Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-02 / 22. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 171 Ugyan ki hiszi ezt? Ki állíthat ilyet komolyan ? J Hiszen megtörténik az életben minden cselédtörvény nélkül is, hogy akadnak kegyetlen, irgalmatlan gazdák. De azt is tudják, hogy jóravaló gazdák is vannak nagy számmal, akik emberséges és szükséges házi fegyelemmel szülőként bánnak a kiskorú cselédekkel is. És ha a gazda olyat cselekszik, ami nem emberséges, ami az emberi érzéssel össze nem egyeztethető: azt nyomban utoléri a törvény megtorló keze. Fegyelem nélkül a legboldogabb, legjobb módnak örvendő családban is elzüllenek, elromlanák a gyermekek. Az az apa, aki gyermekét hagyja szabadjára, bűnt követ el gyermeke és a társadalom ellen. Az a gazda, aki cselédjével mit sem törődik, hanem hagyja szabad pórázon: hasonló bűnt cselekszik. Fegyelmezés nélkül nem képzelhető sem gazdaság, sem műhely, sem család, de még párt sem. Nincs a világon olyan szabadság, melynek szokásában bizonyos partokra, korlátokra ne lenne szükség. Fegyelem alatt áll a legmagasabb hivatalban mindenki, aki felelősséggel tartozik magáért és azokért, kiket a főbb hatalom alája rendelt. Hát hogy képzeljük el házi fegyelem nélkül azokat a kiskorú cselédeket, akik talán éppen árvák, apátlanok, szülő nélküliek. Akiknek házi nevelésük is bizonyára fogyatékos volt. És később bizonyos nevelés, fegyelmezés nélkül könnyen elzüllenek, elromlanák. Jól jegyezte meg Csernoch János képviselő, hogy ő nem lát ebben a törvényben semmi derest, hiszen maguk a szülők szokták követelni, hogy a gazda vigyázzon cselédgyermekeire és viselje gondjaikat. Azért ne játszunk hát a jelszavakkal. Ne lássunk ott is ördögöt, ahol még falra festett ördögről se lehet szó. Ismerünk szerencsétlen embereket, akik éppen egykori gazdájukat okolják elzüllésük- ért. Mert szabadjukra hagyták, mert nem fegyelmezték, mert nem kényszeritették a munkás és becsületes életre. Ezeket gondolják meg jól, akik derest látnak ott, hol egyáltalán deresről szó sem lehet. Mennyibe kerül egy munkásnak évenkint a szociálista pártmozgalom ? Erre a kérdésre a• Budapesten megjelenő Néppárt igy válaszol: Az ipari munkásnak. Pártadó — — — — — 4 kor. 80 fillér Szakszervezeti tagdíj — 9 » 60 * Szaklap — — — — — 5 » -» Pá rtlap (Népszava) — 19 > 50 > Folyóirat — — — — — 7 » 20 * Jelvény és ünnepélyek 10 » -Könyvek, iratkák (naptár) — 6 »-» Gy űjtés sztrájkólóknak és különféle alapokra — —- 10 » -» Ér tekezletek (korcsmázás, kapupénz) — — —- 5 » -» Kü lönböző tanfolyamok dija ti » -■» 83 kor. — fillér Legkevesebb ennyit költ egy ipari munkás a pártmozgalomra, bele nem számítva azt, hogy menynyibe kerül neki, ha a különböző ünnepélyekre a családját is elviszi. Vájjon mennyit kell sztrájkolnia, mig ezt a béremelést kivívja? A földmivelő munkásnak. Páriadó — — — — — 4 kor. 80 fillér Földmives szövetség dija — 3 » 60 » Pártlap — — — — — 10 » -> Je lvény és ünnepélyek, kedélyes esték — — — — 10 » --> Könyvek, iratkák (naptár) — 5 » -» Gy űjtések (választási alapra) 6 » -» Bu dapesti szónokok költségeinek megtérítéséhez való hozzájárulás— — — — 7 * -» Ko ngresszusi küldöttek költségeinek a megtérítéséhez (országos, vidéki megyei értekezletekre) — — — 8 » -54 kor. 40 fillér Ide nem számítjuk a pesti vezérek megvendé- gelését. Ismerve a magyar nép vendégszeretetét, elképzelhetjük, bogy a nép mindent elkövet, hogy a pesti vezért díszesen fogadja és evésben, ivásban sem legyen hiány. Hogy 54 korona a magyar munkásnak mily nagy összeg (jövedelmének körülbelül egynyolcad része), azt csak a viszonyokkal ismerős tudja elképzelni. Az aratási munka. Az év elején, mikor még a tavasz első mosolyaival sem akart kedveskedni: riasztó hírek járták be az országot. — Az arató munkások — szállt a hir — nem akarnak aratási szerződéseket kötni. — Nem aratunk! Szerződést alá nem Írunk! Hát bizony ez nem kis dolog egy országban, hol az aratás igazán, a szó teljes értelmében mindennapi kenyér, illetőleg életkérdés. Nem csudáljuk, ha aggodalom fogta el az or-
