Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-09 / 23. szám
182 MAGYAR EÖLDMIYELŐ rül a földre; ebbe nappalra a bogár, mely az árnyékot igen szereti, belehuzódik. Innen aztán könnyű már most annak összeszedése és megsemmisítése. Ha nagy mértékben lép fel a hamvas vincellérbogár, úgy baromfiakkal kell szedetni: különösen alkalmasak erre a pulykák. A vadzab egyike a legveszedelmesebb gyomnak. Nehezen irtható, könnyen terjed, mert könnyű magvát a szél is elhordja és csírázó képességét sokáig megtartja. Ha sikerrel akarjuk irtani, mindég arra törekedjünk, hogy a vadzab magvát meg ne érlelhesse; de ekkor is csak úgy lehet teljes sikerre kilátás, hogy a szomszédos gazdák is védekeznek ellene. A nagyon vadzabos gabonafélét érés előtt vágjuk le és használjuk fel takarmánynak. A mes- gyéket, árokpartokat mindég magérés előtt kaszáljuk. Csakis tiszta vetőmagot vessünk. Gyökeres eljárás az is, ha a vadzabos földön pár évig csak kapást és takarmányfélét termesztünk. 9HT Kérjük olvadóinkat, Iiojjj az előfizetéseket idejében beküldeni és a bólra- lékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek. HÁZI-ASSZONY. A ribizke hajtásainak férgesedése. A Sesia tipuliformis Cl. hernyója a ribizke hajtásainak belsejében végzi kártételét. A bajt felismerhetjük, ha tavasz elején és később a metszett vagy metszetlen ribizkevesszők oldalrészét megfigyeljük, melyeken apró fúrt lyukakat találhatunk. A kártevő a ribizke bokron kívül a köszmétén és mogyoróbokron is feltalálható. Lepkéje május végétől junius közepéig jelenik meg. Bábalakja a ribizke hajtásainak bélrészében van. Hogy a lepkék megjelenését és tovaterjedését megakadályozzuk, azok megjelenése előtt május utóján mindazon vesszőket, melyeken a kártétel észlelhető, a baj alatti részig vissza kell metszeni. Ha a tavasz elején a ribizke vesszői meg is lettek metszve, de a kártevő jelenléte rajta még konstatálható, úgy ezen hajtásokat is még jobban vissza kell metszeni. A lemetszett részek elégeten- dők, hogy a bennök levő bábok megsemmisüljenek. A nevezett bokrok fás részeibe július hónapban fu- rakodik be a hernyó és ott marad a következő év március hónapjáig, a mikor is a bélrészben bebá- bozza magát, hogy pár hét múltán a fentjelzett időben megjelenjen a lepke és megkezdje a leirt élet- folyamatát. Hangyák elűzése a kerti ágyakból. Ha a hangyák valamely ágyat nagyon ellepnek, könnyen elüzhetők úgy, ha apró darab fákat kőszénkátrányba mártva, az ágy különböző részein szétszórunk. Ennek a szagát a hangyák teljességgel nem szenvedhetvén, el fognak onnan távozni. E célból különben jó, ha halzsirral vagy karbolsavval beitatott rongy darabokat rakunk is szét. Halászok telefonja. Norvégiában az idei halászatoknál fölötte elmés módon alkalmazták a telefont, Tökéletesen és- vizhatlanul zárt, rugalmas acélszekrényben a hangot erősítő mikrofont sülyesztenek a tengerbe. Ezt a készüléket azután villamos vezetékkel összekapcsolják a halászhajón levő telefonnal. Azt állítják, hogy ily módon nemcsak a közeledő halcsoport fajáról és úszásának sebességéről, hanem a tömegről is elég pontos értesülést szerezhet a hajó; föltéve, hogy nincs igen nagy távolságban. Hering vagy más apró hal ugyanis sípoló hangot okoz a telefonban. Más, nagyobb halfajta valósággal ordítást, ismét más faj a legkülönbözőbb hangot és zörejt. A hangot a hal kopoltyuin kiáramló víztömegek mozgásával magyarázzák. A hang, dübörgés, zugás alakjából a halfajtára és az útirányra, az erősségből meg a halak számára lehet biztosan következtetni és igy a halászok már jóelőre készülhetnek. IMII ÚJSÁG? Árpád apánk és a koronázás. Mily kifürkészhetlenek az isteni gondviselés utjai? Ezt főleg a nemzetek életében láthatjuk, tapasztalhatjuk. És főleg a magyar nemzet életében. Nagyszerű gondolái! Nem. Valóság, megtestesült valóság. Mikép ünnepelhet a nemzet ? Olvkép, bogy I. Ferencz József megkoronázása Magyarországon valósággal nagy történeti momentum, esemény. Királyunk megkoronázását befűzheti a nemzet az ezer éves mull dicsőséges kezdetébe. Igen befüzheli Árpád apánk nagy, legendás emlékezetébe . . . fölépítvén újra azt a templomot, melyet első királyunk Szent István épített Árpád sirja felé. Az idő, a nemzeti nagy viharos korszakai eltüntették a föld színéről e templomot. Ám a nemzet szelleme, élete, ereje, nyelve, lelkesedése, hite erősebb az időnél .... íme I. Ferencz József koronázásának ünnepét összefűzheti Árpád apánk, a honalapító szellemének felidézésével. Deák Ferenc és a koronázás ünnepe. A nemzet királyát koronázta. Millió ember hömpölygőit az ős Duna parton. A századokat hirdető Buda várában. Mindenki ott volt, aki csak tehette. És bizony mindenki, aki magának részt kívánt abból, hogy most ünnepe van a nemzetnek. Csak egy ember nem volt ott. Akinek — Isterí, király és a nemzet tanúja, hogy legtöbb munkája, bölcsessége, nyugodtsága, bátorsága és befolyása volt arra, hogy végre uralkodónk fején ragyoghat Szent István koronája. Hogy végre király és nemzet egymás keblére borulhat. Egy ember, akinek nemes mellét semmi érdemrend nem diszitette. Aki mikor arról volt szó, hogy nagy mérhetlen munkájáért, fáradozásaiért, bölcsességéért minő jutalomban részesüljön? csak azt kívánta : — Királyom a természet törvénye szerint tovább él. .mint én, azt óhajtom, hogy királyom elmondhassa : Deák becsületes ember volt. Ez az ember a haza bölcse, Deák Ferenc volt. Ót illette volna pedig a jog, hogy mikor ki-' rálya a nemzet ujjongó örömrivalgásai közt a koronázása indult, mellette foglaljon helyet. A nemzet kereste is őt. Kereste királya mellett, szemeivel vigyázta itt is, amott is. Deák nem volt látható sehol sem. Deák csak a hazát szerette. Ennek jó és balsorsán aggódott.... Most mikor királya és nemzete kibékült, örömünnepet ült... . félre állt. Magányba vonult, mert egyszerű, nagy, csudás jelleme nem tehetett mást!
