Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-25 / 8. szám
60 MAGYAR FÖLDMIVELŐ kent. Mig az előző években a viszonyokhoz képest szép számmal növekedett a magyar tűzhelyek száma. Hja, a mostani drágaságos világban nehéz a tisztességes megélhetés biztosítása. Ezért nem tudja reá szánni a fiatalság magát az uj családi fészek megépítésére. Igaz, hogy volt máskor is drágaság, rossz esztendő, de a mi fő, volt e hazában békesség. És a magyar nép kedvét, jó kedélyét megőrizve munkálkodott tovább. Amit elvett a silány esztendő, azt úgy, ahogy^helyre pótolta a másik, mely híven megfelelt a hozzá fűzött reményeknek. Az elmúlt 1905. esztendő hogy milyen volt, azt tudja mindenki. Annyi bizonyos, hogy volt már annál sokkal silányabb év is. Tehát nem a silány esztendő által okozott drágaságban rejlik a farsang kedély vesztett búskomorsága, hanem a nemzet jövőjéért való aggodalom, a béke oly epedve óhajtott,"várva-várt, de még ez ideig el nem érkezett olajága az, melyért búsul a magyar. A mai nappal vége a mulatozások idejének, a farsangnak. A magyar nép szivében-lelkében élő hittel s szikla szilárd reménységgel várja a békét, a nemzet igazi farsangjának elérkezését. Adja a magyarok Istene, hogy az óhajtott béke mihamarább elérkezzék! Hz. F. Adjátok kézröl-kézre a mi újságunkat! Mezei munkásaink panaszai. Az Országos Gazdasági Eggesület lelkiismeretesen foglalkozik a mezei munkások sorsával. Megvizsgálja panaszaikat, tapasztalatokat gyűjt és mindent elkövet, hogy a jogos panaszokra, a tapasztalt igaztalanságokra gyógyító szert találjon. Mert ami igaz, a bizony igaz, az előtt szemet hunyni embertelenség. Azon panaszok közül, melyekkel mezei munkásaink minduntalan előállanak, röviden egy néhányat mi is felvetünk. Hiszen a mi újságunk éppen abban fáradozik, hogy mezei munkásaink boldoguljanak, talpukra álljanak és megszabaduljanak az igaztalanságoktól. Mi azonban tagadjuk azt, hogy a mezei munkások baját csak sztrájkkal lehet elintézni. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a sztrájkból — ha látszólag még oly szerencsésen sikerül is — éppen csak a szegény munkás népnek, különösen a munkás családoknak van érzékeny káruk. Sokszor kifejtettük : miért ? Azt tartjuk, hogy okos, önzetlen, komoly szervezkedéssel, együtt cselekvéssel, mérséklettel százszor többre lehet menni. És anélkül, hogy a szegény munkás népnek át kelljen szenvedni a sztrájk viharait és nagy-nagy esélyeit. A lelkiismeretes gazdaközönség lám beismeri* hogy vannak bajok, melyek miatt a munkás népnek oka van a panaszra. És mik volnának ezek a jogos panaszok? Sok gazdaságban nem bánnak emberségesen a mezei munkásokkal és cselédekkel. A vasárnapi munkaszünetet sem tartja be több gazda, munkát adó. A munkabér sem méltányos sok vidéken. Pallavicini Ede őrgróf is felsorol sok-sok ese^ tét, amelyeket egyes uradalmakban az aratók rovására elkövetnek. De állandó és hangos a panasz különösen a robotmunka miatt. Ezt a jobb belátásu gazdák el is. ismerik. Bizony, szakítani is kellene már evvel az örökös tengeri kígyóval, mely folyton bajt, elégü- letlenséget szerez a munkások közt. Jól teszik a munkások, ha azzal a munkaadóval, aki robotot akar, szóba sem állanak. Tegyenek igy mindenütt a munkások. Ne kapjon az a gazda munkást, aki robottal akarja megnyomorítani a kis embert. Arról is panaszkodnak a munkások, hogy nem hallgatják ki őket a munkát adók. A gazdasági munkásszerződést is — sok helyen — úgy írják meg, amint a gazdának tetszik. Aláírják, nem ? — ha nem tetszik, menjenek Isten hírével. És a kényszer legtöbbször abból áll elő, hogy rendesen az a vége a szerződésnek: köteles az arató ennyi vagy annyi napszámért kaszálni vagy kapálni. Miért ? Hogy itt munkát, aratást kaptak. Hát még mit szóljunk az úgynevezett éhbér- ről? Meg aztán arról, hogy mit kíván a munkát- adó azért, hogy néhány kereszt aratórészhez gépet ád. Drága cséplés ez a szegény embernek. Egyszóval az a baj, hogy a gazdák egy része nem nézi a munkásban az embert, a magyart, a szegény embert. Nem igyekszik jó szivet mutatni a munkás iránt. Nem tekinti testvérének, kivel együtt hozza fel a földből a kenyeret, a pénzt, a kincset. Nagyon természetes, hogy igy a munkások eltávolodnak. Elidegengednek. Csuda-e aztán, ha odavetik magukat a jól elkészített sztrájk karjaiba. Akkor aztán jajgatnak — és az efféle gazdák legjobban, — hogy a munkások lelketlenek. Azért szervezkedniök kell a munkásoknak. De okosan és úgy, hogy a jó gazdákat, a lelkiismeretes munkátadókat becsüljék meg a mezei munkások. A Kis fejtörő idősebb gyermekek mulattatására. A hordó. Ha egy hordónak 3 dugasza lenne és az első dugasz kinyitásánál egy óra alatt, a második kinyitásánál két óra alatt, a harmadik kinyitásánál három óra alatt ürülne ki; ha mind a három dugaszt egyszerre nyitnék ki, mennyi idó alatt ürülne ki ? (•}JB[B OZS9J " a 5JBUBJO A ki birtokára jelzálog-kölesönt akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez Budapest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos ------------------------------------------------------------kölcsönöket, főcélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket már 300 koronátöl kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20, 30, 40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden díj nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és 4Vs"/o*°s jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 47s0/0-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. SH F Parcellázásoknál az intézet minden tekintetben segédkezik. "91
