Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-18 / 7. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 51 Csak egy kicsit kell tehát a népnek a szitán átlátni és ő maga fog rájönni, hogy ezek a buta híresztelések nem mások, mint olyan kitett csapdák, melyek az ő keserves betétöknek vannak fellállitva. Ha majd a nép egyik-másik része bekerül e •csapdába, magára vessen. Mondom, magára vessen. Vidéki gazda. SZŐ VETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! A pápa a szövetkezetekért. A nyugat­franciaországi mezőgazdasági hitelszövetkezetek har­madik kongresszusa feliratot intézett Merry del Val kardinálishoz, hogy hódolatuk kifejezését adja át a •pápának. A Vatikánból a következő válasz érkezett: >A pápa ő Szentsége örül a nyugatfranciaországi mezőgazdasági hitelszövetkezetek haladásának. Áldá­sát küldi a kongresszus tagjainak és kívánja, hogy azon igyekezetük, hogy a hitelszövetkezetek előmoz­dítsák, eredményt érjen el, mert ezek munkálják a nép vallási, erkölcsi és gazdasági emelkedését.«; Uj gazdakör. Homoródszentpéter községben megalakult a gazdakör. Működését meg is kezdette. Elnök Nagy Gyula, alelnök Székely Miklós, jegyző Jobb Dénes, pénztárnok Jobb Ferenc lett. Gazdakör alakuló gyűlése. Heinrich Geyza, a Temesmegyei Gazdasági Egyesület titkára elnök­lete alatt tartotta alakuló közgyülét a Szakálháza községi gazdakör. A gazdakör elnökévé Filip Jakab, alelnökévé Jung János gazdák választattak meg. Ugyancsak Szakálháza községben eszközölte Heinrich Geyza a tehénállomány törzskönyvezését, ezzel meg­vetve község szarvasmarhatenyésztésének biztos fej­lődési alapját. TÉLI ESTÉK. Megőszülhetünk-e egy nap alatt? Furcsa kérdés, fogod mondani, mikor e címet elolvasod. Talán megtörténik, hogy odakapsz szép, ifjú, sötét gesztenye szin hajfürjeidhez vagy mielőtt elolvasnád ezt a kis fecsegést, tükör után szaladsz, hogy meglássad, jól megnézzed a te aggódó fejecs­kéd gazdag hajtakaróját. — Oh, mily bohóság! Ezek a hajfürtök meg­őszülnének egy nap alatt ? Nem, az lehetetlen! Pedig hidd el, hogy nem lehetetlen. Nem egy nap, egy pillanat alatt is meg lehet őszülni. Hiteles, tapasztalati adatok vannak arra, a leg­régibb időkből éppen úgy, mint a legujabból. hogy az ember megrázó, rettenetes események hatása alatt hirtelen megőszült. Gond ősziti az embert, szokták mondani. Lát- ván-látjuk, szomorúan tapasztaljuk, hogy naponkint való mélységes gondjaink először egy-egy ősz haj­szálat tűznek a dús hajzatba; aztán talán vegyes csikókat. Jön a deresedés ideje... és uramfia, észre sem vesszük, hó takarja fejünket. Az első ősz hajszálak bizony, kivált a nőknél rendszerint a múlandóság, a hervadás borongós ér­zését költik fel. Nem hiába, hogy a költők is lant­jukra vették az első őszhajnak mély jelentőségét, így például e megható vers is arról szól: Oh hölgy ! Figyelj reá, figyelj tükröd valót beszél! Olts fátyolt, nem neked való a friss virágfüzér ; Fűzd leánykád homlokára azt, benne ragyogj magad, így tesz bölcsen, ki látja már az első ősz hajat. (Bayly—Lévay fordítása.) * No. de ne késsünk a felvetett kérdésre felelni. Majd azt hiszi valaki, hogy kerülgetjük, mint... (ilyen szép költemény után nem irom le a szokott hasonlatot). Nagyon prózai lenne. A történetírók feljegyzéseivel kezdem. Lajos bajor hercegről például meg van Írva, hogy egyet­len éjszaka őszült meg. Ugyan miért? A herceg ugyanis féltékeny volt. Gyanakodott szörnyen, hogy neje — nem hűséges. Azért úgy felindult, hogy sa­ját kezével ölte meg a képzelt uqjvarlót. De mily tragikus eset! Csakhamar meggyőződött, hogy fele­sége és a megölt s képzelt udvarló is teljesen ár­tatlan. E rettenetes kiábrándulás, az önvád, mely lelkét a gyilkosság miatt terhelte, oly szörnyű ha­tással volt a hercegre, hogy egy éjszaka egészen megőszült. Lám-lám. vigyázniok kell tehát a féltékenyek­nek, mert ők már disponálva vannak arra, hogy egyszer csak megőszülnek. Egv svájci emberről olvastam több helyütt — a következő esetet: — Meredek sziklákra kúszott felfelé az ifjú. Egy rendkívüli királyi sasnak fészkét akarta kira­bolni. De, hogy ezt tehesse, úgyszólván a levegő­ben kellett függnie. Akkurát, mint Mohamed kopor­sójáról mondják. Es vállalkozott e merészségre. Ba­rátai a hajmeresztő cselekedet alatt kötélén tartot­ták az ifjút. De mi történik. Mikor a sasfiókokat ki­szedegette, az anyasasok hatalmas erővel szelték a levegőt. Megérkeztek és óriási dühvei támadtak a merész ifjúra, ki a nála levő karddal védekezni kezdett. Ámde veszi észre, hogy védekezése köz­ben a kötelet kardjával ketté vágta és már már egyetlen szál tartja. Iszonyú lelki állapot borult reája. Társai nagy vigyázattal húzták csendesen vissza a kötelet. Meg is mentették barátjukat, de mikorára leérkezett, teljesen ősz emberré lett. Hej, az életben is be' sokan kapaszkodnak szir­tes állásokra, méltóságokra, hogy megrabolják a sorsnak fészkét. Jön a vihogó ellenség, védekeznek is, de ők is úgy járnak, saját megelégedésüket seb­zik meg. Mikoron lehullanak, visszaereszkednek... beleőszülnek. Az az eset már nem megy fehér holló szám­ban, hogy többen megőszültek, kik a felettük égő és roskadozó házból nem tudtak megmenekülni. Nagy bányaszerencsétlenségeknél is tapasztalták, hogy a bennrekedt és élethalál küzdelmei közt szo­rongó bányamunkások közül többen hirtelen hófe­hér hajúvá lettek. Sőt még egy kakasról is Írnak. Azzal is hasonló eset történt. Egy fekete kakas ugyanis nem tudván kiszabadulni az égő ólból: egyszerre megfehéredett. Nem csuda, ha minden időben hitték az em­berek, hogy bizony az ember egy pillanat, egy nap alatt is megőszülhet. Pedig a tudós bácsik egyre tagadták és tagad­ják ma is. A tudós bácsik szörnyen haragszanak, hogy egyáltalán nem tudják megfejteni a megőszü-

Next

/
Thumbnails
Contents