Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-18 / 7. szám
Hetről-hétre. A nyakunkon március — elseje. Ez ugyanis a határidő, amikor a honatyáknak újra össze kellene jönniük már mint az országgyűlésre. De haj, mi leszen, mi történik addig — ki tudja. Hogy addig a végtelenségig összegöbözött politika dűlőre válnék: bizony bévalljuk, kötve hisszük. A békés kibontakozás azonban még mindig nem lehetetlen. Ezt mondják azon nyugodt, bölcs államférfiuk közül többen, akik bizonyos magaslatról, távol a hevületes szenvedelemtől, higgadtan bírálják a nagy kavarodást. Ezt írják az újságok közül is többen. Hibák — úgy mondják — történhetlek, mint ahogyan történtek is mindkét részről. Ember kell a gátra, aki szerencsés kézzel mutasson erre rá. Mutasson fent, de mutasson lent is — a szövetkezeti ellenzék körében. Igaz, mondjuk mi, de hol ez az ember ? És mert a békés kibontakozásra valóban szüksége van e népnek, epedve várjuk ezt a gondviselésszerü embert. Kölcsönös engedékenység hozhatja csak meg a békét. Az alkotmány párt febr. 12-én nép- gyülést tartott. Ennek az értekezletnek legkiemelkedőbb pontja volt Andrássy Gyula gróf nyilatkozata. E nyilatkozatból ugyanis megtudhatjuk, hogy miért nem sikerült a béke és különösen azt, hogy csak kölcsönös engedékenységgel lehet meg a béke. Andrássy — úgymond — állandó alapot keresett a kibontakozásra. Fél munkát nem akart végezni. És különös tekintettel volt a király aggodalmaira. A felség azonban az ő előterjesztését nem fogadta el. Más programmot nyújtott át és felszólította őt, hogy ez alapon alakítson kormányt. Ez az alap — fájdalom — meggyőződése szerint még ideiglenes, vnem hogy tartós békét) sem hozott volna. Ezért nem sikerült a béke. Egyébként Andrássynak az a meggyőződése, hogy békét csak kölcsönös engedékenységgel lehet elérni. 0 ezt kereste és fogja is keresni. A képviselő-ház feloszlatása. Egyhangú a fővárosi újságok híradása, hogy a képviselőházat feloszlatják. Csak az időpontra vannak még eltérő vélemények. Legvalószínűbb, hogy a ház feloszlatása febr. 20—21-ike .körül fog megtörténni. És aztán? ügy hírlik, hogy őfelsége a szabadelvü-párt híveinek főembereit hívná meg újabb tárgyalásra, hogy ily módon kisérlené meg a kibontakozást. Választásokról is írnak. Hogy már mint május felé képviselő választások lennének ? ? ? Igaz-e ? Igaz-e, amit hallunk, illetőleg olvasunk Már maros megyéről ? Hogy ugyanis ott felfüggesztettek a hivataluktól tizenöt falusi jegyzőt és bírót és egy szolgabirót. És miért1 Meri ők, a hivatalos közegek, a magyarság őrei, a kivándorlást ellenőrző közegek... halljuk csak törvénytelen módon kivándorlásra csábítottak sok-sok szegény embert. Megdöbbenve állunk meg e szomorú hir olvasására. És azért kérdezzük újra és újra: igaz ez uraim '.' Mert ha igaz, akkor valóban egy átkos zsilip nyílt meg előttünk, melyen keresztül a magyarság veszti vérét, melyen keresztül ömlik a nemzetet sorvasztó erő. Akkor nem a banditák, nem is a borpancsolók, nem is a vérszopó uzsorások a mi benső férgeink, kígyóink, hanem ezek a valóságos hazaárulók. Mert ugv tudjuk meg, hogy ezek a lelketlen csábítók alábbvalóbbak azoknál, kiknek mesterségük, kenyerük a szerencsétlen magyar leányoknak külföldre való csábítása. Alábbvalóak. mert nem csak a szegény embereket csalják meg, fosztják meg csalá-
