Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-09 / 23. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

181

kiterjed, mert minden valószínűség szerint csak azokat fogja érni, akik a sorozás előtt vándoroltak ki és akik annak idején sem haza nem jöttek, sem az amerikai konzulátus előtt nem jelentkeztek soroz- tatásuk céljából. Egyébként pár nap múlva mindent meg fog tudni s tisztában lesz azzal, hogy az állítólagos kegyelem mennyit ér és milyen irányban mozog.

AMERIKA.

Kivándorlók gyermekeinek biztositása.

Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a kivándorlók kiskorú gyermekeinek biztositása érdekében a következő rendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: Tudomásomra jutott, hogy egyes kivándorolni szándékozó szülők, kik otthon hagyandó tizenöt éven aluli gyermekeik gondozását a törvény értelmében biztosítani kötelesek volnának, a törvény ezen rendelkezését olyképpen igyekeznek kijátszani, hogy azon gyermekeiket az útlevelekbe, mint velük együtt utazó kivándorló utitársaikat jegyeztetik be, azonban gondozásuk kellő biztositása nélkül itthon hagyják. A most jelzett visszaélés meggátlása céljából ezennel elrendelem, hogy a törvényhatóságok mindazon kivándorlókat, kik az útlevelükbe bejegyzett fenti utitársak, vagy tizenöt éven alóli kiskorú gyermekeik nélkül utaznak, tartóztassák fel és lakóhelyükre visszautasítsák, a tőlük bevonandó útleveleiket pedig a visszautasítás okának megjelelölésével az azokat kiállító hatóságokhoz küldjék vissza. Egyben elrendelem, hogy tizenöt éven alóli gyermekeiket utitársként bejelentő kivándorlók az útlevél kiállítása iránti szóbeli kérelmük előterjesztésekor, valamint az útlevelük kézbesítése alkalmával az utitársak nélkül megkísértendő utazás következ- - ménveiről kellőképpen értesittessenek.

Egy amerikai magyar munkás halálos balesete. Pittsburgból Írják: Végzetes baleset történt a napokban a So. Sbaroni Steel Casting Co. telepén, hol egy magasban függő s több mint ötszázfontos súlyú vasdarab lezuhant és halálra sújtotta az éppen ott dolgozó Csörnyey Sándor honfitársunkat. a telep egyik legrégibb magyar munkását. A szerencsétlen áldozat tetemét hazaszállították lakására s másnap az egész magyarság általános részvéte mellett temették el. Csörnyey Sándort felesége és öt gyermeke gyászolja.

____KIS GAZDA.

A gyümölcsfapajzstetü irtása. Az ország minden vidékéről panaszkodnak, a gyümölcsfán, főképpen a fiatal almafákon előforduló pajzstetü pusztításairól. Nem lesz érdektelen, ha egyet-mást elmondunk a védekezés módjáról. A kagylós pajzstetü szürkés szinü. A gyümölcsfák gyengébb ágaira lerakott peték a pajzs alatt telelnek át- Tavaszszal a peték kikelnek, megkezdik a táplálkozást, természetesen a fa rovására. Ugyannyira, hogy a gyümölcsfát teljesen tönkre is teheti. Idős fának kevésbé árthat, azért figyelmünket inkább a fiatal fákra terjesz- szük ki, A védekezés abban áll, hogy a fertőzött csemetéket a pajzstetvektől egy kés fokával kaparva

megszabaditjuk, utána 14 — 15 százalék petróleum- emulzióval megmossuk. Őszszel pedig a fát bemeszeljük. így védekezve nem kell a pajzstetü pusztításától tartanunk.

Arankairtás. Tisztában van minden jóravaló gazda avval, hogyha lucernásában fellép az aranka és rövid idő alatt tönkre megy az egész lucernás, sőt a szomszédoké is. Tartsa hát minden gazda kötelességének, hogy az esetleg fellépett arankát irtsa — szó szoros értelmében véve — tűzzel, vassal. Az arankás foltokat 2—3 cm. mélyen fel kell nyesni, biztonság kedvéért azonban jó, ha kerületben 40—50 cm.-el nagyobb területen irtunk. A felnyesett részről a lucernás arankás földet a tábláról óvatosan kihordjuk s elégetjük. E művelet valamennyi arankás folttal annyiszor ismételjük, ahányszor arankás részt találunk. A feldarabolt területeket ajánlatos fahamuval jól meghinteni. Lelkiismeretes gondossággal ily módon megszabadulhatunk e veszedelmes élősditől.

A méhszurás. Ha a méh megszurta az embert és fulánkja bennmaradt a testben, ne úgy távolítsuk el ezt a fulánkot, hogy — amint szokás — két ujjunk hegyével megcsípjük, hanem a körmünkkel vakarjuk ki a sebből. A fulánkon van ugyanis a méregtömlő, mely azonnal a sebbe ömlik, mihelyt a fulánkot ujjainkkal megszorítottuk.

Óvjuk a fakadó szőlőszemeket. A szőlősgazda egyik veszedelmes ellensége a hamvas vincellérbogár, mely a szőlő fakadó rügyét rágcsálja olyannyira, hogy néha azt félig, sőt egészen is tönkreteszi. A kártétel nagysága attól függ, hogy a feslő rügyből mekkora darabot rágott ki, ha csak elvétve és keveset, úgy a kár csak a levél csonkaságában fog nyilvánulni s az még nem oly nagy baj a szőlőre. Ha azonban az egész rügyet kiette, úgy azzal a legtöbb esetben elpusztította a termést is és a gazda megfelelő évi jövedelemre nem számíthat. A vincellérbogárnak nagymérvű jelentkezése olyan veszedelmet jelent, melynél már az óvintézkedést elhagyni nem lehet. Igaz, hogy a félig feslett gyönge levélze- ten elkövetett pusztítás, mely nem az egészet, csak a felső fakadás egy részét tette tönkre, látszólag nem nagy baj, de ha a levélzetnek a táplálkozás körüli fontos hivatását tudjuk és ha a tőkén, túlnyomó része a levélzetnek ilyen, úgy hátrányos hatása a növényfejlődés, táplálkozás, szóval az egész életfolyamat alatt elvitázhatatlan. Természetes, hogy a kártétel nagyságát befolyásolhatja az is, hogy mikor jelentkezett a bogár; ha nagyon korán tavaszszal, akkor midőn még a szemek nem fesledeztek, a pusztítása az előbbinél jóval nagyobb. Kártevése úgy a homok, mint kötött talajú szőlőkben egyaránt előfordul. Feltalálható miként eddigiekből is láttuk a szemeken, illetve a fakadásokban este meg éjjel és csak elvétve nappal. Később a kicsiny levélkéken folytatja rágásait. A védekezés ellene szedésből áll, ugyanis azon tőkék aljában, ahol a rágott fakadások feltalálhatok, a göröngyök alatt szépen meghúzódva vannak ezen földszinü szürke bogárkák. Tudva pedig azon tulajdonságukat, hogy nappalra elbújnak, egyszerüsithetjük a szedést azáltal, hogy mesterséges búvóhelyet készítünk szalmából, galyból, göröngyből stb. s elhelyezzük ezeket a tőke nyaka kö-