Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-01 / 13. szám

100

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

úgy az örökösödési illeték lesz 5°/0-al 2000 korona s végül ha távolabbi rokon vagy nem is rokon az örökös, úgy 10°/o_a^ 4000 korona lesz az örökösödési illeték.

Kérdés már most, hogyan alakul a helyzet, ha egy gazdaember hal meg?

Az ő hagyatéka is összeállittatik s a vagyon aktiv értékéből levonatnak a terhek s megmaradván a tiszta hagyaték, a birtokos ember örökösei ép úgy fizetik a fentebbi általános örökösödési százalékot, mint az elhunyt magánzónak a gyerekei, vagy rokonai, illetve örökösei.

Tehát a fönti példa szerint az 50.000 korona aktívával, a mi birtok és esetleg fölszerelés is s 10.000 korona adóssággal elhunyt gazdaember fia fizet 400 koronát, veje, felesége 520 koronái, unoka- öcscse 2000 koronát s távolabbi rokona, vagy nem rokona 4000 koronát örökösödési százalékul.

Ezzel a magánzó vagy kereskedő, vagy egyáltalán ingó vagyon tulajdonosának örököseire nézve vége van a nótának, ennyi illetéket meg kell fizetniük, de ezentúl többet semmit.

De másként áll az eset a gazdaember örököseire nézve:

Ezek, mint fentebb mondám, fizetik ezt az általános, személyi természetű örökösödési illetéket a tiszta hagyaték után még akkor is, ha az örökség például egy bérbeadott, minden felszerelés nélkül szűkölködő birtok, de ezenkívül kell még fizetniök külön örökösödési illetéket kizárólag a föld mint föld után s ez a föld utáni öröklési illeték a következőleg alakul:

Ha gyermekről van szó, vagyis olyanról, a ki lu/0 személyi örökösödési illetéket fizet a tiszta hagyaték után, ez külön az örökölt föld után fog még fizetni i5Ao% föld utáni öröklési illetéket, de azzal a különbséggel, hogy mig az ingó vagyon utáni százaléknál az 1%-nál az adósságok figyelembe vétetnek, itt a földutáni öröklési illetéknél a terhek egyáltalán nem vétetnek figyelembe, vagyis a föld úgy vonatik ezen második örökösödési illeték alá, mintha egészen tehermentes volna.

Például föntebb láttuk, hogyha meghal egy városi magánzó 50.000 korona aktívával s 10.000 korona passzívával, akkor gyermeke fizet 400 korona öröklési illetéket s ha ez az 50.000 korona érték földbirtokban fekszik, fizet az örökös ezen 400 koronán felül még külön az egész 50.000 korona földérték után 17io% illetéket, vagyis 750 koronát, azaz fizet összesen 1150 koronát.

Őrületes abszurdum, hogy a föld utáni külön öröklési illetéknél az örökölt terheket nem veszi figyelembe a törvény. Hisz az a bekeblezett teher

a birtok minden hantjához úgyszólván hozzátapad, annak minden egyes talpalatnyi földjét megfelelően csökkenti értékben, mert hisz a föld által termelt búzából ennek a tehernek a kamatait elsősorban fizetni kell s addig nincs haszon s igy minden logika nélküli gazdaérdek-gyilkosság az, hogy úgy a gazdatársadalom, valamint a törvényhozás ilyen észnélküli megveszekedett törvényes szabályba beleegyezett. sőt azt szó nélkül ugyannyira tűri évtizedeken át. hogy e sorok írója mutatott reá először erre a képtelén szabályra 1903.-ban a »B. H.« hasábjain.

Hogy minő helyzeteket teremt ez a szabály a gyakorlatban, azt a jövő alkalommal még bővebben megvilágítjuk.

Milyen az asszony?

Az asszony olyan, mint a tenger. Engedelmeskedik annak, aki dacol vele; borzalmas azzal szemben, a ki fél tőle. (így tartják ezt a dánok)

*

Nem volt a világon semmi nagy dolog, jó vagy rossz, amit nem asszonyok sugalmaztak volna.

*

Az már nem titok, amit két asszony tud.

*

Nincs hamisabb viz az asszonyok könyhullállásánál.

*

Ezer asszony rosszasága sem tesz egyet jóvá.

*

Csak sírni, fonni, hazudni és semmit el nem hallgatni ; ez a négy nevezetes vonás teszi az asszonyt. (Latin közm.)

*

Az asszony nem azt nézi, hogy mit mondanak róla, hanem csak azt, hogy mit beszélnek

vasárnap délután.

Mellékkereset.

Irta : KINCS ISTVÁN.

Megették az ebédet, elmondtak egy miatvánkot, az asszony fölszedte az asztalt, Farkas Iván pedig odaült a dolgozó asztala mellé.

Verte a talpat, hogy gusztus volt hallgatni.

Rossz időket élünk, hiába! aki nem dolgozik, bizony fölkopik annak az álla.

Hanem hát Farkas Iván dolgozott, dolgozott szorgalmasan, ahogy annak idején édesapjától tanulta. És hogy szívesen tette, kitetszett abból a fütyülésből, mit a dolog mellé megcselekedett. Fütyö- részett, csak úgy hangzott tőle a szoba, a felesége áhítattal hallgatta, a kanárik meg szégyenkezve nyújtogatták két kalitkában a nyakukat, röstellették bizonyára, hogy a csizmadia túltesz rajtuk.

Parcellázások jutányos és gyors keresztülvitele.

A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete11 üzletműködési körében felvette a parcellázások lebonyolítását és az e célra szóló kölcsönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga a parcellázási célokra birtokot nem vásárol, hanem kívánatra elvállalja méltányos munnadij ellenében a parcellázások teljes (jogi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolítását s e célra megbízottját a helyszínére kiküldi, a ki az összes teendők ellátásáról a helyi kivánalmaknak megfelelően gondoskodik. Parcellázási célokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedélyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2.) készségesen megküldi. Az intézet közreműködésének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereség részesedést nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parcellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztet- nek. Az intézet által engedélyezett parcellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható.