Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-14 / 15. szám
118 MAGYAR FÖLDMIVELŐ gyár Alföldön használnak. Még a kisgazda földje is olyan rendszeretettel van megművelve, mint Európában egy-egy gazdasági akadémia birtoka ; olyan a szántóföld, mintha szépen gondozott kert volna, A munkaerő igen olcsó; munkás-lakáson, élelmezésen és évenkint egy öltözet ruhán kívül 72—96 K bért kap egy esztendőre. Kínában még a mezőgazdasági munkás is naponkint beretváltatja a fejét, s borbélylyal fonatja be a coptját. Kellene tehát egy- egy csoport munkás mellett kínai borbélyt is tartani. Nagy akadály az is, hogy a kínai munkásokkal tolmács nélkül nem lehetne beszélni. A kínaiak lakását és főként konyháját kínai szokás szerint kell berendezni, s alkalmas helyiséget kell nekik adni templomi használatra is. Nagy akadály továbbá az is, hogy a kínai mind azt akarja, hogy ha meghal, hazája földjében nyugodjék. Amerikából és Ausztráliából évenkint ezrével szállítják haza külön hajókon az elhalt kínaiakat. KIS GAZBA. A vetés. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések a következő képet adják arról, hogy milyen április elsején a vetés és mezőgazdasági állapot: Március első felében is változó, többnyire még hideg, szeles, sőt viharos időjárás uralkodott, gyakori, néhol havas esővel, mi által az itt-ott megindult tavaszi munka is fönnakadt és csak a hónap második felében, a mikor enyhe nappalok váltották föl az előbbi zord időt, lehetett a munkát folytatni. A szántás-vetés és ültetés különösen a sik, homokos és dombos vidékeken már jól előre haladt, sőt néhol a zab- és árpavetést már be is fejezték. A burgonya ültetéséhez leginkább a homoki és szárazabb fekete földeken hozzáláttak. Takarmány-magvak és a répa vetése is megindult. A szőlőkben és a kertekben, valamint a gyümölcsösökben is foglalatoskodik a nép. A szőlő és gyümölcsfa a nagy hidegtől több helyen szenvedett. A nagy havazások következményeként igen sok talajvíz képződött az ország keleti és délkeleti részében, árvizokozla kiöntés is fordult elő ugyanitt. A nyugati vármegyékben is több helyen volt árviz, de csak az alacsonyabb részeken. Az egér- és féregokozta károsodás nemcsak a gabonavetésben, hanem főképp a takarmányvetésben is mutatkozik, úgy a sik-, mint a dombvidékeken. Átlag kisebb, néhol azonban eléggé nagymértékben károsodott az őszi vetés a hó alatt, valamint a hóolvadás után beállott nagyobb éjjeli fagy következtéken, mindazáltal kiadó eső és derült idő, a minek a növényzet rég érzi hiányát, még nagyobbára helyrehozhatná a gyöngébb vetést is és előmozdíthatná a bokrosodást. Általában hallható ugyanis panasz a miatt, hogy a korai vetés egy része nem eléggé üde zöld szinü; néhol ugyanis a vetés fakó, másutt sárgás és fehéres foltokat mutat. Ilyen szinü nemcsak a korai rozs, a melyet az abnormális tél jobban megviselt, hanem a korábban vetett őszi búza és árpa, sőt a repce is. Egyáltalában az összes termények és mesterséges takarmány-növények elég sokat szenvedtek. E miatt azután gyakoriak a kiszántások is, bár ritka kivétel az, hogy nagyobb területekről volna szó, s legfeljebb a déli részeken, Torontói és Temes vármegyékben, a hol a sok ideig hótakaró nélkül álott vetésben a száraz és erős fagy okozott kárt. Mindenesetre itt is, mint általában az egész országban, enyhe idő és kiadó bő eső sok gyenge vetést még helyrehozhatna, ennélfogva sem az őszi gabonafélére, sem a takar- mányosokra nézve a kitelelést illetőleg nem lehet ma sem véleményt mondani, bár valószínű az, hogy az őszi gabonavetés területe kiszántások következtében kevesbbedni fog a múlt évvel szemben, e helyett azonban több lesz az árpa és zabbal bevetett terület és a többi tavaszi termény területe is. A takarmányféle is fogytán van, a nagyon erős és hosz- szan tarló tél a különben meglehetős bő takarmánytermést már csaknem egészben fölemésztette, igaz, hogy az állatállomány hasznára, mert régen volt olyan kevés panasz az állatok egészségét illetőleg, mint az idén. A hiányzó tőkék pótlása. A termőszőlők állandó évi munkái között foglal helyet a hiányzó tőkék pótlásának munkája is. Ennek az ideje a metszés alkalmával egyszersmint a hiányzó vagy hibás, törölt karókat is pótoljuk, ennek végeztével azonban, tehát a kapálás előtt legyen gondunk arra, hogy szőlőnkben pótoljuk a hiányzó tőkéket is. Ha akár azt látnok, hogy valamely tőke kiszáradt, elpusztult, s hogy kihajtása többé nem várható, akár pedig tényleg hiányzik valahol tőkénk a sorok között, úgy haladéktalanul azon kell lennünk, hogy a kiveszett tőke helyére, illetve az üres helyre szőlőt ültessünk, a hiányt pótoljuk. Mert az ilyen terület haszon nélkül való földdarab, a magunk kára, ha nem tesszük ismét hasznot hozóvá. Amerikai anyatelepen, szén- kénegezéssel fentartott európai szőlőben, továbbá homoki szőlőben a pótlást egyszerű módon bujtás- sal végezhetjük, midőn is a hiányzó, vagy kipusztult tőke helyéhez legközelebb álló tőkéről egy alkalmas vesszőt lebujtunk, ezzel pótolván a hiányt. Ugyanígy járhatunk el olyan szőlőben is amelyet zöldoltásra rendeztünk be, helyben-telepitésre. Egészen máskép áll a dolog oltványszőlőben. Itt bujtás által nem érünk célt, mert a bujtás által idővel előálló tőke európai tőke lenne, európai gyökerekkel, amelyek nem ellentállók. Oltványszőlőben tehát a hiányzó tőkéket vagy kész oltványokkal kell pótolnunk, vagy pedig alkalmas vadvesszőt ültetünk, hogy ennek egyik hajtását zölden beoltva, maga alá döntsük. Fiatal oltványszőlőben, ahol a tőkék még nem igen buják, erős növésüek, ott a pótlást célszerűen végezhetjük oltványokkal, még pedig mindenkor I. osztályú, gyökeres fás, vagy gyökeres zöldoltványokkal. Idősebb oltványszőlőben azonban, ahol a beárnyékolás miatt a pótlásul eltüntetett oltványok megeredése kétséges, ott már határozottan jobb ha pótlásul gyökeres amerikai vesszőt ültetünk, annak egy vesszejét zölden beoltjuk s ősszel ledöntjük. Zöldoltásnál ugyanis az oltási hely lényegesen magasabban van, kaphat elég napot, jobban fejlődik s ledöntve pedig oly dús gyökérzetet hoz, hogy fejlődésében az idősebb tőkéket hamarosan eléri. Emlékeztető. Vásárok: 18-án : Berettyóújfalu (1. és m.) Debrecen, Galgó (Szolnokdobokam.), Kisszeben, M.-Diószegh, Marosugra, Németi, Rákos (Sopronm.), Somogyvár, Tiszafüred. Zemba. 19-én: Debrecen, Derecske, Galgó (Szolnok-
