Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
Hetröl-hétre. A nagy nemzeti ünnep. Március tizenötödikét az egész országban — talán soha nagyobb ben- sőséggel és tegyük hozzá — élni tudó nemzet nagy nyugalmával és kifejezésével ülte meg az egész ország. Szép és fölemelő ünnep volt valóban, mikor « benső érzelem összhangban volt a külső kifejezésekkel. Nem a viharzó, kétségbeesett lelkek ünnepe volt ez, hanem a még mindig bizó, múltját jól ismerő és diadalában rendiiheüenül bizó nép lelkének fönséges nyilvánulása. így van ez jól! Beszámolók, nyílt levelek. A volt ország- gyűlési képviselők folytatják a választó-kerületeiknek szóló beszámolót, illetőleg nyílt leveleket. Ezen beszámolók közt hatalmasan emelkedik ki Széli Kálmán beszámolója. Széli Kálmán az országgyűlés egybehivása iránt való bizalmát a király alkotmányos lelkületéből meríti. Apponyi Albert is nyilatkozott a helyzetről Jászberényben. Rakovszky István nvilt levelet intézett a csornai választó kerülethez. Lesz-e hát választás ? Egyes újságok ugv hirdetik, hogy a kormány nem Írja ki a választást addig, mig az ország nyugodtabb nem lesz. Mások úgy vélik, hogy áprilisban választás lesz, de úgy is vélik, hogy az uj képviselőházat nyomban feloszlatják, ha a választás nem lesz olyan, mint aminő váratik. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságát feloszlatták. A kormány rendeletet adott ki, melyben a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságát foloszlatja. Ez újabb helyzetet szült. A vezérlő bizottság — tekintet nélkül a feloszlató rendeletre — újra összeült, mely ülésből egy erős nyilatkozatot adott ki. Erre meg a kormány válaszolt és tizenkét pontban foglalta össze a feleletét. Most már csakugyan nem tudható mi leszen ebből. Annál inkább, mert a bécsi újságok is abban a véleményben vannak, bogy »feloszlatni nem lehet azt, ami szervezve nincs.« Már pedig a vezérlő bizottság társulatilag szervezve csakugyan nincs. A legjobb tanácsadó. Öreg apáink mindig azt tartották, hogy mikor az embert száz és száz tanácsadó környékezi: tartsa köztük a legjobbnak: a lelkiismeretet. Apáink bizony nagyon természetes, józan gondolkodású, keresetlen emberek voltak. Ám józan bölcsességüket, természetes észjárásukat még az idegen népek is megtisztelték. E nehéz időben, mikor a magyar népnek oly sok-sok tanácsadója akad — jobbról is — balról is, — gondoljunk apáink szentenciájára. Mikor lelkünket az idők vihara háborgatni akarja, gondoljunk, igen lelkiismeretünkre. Arra az igazi óramutatóra, mely ha rendben van, jól jár, pontosan ketyeg ... mondjuk nektek ... biztosan megmutatja, melyik az egyenes és melyik a görbe nt. Mondják, tanácsolják nektek ezt, azt. . amazt? Sose vessétek rá hiteteket, sem bizalmatokat, mig meg nem kérdezitek legjobb tanácsadótokat... a lelkiismeretet: — Kis biró aram — ahogyan apáink a lelkiismeretet elkeresztelték — ugyan mondd meg nekem vagy nekünk, lehetséges-e ez? Csak egy-két példázatban szólunk nektek, hogy lássanak, akiknek szemei vannak és halljanak, akiknek fülei vannak. Azt mondják itt is, amott is, hogy most más a világ, más leszen a munkás helyzete is. x\z aratás is máskép esik dűlőre. Mert hát?? Ekszleksz vagyon. Aztán királybiztosok vannak. Mert hát ezért felosztják az urak földjét... no de elég ...........
