Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-01 / 13. szám

98 MAGYAR FÖLDMIVELŐ lesznek a sebecsültek ? Kik maradnak vesz­tesek ? Ez a fő. Ezt kell előre jól megfontolni úgy az egyik, mint a másik készülődő félnek. Mi már sokszor elmondottuk vélemé­nyünket a sztrájkról. Sajnálatos, szerencsét­len állapotnak tartjuk minden körülmények közt. De jogosultságát — ha arra való­ban igazi ok van — nem tagadjuk. De bűnnek, nem csak népünk, de ha­zánk ellen való nagy bűnnek tartjuk, ha an­nak forrása az izgatás. Ha a szegény nép nyugalmát, létkérdését, mindennapi kenyerét dobja bár ki is oda eszközül akár politikai, akár más önérdek, haszonlesés céljából. És annak tartjuk különösen most. Eb­ben a rettentően nehéz, borús jelenben. Gondolják meg tehát nagyon jól minden vonalon, hogy ma, jobban, mint bármikor, vihart arat az, aki szelet vet. A birtokosok, gazdák és egyáltalán a munkát adók menje­nek el a méltányosság és emberséges, test­véries engedékenység lehető határáig. Ves­sék el maguktól az annyiszor panaszolt ro­botokat, mellék sallangokat. — Mutassák meg, hogy ők a békességért, a munkások javáért lehető áldozatokat tesznek le a haza oltárára. Am a munkásoknak is legyen helyén az eszük. Lássanak jól be a helyzet mély­ségébe. Bírálják meg magukat és bírálják meg jól a gazdák helyzetét is. Ismerjék fel tüstént, vájjon nem e báboknak, eszközöknek akar­ják e őket felhasználni, mikor — ha kell ha nem kell — erőnek erejével a sztrájk bizony­talanságába igyekeznek őket belekergetni. Gondoljanak családjukra. Tanulságot me­rítsenek a legközelebbi múltnak nagyon is keserves csalódásaiból. Lehetséges ugyanis, hogy egyesek vala­melyes előnyhöz jutnak. Mérlegeljük csak a dolgot. Vájjon ez a kivívott csekély többlet felér azzal, hogy más oldalról egész közsé­gek, családok munka nélkül maradhatnak ? Az a munkás, aki szerencsésen túlesett a sztrájk mozgalmain és esetleg győztesen kerül ki a harcból: nyugodtan szeli majd kenyerét, mikor tudja, hogy száz és száz munkás-testvér könnyes szemekkel átkozza a percet, melyben a biztost oda dobta a bizonytalanért. Mert — mint ezt ami újságunkban is olvashatjuk — a munkaadók sem nézik ám tétlenül a sztrájk mozgalmakat. Az ütközet könnyen egyenlőtlen erőre fog terelődni. És akkor? Mi leszen a kenyér nélkül maradt munkás társakkal? Mert hogy egy minden­áron felhajszolt sztrájknak ezer és ezer munkás fogná meginnya a levét: több, mint bizonyos. A munkás-nép követelje tehát a magáét. Ehhez joga van. De belebeszélt sérelmek, vélt méltánytalanságok és más száz irányú izgatások miatt félemletes bizonytalanság karjaiba dőlni: bizony nem a magyar nép józan gondolkodásához méltó. Nagyarányú szőlőtelepítések. Az ország különböző vidékeiről érkező jelen­tések szerint a folyó évben ismét nagyobb arányo­kat ölt a szőlőtelepítés. Főleg a legelőfelosztások és birtokparcellázások folytán újabb időben földhöz jutott kisgazdák kezében hódit a szőlőfelujitas esz­méje. A kora tavaszszal meginduló nagyarányú te­lepítéseknek a jele az az élénk kereslet is, ami a szőlővesző iránt nyilvánul, főleg a Balaton mellékén, Baranyában, Érmelléken, Ungmegyében és Erdély­ben, ahol a kormány kezdésére indult meg a szőlő- felujitási akció. A nagy kereslet meg is drágította a szőlő-vesszőt, főleg miután az utóbbi években sok termelő felhagyott a szőlőoltvány készítéssel. Ugyanígy megdrágult a napszám is, úgy hogy a gazdáknem képe­sek megfelelő munkáskéz hiányában hozzáfogni a tava­szi szőlőmunkákhoz. Az érdekelt köröket ezért most leginkább a munkáskéz hiányának pótlása és a szőlővessző kereskedelem organizálásának kérdése foglalkoztatja. Hát ez mind szép. Csak aztán ezen nagy arányú szőlőtelepítésnek megfelelőleg rajta leszünk-e, hogy megmozgassuk, még pedig hatalmasan mozgassuk a bor értékesíté­sének fontos kérdését is. ’Iszen ma sem tudjuk értékesíteni a borokat. A bortermelő gazdák csüggetegen látják és érzik^ mily csalódás érte őket, mikor oly rengeteg áldoza­tokat hoztak a szőlők betelepítésére. Nos ? És ha ez a betelepítés most még na­gyobb arányokat ölt ? Mi leszen ? Gondolkozzunk csak erről. Szőlősgazda. Vasutak születésnapja. 1825 szeptember 27-én in­dult meg Angliában az első gőzvasut. Három esztendővel utóbb, 1828 szeptember 30-án indult meg a második, még pedig Ausztriába^ és két nappal később Franciaországban A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jé Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------­., HANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ............................. BUDAPEST. ------— ■ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)

Next

/
Thumbnails
Contents