Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-18 / 11. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 83 denekelőtt a szőlőművelés és állattenyésztés fej­lesztésére, továbbá ipari növények termesztésére fogja működését irányítani. Uj szövetkezetek. Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára január és február hóban Szabolcsmegyében: Veresmárton és Büdszentmihá- lyon, Biharmegyében: Gálospetriben, Hegvközszent- miklóson, Kisszántón és Köröstarjánban, Szilágyme­gyében: Krasznán. Szatmármegvében: Magyargére- sen és Csegöldön, Pestmegyében: Túrán, Zsidó, Vá­con, Barsmegyében: Garamlökön és Garamszent- benedeken, Gömörmegyében: Turcsokon, Eszter- gommegyében: Piszkén, Kolozsmegyéhen: Magyar- bikalon, Hunyadmegyében: Székelvkocsárdon, Ma- ros-Tordamegyében: Kibéden és Szentistvánon, Udvarhelymegyében: Oklándon, Bágyon, Székely- derzsen, Telekfalván és Magyarhermányban, Há- romszékmegyében: Málnáson és Sepsibodokon, Yeszprémmegyében: Balatonfőkajáron, Trencsén- megyében : Trencsénmakón, Nógrádmegyében : Dej- táron, Hontmegyében : Szénaváron, Sárosmegyében : Tárcaszentpéteren szervezett fogyasztási és értéke­sítő szövetkezeteket a Magyar Gazdaszövetség Hangya központjának kötelékében. A szelíd tyuk. Egy német újságban olvassuk a kö­vetkezőket : Nagyon szelid tyúkjai lehetnek a berkai Zsó- fla-kórháznak, ahol a napokban a következő »esemény< játszódott le. A lábbadozó betegek pavillonjában, amelyben ezidöszerint tiz férfi tartózkodik, egy tyuk a napokban az egyik férfi ölébe szállt s a jelenlevők élénk beszélgetésétől csöppet sem zavarva egészséges tojásnak adott életet. A tyuk másnap csodálatosképpen újra eljött s még egy tojást ra­kott a beteg ölébe. A »Jenaer Volksblatt«, amely a hírhez azt a gúnyos kérdést fűzte, vájjon a tyuk nem volt-e vélet­lenül »kacsa«, egyik olvasójától a következő választ kapta: Minthogy én is a kórházban voltam abban az időben, ami­kor a tyuk Dietrich ur ölébe beletojt, mint szemtanú biz­tosíthatom a tisztelt szerkesztőséget, hogy a tyuk csakugyan tyuk és nem »kacsa« volt. (Jó lesz tudni, hogy a hírlapi hazugságokat »kacsá«-nak szokták nevezni.) A GAZDA TANÁCSADÓJA. Nemes fajú házi nyulak. (Felelet töb­beknek. Fajtiszta ezüst, orosz, belga stb. nyulakat két koronától feljebb szállít Pogány C. Déva, Hu- nvadvármegye. Belga óriás, bécsi kék, ezüst szőr- menyulak beszerezhetők Bolgár Dezsőnél Somogy- Szent-Imrén. Ezüst szőrmenyul beszerezhető Mahler Károly fajnyullenyészetében Rákosfalva, Külsőkere- pesi-ut 116. szám. Buriány József fajbaromfitenyé- szetében Pócsmegyer, u. p. Leányfalva Pestvármegye. Jó tanács a méhészek számára. Egy régi méhész azt a tanácsot adja, hogy a méhes közelé­ben ne ültessünk vöröshagymát, foghagymát, de még kelkáposztát és salátát se, mivel mikor a méhek megterhelten jönnek haza, ezen növények kipárol­gásától a földre hullanak s onnan nem tudván föl­emelkedni, elpusztulnak. — Akár igaz ez az állítás, akár nem a tanácsot nem árt követni! Szőlőkaró a következő kincstári erdöha- tóságoktól kapható: besztercebányai, lugosi er- dőigaztóság, ungvári és lippai főerdőhivatal, zsarnó- cai és soóvári erdőhivatal. Fenyőkaró Besztercebá­nyán és Zsarnócán kapható; a többieknél tölgykaró. Mint gazda kedvezményes árért kap, de a földmi- velésügvi miniszterhez kell érte folyamodni és leg­feljebb 10 ezer darabot kaphat. A karó hosszúsága 1-6 métertől 2'50 méterig. Ára hosszúság szerint változik. A fenyőkaró 34 - 52 korona, a tölgykaró 36 — 64 korona. KÖZEGÉSZSÉG. A cserepes ajkat és kezet következőleg gyógyíthatjuk: Metéljünk szeletekre almát, eltávo- litva magját, hasonlóképpen mazsolát, melynek szin­tén kivesszük a magvát. Azután mindegyikből 4—4 latot fél font friss, sózatlan vajban főzünk s a ke­verékben még 4 lat viaszt oldottunk föl. Mindazt addig keverjük, mig egy csöppet izzó szénre téve nem serceg. Azután ezt a kenőcsöt kevés rózsavíz­zel együtt vászondarabon átnyomjuk s meghűlni hagyjuk. Hatása csodálatos. Szájöblitő viz. Ha valaki erősen dohányzik, a szájból eredő kellemetlen dohányszag eltünteté­sére a következő anyagokból összeállított szájvízzel kell gyakran a s/áját és torkát öblítenie: 1 gr. salol. 100 gr. borsosmentaszesz, 4 gr. catechutinktura. Fél pohár vízre egy kávéskanál veendő e szeszből. AMERIKA. A méterrendszer Amerikában. Az Egye­sült-Államok lakossága, bár az ipar és kereskedelem terén elől áll a többi népek között, ma is azzal a kezdetleges mértékkel dolgozik, melylyel a legré­gibb népek: az egyiptomiak, görögök és rómaiak. Amerikában most nagy mozgalom indult meg, hogy a méterrendszert honosítsák meg. A méterrendszer behozatalának szükségét már rég belátták Ameri­kában, de ez sok akadályba ütközik. Mindent újra kellene felmérni, gépeket átalakítani, ami eb­ben a hatalmas ipari államban óriási pénzbe ke­rülne. De a mozgalom a méterrendszer behozatala iránt annyira általános lett, hogy már a törvény- hozásnak is cselekedni kell. Mint Newyorkból je­lentik, a Litlauer-féle törvényjavaslat azt indítvá­nyozza, hogy 1908. julius 1-én a kormány az igaz­gatása alá tartozó minden osztályban hozza be a méterrendszert az Egyesült-Államokban. Az üzlet­emberek sokasága azonban nincs megelégedve a Littauer-féle javaslattal. Ezer és ezer kérvény fek­szik a kongresszus előtt, egyik másik kérvény ezer és ezer számottevő üzletember aláírásával. Kérik az Egyesült-Államokra nézve a méterrendszernek kö­telezővé tételét úgy hossz-, mint terület és ürmér- tékre. Legutóbb a newyorki gyárosok, kereskedők s más üzletemberek óriási és több mint 2000 aláírás­sal ellátott kérvényt nyújtottak be ez irányban a kongresszushoz. Hangoztatják, hogy hár bizonyos ideig alkalmatlan lesz az uj rendszerrel való számí­tás, de kérik a mértékrendszer kötelező behozata­lát, mert ez fogja egységesíteni a pénzügyi és ke­reskedelmi világot, ez fogja letörni a korlátokat a nép és tudós világ között, kik mind az összeség ja­vára munkálkodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents