Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-11 / 10. szám
78 MAGYAR FÖLDMIVELŐ KIS GAZD A. A tavaszi gyümölcsmagvetésről. Gyümölcsmagvakat jobb ősszel, avagy nyáron át elvetni, de néha ezt a korán beálló erős időjárás megakadályozza, ilyenkor szoktunk a tavaszi magvetéshez folyamodni, melyet ha okszerűen végzünk, munkánknak sikere is lesz. Magvetésre oly magot válasszunk, melyek csiraképesek, belei fehérek, az izük édes. Az avas izü vagy sárgás szinü mag csiraképtelen. A csontár-gvümölcsök magjai, mint pl: a szilváé is, a legnagyobb valószínűség szerint kikel, ha azt érett állapotban vesszük le a fáról, mely után meszes vízben legalább 10-15 napig pácoltunk, majd homokkal keverve a szabad ég alatt halomba raktuk, trágyalével megöntöztük és tetejét trágyával födtük be. Csak igy várhatjuk a keménymagvak kikelését, mig ha a magvakat szárazon, a zacskókban tartottuk, kikelésüket sem remélhetjük. A lágymaguakat télire nyirkos homokba jó lélegezni. Hogy a kikelést biztosítsuk, főleg a csontmagua- kat a vetés előtt vastag papirosba csomagoljuk és e csomagot trágyahalomba fektetjük. Ez azért jó dolog, mert a trágyában támadó gőzök a kemény burkot elválasztják. Ha most már a csira látható, a magot el lehet vetni. A vetés ideje április vége, vagy május eleje, mikor a föld jól megszikkadt. Magvetés előtt a sovány talajt porrá vált trágyával kell megjavítani s akkor fogjunk a vetéshez, ha a talaj jól fel van ásva s megmunkálva. Az elvetett magvakat szorgalmasan kell öntözni, mert a tavaszi száritó szelek a földet hamar szárazzá teszik s száraz talajban még a csirában levő magvak is elszáradnak, elromlanák. Még csak az a mondani valóm, hogy a körte és birsalma magvain lévő nyálkás anyagot dörzsölés, avagy áztatással el kell távolítani, mert ha ezen nyálka a földben megdagad, a levegőt a csirától elzárja, igy a csira megfullad. A gazdák és az aratösztrájk. A veszprém- megyei gazdák a gazdasági munkások fenyegető szervezkedésével szemben Veszprémben értekezletet tartottak s ezen elhatározták, hogy a netán fenyegetővé válható veszély esetére vagy szövetkezeti, vagy részvénytársasági alapon háromszázötven aratógépet tartanak készenlétben s ez irányban a szükségesnek mutatkozó intézkedések sürgős megtételével bizottságot küldöttek ki, amelynek tagjai felhívással fordultak a gazdákhoz, hogy munkásaik helyzetén saját hatáskörükben is a lehetőségig javítani iparkodjanak, az 1898. évi II. törvénycikk által rendelt alakiságok betartására ügyeljenek, akik pedig még nem szegőd- tettek munkásokat, ismételt felhívás után ne a vonakodó környékbeliek, hanem a törvényhatósási munkaközvetítőnél már is kellő számban rendelkezésre álló idegen munkások soraiból biztosítsák havi béresként — mutatkozó munkásszükségletüket. Rabok, mint szőlőmunkások. A Baranya- megyei Gazdasásági Egyesület nagyon célszerű újítás életbeléptetésével foglalkozik. Az ujitás abból állana, hogy a szőlősgazdák szőlőmunkálatokra a kir. törvényszék rabjait alkalmazhassák. A rabok csoportos munkára lennének használva és pedig a márciustól augusztusig terjedő időszakban. Természetesen a szőlőgazdák a kellő munkabért fizetnék a rabmunkáért is. Az hiszszük, hogy a gazdasági egylet ezen tervét támogatni fogják az irányadó tényezők. Emlékeztető. Vásárok. 12-én : Bács. Budapest, esetnek, Csorna, Csuz, Derecske (Sopron), Esztergom, Fadd, Füzesabony, Galántha, Halmágy, Jászfényszaru, Jászó (Abauj), Karád, Kecskemét, Kiscell, Kisújszállás, Kisvár- da, Kolozsvár, Körmend, Légrád, Liptótepla, Monor, Nagydorog, Nagykeszi, Sajószentpéter, Szécsén, Váguj- hely, Veszprém. 13-án : Budapest, Esztergom, Galántha, Gönc. Kékkő, Nagybajom, Segesvár (á.), Szécsény. 14-én : Budapest. Diószeg, Érmihályfalva, Esztergom, Gálszécs, Kékkő, Mezőlaborc, Nyirbogdány, Sepsiszentgyörgy, Ti- szaujlak. 15-én : Budapest, Érmihályfalva, Gálszécs, Győrök, Hajduhadház, Rabold, Nagytapolcsán (á.), Sepsiszentgyörgy, Temesvár, (m ), Tiszaujlak, Ürmény. Vasvár. 16-án : Budapest, Nagyvárad, (j.), Segesvár, Temesvár (s.). 17-én : Bánréve, Budapest, Nagyvárad (j.), Temesvár (j.), Újvidék. HÁZI-ASSZONY. ____ A több kotló elültetéséről. Minden gazdasszony arra törekszik, hogy mentül több csirkéje legyen. Ezt pedig úgy érik el, ha egyszerre egyidőben több kotló-tyuk alá tesznek tojást. Ez ugyan minden ember nem teheti meg, mert hiszen vannak sokan tenyésztőink között, kik tiz- tizenöt tyúknál többet nem tarthatnak, ezek közül pedig egyszerre, egyidőben nem igen kotlik el több tyuk. De másrészt vannak tenyésztőink, kik ezen számnál sokkal több tyúkot tarthatnak, melyek közül egyidőben mégis csak elkotlik több tyuk, ha mindjárt egy pár napot is kell várni egyik-másik után. A utóbbi tenyésztők saját maguk érdekében jól teszik, ha egyszerre, egy időben több kotlót ültetnek el. Mi ennek az előnye ? Először is az, hogy a költetés nyolcadnapján megvizsgáljuk a tojásokat és a melyek terméketlenek, azokat a fészkekből eltávolítjuk; igy azután a megmaradt tojásokat az ülő tyúkok közt elosztjuk és a tojás nélkül maradt tyúkot vagy tyúkokat friss tojásokra ültethetjük. így például, ha öt tyúkot egyen- kint tizenöt tojásra ültettünk meg, akkor, ha a vizsgálat után 15 tojás terméketlennek bizonyult, egy kotló üresen, tojás nélkül marad, mert a többi tojást a négy kotló alá helyeztük; tehát az üresen maradt kotló alá friss tojásokat tehetünk, mi már is tiz- tizenöt csirkeszaporulatot jelent, vagyis tiz-tizenöt csirkével több lesz, mintha nem ültettünk volna egyidőben több kotlót. A tojást hogyan vizsgáljuk? Egyszerűen úgy, hogy a költető kosarat, vagy ládát este a szobába visszük és ott gyertyafénynél mogvizsgáljuk a tojásokat. A tojást a balkéz hüvelyk és mutatóujja közzé vesszük, a többi ujjak pedig a mutatóujj mellé sorakoznak; a jobb kéz meg a gyertyafényt eltakarja. Már most igy tartva a tojást, keresztül nézünk rajta. Ha valóságos átlátszó, akkor terméketlen, ha pedig sötét, akkor megkezdődött benne az élet. így folytatjuk ez egy időben mind a többi fészkekkel is. A terméketlen tojásokat kidobjuk, a tér-
