Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-18 / 7. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 50 duktól, hanem egyenesen árulói a hazának. Mert esküjük megszegésével, törvénytelen eszközök felhasználásával — mint a nép bizalmának letéteményesei — csalják meg magát a hazát. Évek óta — unos-untalan hirdetjük, kiáltjuk gyakran, hogy nem foghatja el ezt a szegény népet, nem ragadhatja ki családjából — kis házikójából, tehenecskéjétől, még napi súlyos gondjai, nagy terhei közepett se — önvágya. Az ő lobogó szenvedelme, keserűsége, a sokszor tapasztalt jogtalanság sem csábíthatja oly erős, sokszor csudás elhatározásra. Ezek csak alkalmas anyagok arra, hogy minden elgondolható csábbitással képtelen hazugságokkal és Ígéretekkel kiemeljék sarkát e hazai földből. Kiemeljék otthonából és egész gondolatköréből __ Igaze ? Igaz-e, hogy jegyzőket, bírókat, hivatalos közegeket fiiggeszgetnek fel? Miért ? Halljuk csak ! Mert törvénytelen módon kivándorlásra csábi tollak sok-sok szegény embert! Hol ? Csak Mára maros vármegyében ? És máshol nem ? Csak csábítottak ? És most már nem csábítanak? És mik azok a törvénytelen eszközök, módok ? Ami végre kisült vagy mit kisütöttek nagy nehezen? Hát amiket még homály és titok borit? Hátha még megnyithatnók az ezer és ezer elcsábított szegény kivándor- lottaknak szivét. És abból olvashatnók: Mi történt? És mi történik? Hetek óta hangoztatjuk, hogy a kivándorlási irodáknak is szörnyen jól megy dolguk. Ott látjuk a kivándorlási irodák előtt napról-napra százával a szegény népet. Sug- ják-bugják, hogy mennyi jövédelmet hajt ennek is, annak is. Ki hajtja és mi hajtja ezt a szegény népet? Igaz-e, hogy szörnyű jó keresetük van azoknak, kik ma a kivándorlás ügyeivel a haza érdekében foglalkoznak ? Kinyul bele erős, tiszta kézzel ebbe az ügybe is? Ki fog a már már kiáltó gyana- kodásba világosságot vetni ? Ezt várjuk napról-napra. Csapda. igen helyesen cselekedett a Magyar Földmivelő cikkírója, hogy olvasóit éber figyelemmel készteti arra, mely szerint vigyázzanak, mert hazug hírekkel a szövetkezeteknek ártani akarnak. Elhitetik ugyanis a néppel, hogy háború, belvillongás lesz. Meg aztán más világ következik. A hitelszövetkezetekben nem, nem biztos a betét-pénz. Legyen szabad nekem ezt az ostobaságot más oldalról is megvilágítani, hogy lássa a nép, mily játékot űznek vele. Nemcsak ártani akarnak ugyanis — mint ilyeneknek — a szövetkezeteknek, ezekkel a kézzelfogható csalárdságokkal, hanem egyenesen csapdát készítenek a nép számára. Azt akarják, hogy a nép vegye ki pénzét a szövetkezetekből. Legyen a népnél pénz. Tartsa megtakarított pénzét a kebelében vagy rejtegesse harisnyájában. Akkor lesz mit kicsalni a néptől. A szi- polyozó piócáknak lesz jó dolguk. A rablás, lopás napi renden lesz, ha megtudják, hogy otthon a nép^ pénze. Csapda ez mondom, a szegény nép számára. Azért jó lesz vigyázni. Hagyja csak a nép a szövetkezetnél megtakarított garasait. Biztosabb helyen van az, mint akármel}’ más takarékban. Tudja-e azt a nép, bogy azon pénzért, melyet ő a szövetkezetbe elhelyez, azért maga az állam kezeskedik. Hiszen a központi szövetkezet kötelékébe tartoznak ezen szövetkezetek, a törvény ellenőrzi és a törvény áll őrt felette. Tudja-e azt a nép, hogy ezek a hitelszövetkezetek nem gyűjtik rakásra ám ott a vas (verthájmos) pénzszekrényben, hanem forgatják. A bank pénztárából ugyan senki sem rabolhatja el a betéteket, mert az többnyire nem ott, hanem papiroson van. Azaz mondom forgatja, biztos helyre kölcsön adja. És hogy forgatja ? A kis embereket boldogítja. A kis embereken segít és veszi ki a hínárból, az uzsorások körmeiből. A kis emberek tehát, mikor betéteiket kiveszik, nem csak csapdába kerülnek. Veszélyeztetik igazándiba kivett pénzecskéjüket. De nagy bajt, beláthatatlan bajt csinálnak maguknak is. Miért? Mert jöhet idő és pedig igen hamar — mikor az a megtakarított garas elcsúszik, elkallódik, kiszipolyoztatik és’ ekkor kölcsönre lenne szükségük. De nem fognak kaphatni ám. Megrohanják a bankokat a betétek kivételével, a bankok nem lesznek ám olyan helyzetben, hogy kis kölcsönöket is adhassanak, elfogyván kikölcsönözni való pénzük. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan tó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a — ---------------———— „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, —===== IB TJ 33 .A. 1? E S T- ---------- ■ - ■ - (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
