatnyi kitörése által ösztönözve követték el. az utóbbi két esetben büntetésüknek jelentékeny részét már kiállották, s kiknek megkegyelmezése szükséget szenvedő s ártatlan családjokra való tekintettel különösen kívánatosnak látszik. Továbbá olyanoknál is, a kik a király személyének bánlalmazása vagy megsértése miatt vannak elitélve, ha egyéniségüknél vagy a törvényszegés elkövetésének körülményeinél fogva kegyelemre méltóknak mutatkoztak. A képviselöházban a vasúti javaslatokat tárgválják. Időt vett igénybe a Vajda-ügy tárgyalása (»Mi ujság«-ban olvasható erről). A képviselőház ez ügyet a mentelmi bizottsághoz tette át. A vidék. A koronázási ünnepségeket a vidéken is megülték. Városokban és községekben egyaránt emlékezetet szenteltek e napon. Különösen a tanuló ifjúság, a jövő idők reménye hallgatták meg tanítójuk beszédeit a szent koronáról, a koronázás nagy jelentőségéről stb. stb. A külföldön. A külföldön élő magyarok is megülték a junius 8.-át. A berlini magyaroknak például Hock János országgyűlési képviselő fartőit hatalmas beszédet. Amerikából is érkeznek értesítések magyar testvéreink megemlékezéséről. — Olaszországban is aggasztó mérveket ölt az Amerikába való kivándorlás. Reméli azonban a kormány, hogy a kivándorlásnak útját állja. — A vetések állásai külföldön sem valami rózsásak. Németországban például sok vetést kellett kiszántani. A répaféléket meg a fagy teljesen tönkre tette. Késik minden. Bulgáriában a tél okozta károkat fokozza a nagy vizáradás. Az ár területeken a vetések elvesztek. Romániában a vetések állása igen kedvezőtlen. — A svéd királyi pár aranylakadalmát az egész országban fényesen megünnepelték. Főleg pedig azért, hogy jótékony célokra áldoztak sokat. Igv kellene nálunk is ünnepelni. — A japánok Amerika ellen. A japánok és amerikaiak — mint jeleztük — farkas szemet vetnek egymásra. Ha a külhatalmak nem simítják el az ügyet - úgy hírlik — a megoldás csakis háború lehel. A pécsi kiállítás. Két eredő gyarlósága, gyengéje van a magyarnak. Vagy túlbecsüli mindazt ami magyar, nemzeti, egyszóval az övé. Vagy le kicsiny li egész, mint közönségesen mondani szokták, a sárga földig. Hát bizony ez gyengeségünk, amivel már egyszer számolnunk kell. Mert ha a túlzás mindenben megboszulja magát, itt sem fog máskép történni. E gyengeséggel szemben törekednünk kell a helyes középutra. Erre az útra pedig az önálló, jól megformált Ítélet fog minket vezetni. A pécsi kiállítás nagyban hozzá fog járulni ennek az ítéletnek megalkotásához. Már a kezdet is biztató volt. NenT előzte meg nagy zaj, lárma. Csendes, de annál behatóbb munka, előrelátás és a kiállítás helyének szerencsés kiválasztása jellemzi ezt a lépést. Magának a kiállításnak berendezése, tartalma iránya alkalmas arra, hogy hivatását betölthesse. Mert itt láthatja a magyar nép, hogy nincs okunk saját magunk lekicsinylésére. Sok ami ellenségünk ugyanis. Szükségünk van tehát arra, hogy keblünkben meg legyen a helyes és jogos önérzet. Az öntudat, mely mig egyrészről legszebb jutalma minden nemzetnek: addig leghatalmasabb ösztönző erő a tovább való haladásra. Ha mi magunk sem ismerjük fel, ami dicséretre, elismerésre, ösztönzésre méltó: mit várhatunk akkor ellenségeinktől ? A pécsi kiállítás megmutatja, hogy a magyar nemzetnek, a magyar népnek nincs oka a kétségbeesésre. Ami van. igaz még nem sok, nem minden. Kevésnek sem kevés, annyi bizonyos. Ha messze vagyunk is attól időtől, mikor a mezőgazdasági termelés bensőbb (intenzivebb) módja és az ipari fejlődés általános volta százezreket foglalkoztat — de távol, beláthatlan távolság sem választ el attól.
