Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-11 / 6. szám

it) MAGYAR FÖLDMIVELŐ gyen neki. Gondolatai nem fognak többé a régi rosszaságokra visszatérni, hanem azok felé a dolgok felé fordulnak, amelyekhez Ízlése az intézetben ala­kult. Ha azután visszatér a családba, még arra is hat. a rendben és tisztaságban követett szokásait, melyeket az intézetben tanult, oda is átfogja ültetni.« Az amerikai posta. Az amerikai »Szabad- ság«-ban olvassuk : Hitchcock főpostamesterhelyettes most adta ki jelentését az amerikai posta lefoly évi állapotáról. Hitchcock egyúttal kifejezést ad ama né­zetének, hogy Amerikában postai segédhivatalnoko­kat szinte lehetetlen kapni, mert ezeknek fizetése egy évre csupán 600 dollárban van megállapítva. Néhány évig nem is emelik fizetésük. Ilyen fizetés mellett nem lehet jó postaszolgálatot követelni. Ja­vasolja, hogy a posta mindig külön épületben le­gyen, nem pedig más szövetségi hivatalokkal egy helyen. A posta-boxok bérére vonatkozólag egysé­ges árat akar megállapítani. A költségvetésbe 75.000 dollár kiadást javasol, a hivatalnokok postai szolgá­latának javítására. A múlt évben a belföldi pénz­utalványozás 18 millió dollárral többet tett ki, mint az előző évben. Külföldre pedig 5 millió dollárral küldtek többet, mint egy évvel előbb. A posta 53 millió darab pénzutalványt állított ki 1904. julius 1-től 1905. junius 30-ig. Átlagosan véve minden 166.260-ik utalványnál történt helytelen kifizetés. Bár ez roppant csekély, még a jövő év előtt uj utal­ványlapokat fognak behozni, melyek még az eddigi hamisításokat is lehetetlenné teszik. A »holt leve­lek« osztályába 11 millió darab levél jött. Ide tartoz­nak azok a levelek, melyen nem volt cim, roszul vol­tak címezve vagy egyáltalán kézbesithetetlenek voltak. KIS GAZDA. Igaz képek a gazdálkodásról. A föld kisebb, mint régen volt. Ezt igen jól tudom én. Az örökösödésünk olyan törvényalapon megy, hogy a földet eldarabolják, elhasogatják. Mindig kevesebb jut egy gazdának. De hiszen ez éppen arra kényszerit édes atyámfia, hogy a kis földről végy nagy hasznot, hogy megélhess. Tehát szakítani kell a régi talaj növeléssel, de főleg az egyhangú, mindig egyforma növénytermesztéssel ! Az a régi búza után búza vetés már lejárt. Más divat szerint élsz, más divatos rendszerrel gazdálkodj. Tanulj számolni és tanuld meg azt, hogy vannak nagy nagy gazdák a világon, akik egy szem búzát sem vetnek, mégis buzakenyeret esznek és nem ocsut, mint a számolni nem akaró magyar kisgazda. Mindenhez pénz kell, mert a pénz nem léte miatt sok jó vásár elmarad a világon. De mit látunk ? A magyar gazda, akinek egy kis pénze van, azt beteszi a ládafiába és ott őrzi. Nem ott annak a helye, hanem ott ahol jövedelmez. A ládafiában csak penész rakódik rá és nem haszon. De hát mire költse el a pénzét a gazda, ha megtakarította? Az állatlétszám kevés, ezen segíteni kell. Minél több a négylábú jószágunk, annál több a gazdasá­gunk. A föld termőerejét a marhaállomány tartja fenn, mert tessék azt is megérteni atyámfia, hogy a marhatrágya mindent pótol a földnek, de azt nem pótolja egymagában semmiféle műtrágya! A műtrágya nem képes helyettesíteni az islállótrágyát, csak egyes tápanyagokat pótol