Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-02 / 22. szám
170 MAGYAR FÖLÖMIVKI Ő fisága. Az elfogultság, a gyűlölet legvadabb erejével tiporják sárba legnemesebb érzelmeinket. Ha tehát velük szemben fönn akarjuk tartani a nemzet mai konstrukcióját, egy jelszavunk lehet csak a szocialisták ellenében: a koalíció fáradhatatlan összetartása! (Éljenzés és taps!) A másik csoport kifogásaira tér át ezután. Három kifogásolni valót találnak ebben a csoportban: A munkáslakáskérdést, a gyógykezelési és neveltetési kötelezettséget. Nem veszik tekintetbe, hogy már 17 törvény- hatóság önként elvállalta ezeket a terheket és nem akadt még a legszegényebb vármegyékben sem ember, ki a munkásházak építését megföllebbezte volna. A gyógykezelési költségek viselését már hónapokkal ezelőtt is követelték a képviselők és pedig nemcsak a cselédekre nézve, hanem a munkásokra is, akkor, amikor az ipari munkások biztosítása volt tárgyalás alatt. (Úgy van!) A neveltetési költségek viseléséről csak a pártkonferenciák után fog nyilatkozni. A magyar középosztály mindig megtalálta az alkalmas pillanatokat, hogy a tömegekkel megossza jogait, előnyeit. És ha ezt nem teszszük, ha elzárkózunk a szükséges szociális alkotások elől, jöhet a közel jövőben idő, mely elsöpörhet bennünket a politika színteréről. A javaslatot elfogadásra ajánja. (Élénk éljenzés és taps. A szónokot számosán üd- vözlik.) A horvátok. Sok, nehéz baja van a mi szegény hazánknak. Most a tetejébe még a horvátok is tetézik e bajt. Lehetetlen dolgok után ácsingóznak akkor, mikor a magyarok a testvériesség és lovagiasság legszélesebb határáig elmennek már. Azt követelik, hogy a magyar államvasut horvát vonalain a szolgálati nyelv kizárólag horvát legyen. És mert ez sok és legyőzhetlen akadályba ütközik : a horvátok áldozatul Josipovich horvát miniszter megbuktatására törekszenek. Pedig jó lenne, ha a horvátok saját jól felfogott érdekükben nem helyezkednének szembe a magyarokkal, kik annyi áldozatra készek Horvátország jólétéért. Nemzetközi földmivelési tanácskozások Bécsben. A világ összes földmivelő országainak gazdaszervezetét nemzetközi földmivelő szövetségnek hívják. Ez a szövetség egy központi bizottságot tart fenn Párizsban. Jelzett bizottság időnkint tanácskozásokat tart majd ebben majd abban az országban. Nálunk Magyarországon is volt ilyen tanácskozás 1895-ban. Most az idén Bécsbe jöttek össze. Öt napon keresztül tanácskoztak gazdasági kérdésekről. A magyar küldöttek ugyan csak kivették részüket. Gazdavezéreink tizenegy előadást tartottak. És pedig többek közt: Dessewffy Aurél, Zselénszky R., Mai- láth József grófok és még többen. A képviselők közt voltak egyszerű földmives emberek is. Befejezték a képviselőházban a gazdasági cselédtörvényjavaslat általános vitáját. Csaknem három hétig tárgyaltak, hogy megkezdjék a részletes tárgyalást. Nagyon érdekes volt a befejezés is: Irsay József 48-as képviselő azt kérdezte, hogy hol van Izrael Jakab, a nagy szociális apostol, népvezér és elevenek, holtak felett ítélő biró? A kérdezés szét- hangzik az egész országban, de akiknek feleletet kellene adni — hallgatnak, mint a dinnye a fűben: Pedig köztudomású dolog, hogy a jeles népvezér dézsmálta a szociáldemokrata párt kasszáját s megugrott. Gaal Gaszton honatya pedig bebizonyította, hogy nem a gazdák a rabszolgatartók, de a szocialista ügynökök a rabszolgakereskedők. Hiszen most ha valahol sztrájk tör ki, a munkaadó gazda levelet kap, melyben közvetítő dijakért munkásokat ajánlanak nekik. Jelszavak. Szokásuk, taktikai fogáskép használt szokásuk a szocialista vezéruraknak, hogy egy- egy jelszót a nép, a közönség közé dobnak. E jelszavakat persze úgy választják meg, hogy velük gyülöltté tegyék a nép, illetőleg a közönség közt azokat az intézményeket, amik nekik nem tetszenek. Vagy amiben az ő munkájuk, törekvésükre nézve kerékkötőt látnak. így például a mezei munkások törvényét elnevezték „rabszolga törvény“-nek. Most pedig a Darányi miniszter cselédtörvényjavaslatát Kdereslörvényíl-nek keresztelték. Hatásos elnevezés. Erővelteljes elnevezés. Nagyon is alkalmatos arra, hogy e törvény- javaslatot népszerűtlenné, gyülöltté tegye az egész országban. De még az ország határain túl is. Valójában pedig ez az elnevezés, ez a jelszó is hiányával van az igazságnak. Nincs abban egy mákszemnyi igazság. Annyira nincs, hogy egy tekintélyes fővárosi újság, napilap a „Magyarország“ ezer korona jutalmat tűzött ki annak, aki megmutatja ebben a jelszóban levő való-igazságot. Az az: kisüti, hogy hát abban a törvény- javaslatban hol a deres1 A pályázat nyílt. Bár ki is pályázhat. Igazán kíváncsian várjuk, mi eredménye leszen a felhívásnak, a jutalom kitűzésének. Előre is megmondhatjuk, hogy azok, kik Darányi miniszternek e javaslaját derestörvénynek nevezték el, mindjárt mibe kapaszkodnak bele. A javaslat harmadik szakaszába. Ez a szakasz ugyanis azt tartalmazza, hogy a kiskorú cseléd egész tizennyolcéves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll. 'Tehát ha ez a kiskorú a gazda fegyelme alá van kárhoztatva: akkor bizony az a gazda kiskorú cselédjét akár deresre is húzhatja.
