Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-11 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 77 Nincs haszna vitéz férfi erélynek: Széttörve a gyönge erő; Föl égbe hatott lárma-sikoltás Mennyboltozatot beverő! . . . Szent hon-lobogón, szűzanyaképen A honfiú vére ragyog; Romlás, dühödő honfi viszályért Már nem lehetende nagyobb! . . . Áttörve a vért, ömlik a hős vér! . . . Bevágva a harci sisak; Vér festi vizét -- messze! . . Sajónak S nem férve helyére, kicsap! . . . Fuss honfi! a dúlt drága hazából, Ha még neki élni akarsz; — — Fut im a vezér, Béla király is . . . Oly rettenetes ez a harc. — IV. Őseinknek haldoklása Országhatárt kinjajjal tölt, Lángba borult területén Vért piroslik a magyar föld ! . . . Hol patakban ömlik a vér, Arra száguld Béla király, Nemzetének testhalmain Sujtottabban mindannyinál. Mert miért hű lelke jajdul, Nem a vesztett trón s korona! Hejh! nagyobb a vesztesége: — Kedves népe . . . édes hona! . . . . Fájt neki, hogy ez az ország. Nemzetének ravatala; Temetetlen temetője! . . . Hol viruló élet vala. S hogy anyái és szüzei Tisztaságra büszke honnak — Elrabolva . . . fertőztetve . . . Vad karok közt hervadoznak. Fájt neki, hogy e hazában Templomoknak égő tornya, A vad néptől törve-dulva, Mintha annyi rémjel volna . . . . . . Bucsuzóra honhatáron E szent földre csókot hintett, Csókot . . . tenger fájdalommal S aztán kérte a nagy Istent: »Szülőink — s mi vétkeinkre, Uram ! ne emlékezzél meg! . . . Bűneinkért ne állj bosszút; Oh ne tégy ki több veszélynek. Nemzetnek nagy királya! Vedd kegyedbe e hont újra; Romladékin épüljön fel Országidnak koszorúja ! . . .« Balia M. Károly, Munkások és cselédek megjutalmazása. A földmivelésügyi minisztériumban most állították össze azoknak a jóravaló munkásoknak és hűséges cselédeknek névsorát, akiknek a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevelet és száz korona jutalmat küld. A névsor és a mellé tett szolgálati év fölötte érdekes. Látjuk ebből, hogy senkinek elismerés nem jutott, aki huszonöt szolgálati évnél kevesebbet töltött ki, de látunk a háromszáz kitüntetett munkás és gazdasági cseléd között olyat is, akinek a kaszája félszázad óta mindig csak egy gazdánál aratott és aki félszázadot meghaladó hűséges szolgálatát egy gazdánál töltötte ki. Méltán ünnepük tehát a becsületnek és hűségnek ezeket a derék megtestesítőit s a gazdák okosan cselekszik, ha a hűségnek és odaadó szolgálatnak ünnepet rendeznek. A gazdatársadalom érdeklődése adja meg voltaképpen a kitüntetés jelentőségét. Sok helyen már vigadozva és szépen meg volt már a munkás örömnap szivek örömére. AMERIKA. ____________ Ma gyar bányászok pusztulása. Mint Char- lestonból (West-Virginia) jelentik, a Stewart Colliers Company bányájában Oak-Hill közelében nagy bányarobbanás történt. A bányában negyven ember volt alkalmazva és ezek közül csupán tizenegy ember maradt élve. A robbanás rettenetes pusztítást vitt véghez. Csupán az aknanyiláshoz kö/el dolgozó munkások menekültek meg. A léghajtó készülékek teljesen összetörtek és semmi levegő nem mehetett le a 700 láb mélyre fekvő bányába. Azok a bányászok tehát, kiket nem ölt meg a robbanás ereje, megfuladtak a rettenetes bűzös levegőben. Az elpusztult bányászok legnagyobb része magyar, kik a bányászáshoz egyáltalában nem értenek. Ezeket leginkább New-Yorkból küldözgetik a munkaközvetítők a legveszélyesebb bányákba, ahol semmi más faj nem dolgozik, mint a néger vagy az a magyar, kinek másképp még betevő falatja sem jut. Az amerikai földrengés. A New-York Herald jelenti, hogy Bonaventurában földrengés következtében kétezer ember elpusztult. A földrengés 21.2 másodpercig tartott. - Érdekes a bécsi meteorológiai intézet jelentése, mely valószinüleg összefüggésben van az amerikai földrengéssel. A jelentés igy szól: Február 27-én mintegy 8000 kilométernyi távolságban földrengés volt. Kezdet 8 óra 31 perc (közép-európai idő), maximum 9 óra 18, vége éjjel 10 órakor. Maximális kitörés 6 milliméter. A kolumbiai földrengés. A kolumbiai földrengésről, amely Délamerika egy részén olyan nagy károkat okozott, most a következő érdekes részleteket jelentik. A földrengés alkalmával több kisebb sziget egészen eltűnt. Hogy a földrengésről elkésve érkeztek jelentések Európába, annak oka az volt, hogy a rendkívül erős földlökések következtében a kábelezés többször megszakittatott. Érdekes, hogy az európai földrengés-jelzőkészülékek sokkal előbb jeleztés a lökéseket, mint minden egyéb jelentés. A földhullámzás körülbelül két óra alatt terjedt el az európai partokig s ebben az időben három-négv órán át az egész emberiség hullámzó földön járt, természetesen ez olyan értelemben veendő, hogy a földlökéseket közvetlenül senki sem érezte, mivel a hullámzás az egész földre kiterjedt. A föld valamennyi földrengés-jelzőkészülékén észlelték a kolumbiai földrengést; a mágnestűk kitértek irányukból s az óraingák is szabálytalanul lengtek. De nemcsak a föld felszínén, hanem a mélyében is hatalmas lökések voltak észlelhetők.