a növényeknél. Ezeknek a cél­szerű megválasztása és értékes kihasználása megint a gazda tudásától függ. A gazdának tanulni kell, de hol tanuljon? — kérdezi egyik-másik atyámfia. Bizony a fővárosi isko­lákat nem lehet talicskán oda szállítani a faluba, ezt én is tudom, de alkalmat kell keresni a tanulásra, mert ez megint a gazdálkodó ember kötelessége. Segíts magadon és az Isten is megit! Csak szét kell tekinteni és a jó példát keresni. Már ezrével alakul — hála Isten! — hazánkban is a gazdakör, ahol tanálni vágyó kisgazdák százezrei összülnek egy kis épülésre, okoskodásra. Rendszerint a gazdakör a bölcsője szokott lenni a hitel-, fogyasztási és érté­kesítő-szövetkezeteknek. A gazdakör a hasznos gon­dolkodás tanyája, a hitelszövetkezet a takarékosság temploma, a fogyasztási szövetkezet a rendes bevá­sárlás és a káros hitelezés elkerülésének iskolája, az értékesítő szövetkezet a gazdálkodás koronája. Ha boldogulni akar a magyar kisgazda, el kell vetni régi rossz szokásait, főleg a maradiságot. Haladunk a korral, de akkor a gazdálkodásban is haladjunk a korral. Szakitani kell a régi házizsidórendszerrel. Amely gazda igazán kiérdemli a gazda nevet, az piacra viszi az áruját és nem uzsoraelőlegre, vagy háztól adja el. Soha nem volt hazánkban élénkebb mozgalom a kisemberek fölsegitésére, mint éppen napjainkban, ezt igazolja ez évkönyv szövetkezeti tartalma is, ahol szép eredményekről számolnak be a tények leírásával. Most aztán rajtad áll édes atyámfia. Kezedben a boldogulás titka, itt az alkalom a tanulásra, hala­dásra, de jusson eszedbe, hogy a kútba esik és nem akar kijönni onnan, azt igen nehéz ám kimenteni — tehát kapaszkodj magad is! A járomtörés gyógyítása. Fő dolog, hogy ezt a kellemetlen bajt megelőzzük. Pedig ez meglehet, még ha esős időben fogjuk is be az ökröt, ha azok nyakát a munkábaállás előtt vaselinnel jól megdör­zsöljük, kifogás után pedig ólomecetes olajjal. (100 gram olajra hét gramm ólomecet számítva.) És ha mindennek dacára valamelyik ökör fájlalni találná a nyakát, ezt ne fogjuk be, hanem egész nap szor­galmasan borogassuk a nyak érzékeny részét hideg vízzel, előbb szintén jól bedörzsölve valamiféle zsi­radékkal. Inkább 1—2 nap pihenjen az ökör, sem­hogy azután heteken át kénytelen legyen heverni. Ha azonban a járomtörés nagy daganattal és erős gyuladással már kifejlődött, mindenekelőtt a gyuladás elmulasztására kell törekedni folytonos hidegvizes, avagy jégborogatással: ha azonban a daganatban már geny gyűlt össze, a genynek utat kell csinálni. A daganatot tehát alkalmas helyen fel kell vágni. Ha a járomtöréses helyen a bőr felsértve lenne, azaz seb, bőrhorzsolás volna, legegyszerűbb a kar- bolsavas, avagy kreolinos olajjal való kenegetése. Uj sertésbetegség. Dr. Oppermann tanár Írja, hogy Németországban a Stongylus Rubidus által okozott tömeges megbetegedés fordul elő. E bajt eddig csak Amerikában ismerték és általános a szakkörökban az a vélemény, hogy amerikai kukoricával hozták be ezt az uj betegséget Euró­pába. E ragály a lemalacozott kocákat szokta két héten belül meglepni, nyilván azért, mert gyomorbaj lévén, a szoptatással járó nagy munkabírásra képtelenné teszi a kocákat.

Next

/
Thumbnails
Contents