Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-18 / 7. szám

52 MAGYAR FÖLDMIVELŐ lés titkát. Hát még a pillanatnyi íuegőszülés okát! És mert nem bírnak vele, hát tagadják... A tudósok közt is vannak azonban, akik Írnak a hirtelen megőszülésről. így 186b. évben leirt egy tudós orvos bizonyos esetet, mely akkor a tudós bácsik közt is nagy ér­deklődés tárgya volt. A dolog igv történt: Kórházban feküdt egy beteg. Delirium tremens- ben szenvedett. (Ez a betegség tudvalevőleg az iszá- kosságból származik). A szerencsétlen ember foly­ton rémképeket látott. Reszketett, halálfélelmet ál­lott ki, mert ágya körül és remegő teste körül sze­rinte fekete kutyák és macskák patkányokkal, ege­rekkel viaskodnak. A patkányok az ő, a beteg tes­tét akarják szétmarcangolni. Pár napig tartott ez a borzasztó rémlátás, mely idő alatt beteg homlokán valóságos halálverejték gyöngyözött. De mi történik ? Emberünk teljesen megválto­zott. Mint mikor hirtelen hó esik a fekete földre: úgy a betegnek nem csak haja, de szakála is hófe­hérré lett, teljesen megőszült. A tudós orvos nagyot nézett-bámult. Megcsó­válta fejét, aztán elővette masináját, fejét, eszét, tu­dományát — és vizsgálgatni kezdette a megőszült hajszálakat. Mert minden áron tudni akarta, mi tör­tént itt? Hiszen a haj hirtelen megősziilését eddig ő is babonának, mesének tartotta. Tudós bácsi most okoskodni kezdett. — ügy mondják, vagy mondjuk, hogy ,a haj különböző színét a bajban levő festőanyagok okoz­zák. A mint lassan-lassan ezen festőanyagok tűnnek, fogynak, mint például a korosodó embereknél, kez­dünk őszülni. Nos, hát vizsgáljuk meg, megmaradt-e itt a festőanyag. Mert például az öregeknél ez az anyag teljesen hiányzik. — Ni-ni, kiált vizsgálat közben a tudós bácsi, ez embernél megmaradt, meg van a festőanyag. Tudós uram most még jobban vizsgálja ezt a csudás jelenséget. — Ni-ni — kiált ismét — a festő anyagot szá­mos léghólyagocskák borítják, fedik be. Az ám, de honnan jöttek ezek a léghólyagok? Kívülről? Be­lülről? Azt ugyan ember ki nem sütheti. Abban ál­lapodott meg tehát, hogy az őszülést az ideges izga­tottság, a rettenetes halálfélelem okozhatta. Tehát jól mondja a példaszó: Gond ösziti az embert. A gond izgatja, az töri, zúzza össze idegein­ket. Sokszor nagyon rövid idő alatt. A tudósok azt is mondják, hogy az idegbajokban szenvedőknél legelőször is azon hajszálak őszülnek meg, melyek a beteg idegek elterjedéséhez legközelebb vannak. Ha ez a feltevés áll, úgy ne csodálkozzunk, hogy ma korán kezd őszülni az ember. Látunk if­jakat ugyanis, kiknek hajában már ott tarkállanak az ősz csikók. Hiszen ma már a gyermekek is ide­gesek. Fehér hollónak tekinthetjük azt az embert — aki nem ideges. Igen ám, de ezen jelenséggel szembe kell ál­lítanunk egy ellentétes jelenséget. Nem ismerünk-e embereket, kik gond nélkül; élnek. És élnek a kényelem karjai közt. Nem talál­kozunk-e nyugodt, csöndes, szelidlelkü emberekkel, kiknél az idegességnek legkisebb jelét sem lehet feltalálni. És mégis megőszülnek! Azt hisszük, az őszülés valódi oka is azon meg­fej thetlen titkok közé tartozik, melyek előtt tehetet­lenül áll az emberi büszke ész. Titkai vannak a nagy világnak, a csudás, gyönyörű nagy természet­nek; és lesznek is mindig. A kis világ is, ez a mi emberi életünk, ez a szintén csudálatos szervezet és lélek is mindig titkokkal leszen tele. Bodnár Gáspár. * * * E cikket már megírtam, mikor az újságokban ma a következőket olvasom: Félelmében megöezült. A biharmegyei Margittáról Könyves Antal és Schvartz Ignác, egy ottani szabócég alkal­mazottai, a felső-dernat vásárra igyekeztek. Útközben Schvartzot hirtelen rosszullét fogta el. úgy hogy nem tu­dott tovább menni. Társa folytatta útját, mig ő bevánszor- gott az országutról a rézaljai erdőbe, melyet a környékbeli nép Halál-völgyének nevez. Medvék és farkasok s a föld­ből felszálló mérges gázok rettenetessé teszik ezt az erdősé­get. Egész éjjel üvöltöttek körülötte a farkasok s a szeren­csétlen ember a rémülettől elvesztette eszméletét. Félholtan találták meg reggel. A negyven éves ember a borzalmas éj­szakán teljesen megőszült. Magyarország 1905-ben. Szomorú képet adnak az 1905,-iki népmozgalmakról a »Statisztikai Havi Közlemé­nyek«. Az elmúlt év eredménye jóval kedvezőtlenebb, mint az 1904.-ik évé. Az 1905. év folyamán ugyanis 705.040 gyer­mek született élve a magyar birodalomban, az elhaltak száma pedig 554.070 főre rúgott, úgy, hogy a természetes szaporodás csak 150.970 lelket tett. Az előző 1904. évnek könnyebb összehasonlítás kedvéért szintén előzetes adatait véve, 1905.-ben közel 20.000-rel volt kisebb a születések száma, mint 1904.-ben, a halálozás ellenben több mint 64.000 el növekedett, úgy, hogy a természetes szaporodás 84.000 fővel maradt alatta az 1904. évi eredménynek. Annál szomorúbbnak tűnnek fel természetes népesedésünknek ta­valyi adatai, ha figyelembe veszszük. hogy a kivándorlás viszont a múlt esztendőben ijesztő mértékben emelkedett. Az 1905. év folyamán 148,631 volt a magyar korona orszá­gaiból kivándorlók száma, a természetes szaporodás 150.970 tehát alig, hogy fedezi azt a veszteséget, amelyet az ország a kivándorlás miatt szenvedett. KÖZ ÉGÉ S Z S É G. ___ Kö zegészségügy Hollandiában. Hollandiá­ban, mint Amsterdamból jelentik, újabb lépéssel haladt előbbre a közegészségügy. A hollandiai kor­mány a közegészségügy egyik leglényegesebb té­nyezőjének az élelmezést tekinti s állandóan arra akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez Buda­pest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos kölcsönöket, főcélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsö­nöket már 300 koronától kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20,30,40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és ‘U/s'Vo-os jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 4*/2%-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. LW Parcellázásoknál az intézet minden tekintetben segédkezik. -?P0

Next

/
Thumbnails
Contents