Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
90 MAGYAR FÖLDM1VELŐ Hát ki-ki kérdezze meg csak lelkiismeretét, legjobb tanácsadóját. De nyugodtan és őszintén, mint ahogyan becsületes szív szokott fontolgatni és kérdezni. És ha az a lelkiismeret rendben van : tíz ezrei egyre . . . igv válaszol, ezt a tanácsot adja: — Kérdeztetek, hát felelek nektek. Legyen bár ekszleksz, legyenek akár miféle biztosok, legyen akár milyen politika: vájjon mondjátok meg első sorban. — Más a töld ? Más a kalász ? Ekszleksz- kor nem kell-e kenyér, munkabér, részaratás? Hát lehetséges-e, hogy ha a népet összezavarják az urakkal, hogy abból éppen a népre vagy hát az urakra vagy hát az országra áldás fakadjon? — Oh nem! Ezerszer nem! Legyen a politika bár mily viharos, válságos. Egy bizonyos. Hogy ebből a szorító gyűrűből a földet, a gazdálkodást, az aratást, a munkások szent érdekeit ki kell venni. Ezl követeli az ország, melynek a föld tápláló ereje, és igazán egyedüli akkor, mikor egén politikai fellegek viharoznak. Ezt követelik a községek, a családok, gyermekeink és tehetetlen öregjeink egyaránt. — A politikai tusák vezéreit, tehát bár mily ellentétek, árkok, sziklák választják el; a föld embereinek — legyenek azok tulajdonosok vagy munkások — soha jobban, mint most meg kell érleniök egymást, mert az ország végpusztulását az fogja igazán előmozdítani, ha még földeinken, mezőinken is a dúló egyenetlenség tombol. íme, ezt mondja a legjobb tanácsadó. Fogyasztási szövetkezet Szatmáron. Szatmáron a legtiszteletreméltóbb és tekintélyes férfiak fogyasztási szövetkezet alapításán fáradoznak. Nosza a hajsza, nyomban megindul a kereskedők körében is az ellen-mozgalom. A két irány képviselői természetesen a helyi viszonyokban igyekeznek kapacitálni egymást. A szövetkezetek emberei komolyan, nyugodtan és igen sokszor tapasztalt, jogérzet alapján fejtegetik a szövetkezetek jogosultságát. A kereskedő világ emberei azonban konokul tagadnak. És ezt tehetik is. Csak aztán feje tetejére ne állítanák gondolkodásukat, mert akkor biz’ ucscse saját magukat sebzik meg. Lapunk egyik régi hive lévén a szövetkezeteknek, ám lássunk egy pár feje tetejére állított szarvas gondolkodást vagy ha úgy tetszik okoskodást. * * * Képtelenség — Írja kereskedvő-világ képviselője, — hogy a Szatmáron uralkodó egészségtelen konkurrencia mellett a fogyasztási szövetkezet még fokozottabb árkedvezményt nyújtson! No hát ha még a kereskedők is beismerik, hogy itt nálunk egészségtelen konkurrencia van, amit mi régen érzünk: akkor mulhatlanul meg kell alapítani azt a szövetkezetét, hogy egészséges konkur- renciál csináljon. Mert nekünk nem annyira olcsó, mint jó dolgok kellenek. Az egészségtelen konkurrencia pedig olyan talajt müvei, hol csak egészségtelen portékák kelnek ki. * * * » Már csirájában ? Nem a mérlegek pontosságát, de a statisztika megdönthetien mérlegét hívják elő annak kimutatására, hogy ... a fogyasztási szövetkezetek megalapítása igen gyakran már csirájában veszedelemmel, kockázatokkal jár . . . Vájjon? Hát fordítsuk vissza az egyes esetekről vagy az igen gyakoriakról is a következtetést és kérdezzük: Vájjon a szabad ipar és a rettenetes korlátlan konkurenciára alapított kereskedelem nem-e csirájában. rejtette a hajmeresztőén és igen gyakran még Ausztriában is megdöbbenést keltő szabad bukásokat, csődöket, a sok X-né cégeket . . és no a legegészségtelenebb konkurenciát, a milyen a becses önvallomás szerint - Szatmáron is van. És nincs-e szüksége a kereskedő világnak is egy kis megfontolásra . . . hogy hál meddig megy ez ? * * * Bukások. Hány és hány tekintélyes szövetkezet felszámolt, életképesnek nem bizonyult, megbukott. Biz ez is emberi dolog. Itt nem csak szövetkezetek buknak ám, de gyári részvénytársulatok is. De hányán és hányán. Azért Ítéljük és dobjuk el a részvénytársulatokat? Irtsuk ki a takarékpénztárakat, mert legtekintélyesebbjei is buktak? Sziget. Sopron, Arad szóljatok ? Vagy talán csak a kartelek nem bukóképesek? Miért nem tetszik továbbá azt kérdezni, hogy »van-e Magyarországnak arról tudomása, sejtelme, hogy hozzá nem értés, könnyelműség, fizetésképtelenség és törvéríyszékileg konstatált hamis bukások miatt hány részvénytársulat, kereskedelmi szövetkezet és — a többi volt kénytelen — megbukni? Legyünk csak következetesek a statisztikában is Mert a számok logikája nem olyan ám, mint a fiáker, hogy ott állítjuk meg, a hol akarjuk. * * * Szegény szomszédos Madarász községe! Hát ja ti szövetkezetek is megbukott? És — horrendum — e miatt számos kis és nagy birtokosnak (felelősök A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ruényezői forduljanak útbaigazításért a -------;-------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ...............— " BUDAPEST. ............................................(K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
