Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-11 / 6. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

45

ISHERETEE TARA.

A kurucok fegyverei.

A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya a minap ülést tartott. A gyűlésen dr. Notter Antal titkár felolvasta Czuberka Alfréd vendégnek »Kuruckori fegyverzet« cirnü nagyobb tanulmányából a lövőfegyverekről szóló részt. Olyan érdekes ez a felolvasás, hogy rövid kivonatban mi is megismertetjük olvasóinkkal.

A kurucok lövőfegyverei a 14. század eleje óta elterjedt tüzifegyverek. A hazai lőporgyártás különösen II. Rákóczi Ferenc idejében virágzott. A fejedelem az ország különböző részein nagy számmal állított portörőmalmokat, hogy az ezüstpénz itthon maradjon. A lőportörés főhelye a felvidéken és az Alföldön Besztercebánya, Eger, Kassa, a Szepesség, Huszt, Munkács, Nagybánya és Debrecen; Erdélyben Nagyszeben, Brassó, Beszterce, Borzás, Náznán- falva, Trapold, Szászbuda és még számos hely; a Dunántúlban Sümeg, ennek megszűntével Yár-Pa- lota, Gyula-Keszi, Kőszeg, Csobánc. Az érsekujvári portörőmalom is a dunántúli hadak számára készítette a lőport. E helyeken nagyobbára salétromfőző műhelyeket is találunk; de az egész országban a legnagyobb salétrorofőzőgyár Nagv-Kállón volt. A lőporgyárak e nagy száma mellett azonban a külföldhöz is kellett folyamodni a szükséges lőporkészlet beszerzésére,

A nagy kaliberű tűzi fegyverek küzül várostromoknál nagy fontossággal birt a mozsár, melyet bombák, gránátok, kő- és tüzes golyók, továbbá tüzes lapdák vetésére használtak. Voltak mozsaraik, melyek 200 fontos bombákat is hajitoltak. Az ágyu- féléknek több faja fordul elő e korban: a karthaun és félkarthaun, a tarackok, a siska, a falkonv és a sugárágyu.

A »hírmondó« ágyukat jeladásra használták. Anyag szerint vas- ólom és kőgolyókat, alak szerint láncos, rudas- és tövises golyókat, továbbá bombákat, kartácsokat és gránátokat is lőttek az ágyukból. Az ágyú csöveket vasból vagy rézből öntötték és művészies díszítésekkel láttak el. Gyakran tulajdonosuk arcképét, címerét, sőt emberi, állati és képzeleti alakokat is öntöttek ki reájuk, sokszor jelszavakkal vagy találó föliratokkal. Ezen alakok után nevezték el azután magát az ágyút is.

így előfordulnak »vad ember«, »fülemile«, »krokodilus«, »kecske«, »farkas«, »habarnica«, (polypus), »sólyom«, »saskeselyü«, »dobos«, »sipos« stb. nevű ágyuk. Ágyúöntödéink voltak ezen időben Kassán, Besztercebányán, Budán, Nagy-Szebenben; golyó- és bombaöntödéink leginkább a felvidéki bányavárosokban. Érdekes, hogy II. Rákóci Ferenc még a bőrágyuk készíttetését is fölelevenittette; holott az e fajta ágyuk már egy századdal azelőtt teljesen kimentek a használatból. A kuruckorban használt seregbontó több csőből állott löveg volt és alapját képezte később a franciáknak Mitrailleu- seinek. A külföldön orgonalövegnek nevezték.

A kuruckori puskák eleinte kerek lakalosszer- kezetüek, később azonban a francia kovácsszerkezet lép fel. Nagyobb fajta puskák voltak a szakálasok és muskéták, kisebb fajták a strucok, a terse- nyi, polhák, krompák és jancsári puskák; ezek mellett a Rákóczi-korban a francia flinta lesz általános. A lovasság lőfegyvere a karabély vagy karabin és a pisztoly volt. A diszpuskák csövét különböző vése- tekkel, az ágyukét cifra gyöngyház-, ébenfa- és ezüstkirakásokkal ékesítették.

Békefi Rémig dr. nagy elismeréssel nyilatkozott a tanulmányról, mely kizárólag forráskutatásokon alapul s oly tárgyról szól. melyről irodalmunkban egyetlen egy munka sem létezik.

AMERIKA.

Pusztaszeri föld Amerikában. Az amerikai magyarság történetében szomorú, de mégis figyelmet érdeklő jelenség az, hogy immár magyar temető is van az Egyesült-Államokban. A monoga- hali-völgvi magyarság létesítette ezt a temetőt, mely nemcsak a telekkönyvben fog szerepelni örökké magyar temető gyanánt, hanem a valóságban is, mert csakis magyarok temetkezhetnek beléje. A temetőben hazai hantokat is helyeznek el, többek közt a pusztaszeri mezőről vett földet, amelyet Sövényháza község küldött az amerikai magyaroknak.

Hogyan bánnak Amerikában a fiatal bűnösökkel? Amerikában már régóta alkalmazzák az úgynevezett itélethalaszlást, vagy jobban mondva az Ítélet végrehajtásának elhalasztását. Kik könnyelműségből, pajkosságból és erkölcsi erő hiányából követtek el hibát, azokat ott egyáltalában nem ítélhetik el, hanem próbára szabadon bocsátják őket. Azt várják ugyanis, hogy a bírói szék előtti megjelenés és főképp a biró rendreutasítása hatást gyakorol rájuk s a biró határozatlan időre szabadon bocsátja őket. hogy megjavuljanak és többé rosszat el ne kövessenek. A bírónak módjában áll, hogy a bűnösnek előéletét, jellemét és életviszonyait behatóan megismerje. Félhivatalos jellegű saját közegeik teljesitik az elővizsgálatot, azután gondosan őrködnek az elbocsátott felett, tanácscsal s tettel segítik őt. hogy a további kisértésektől megóvják. Ha az elbocsátottak hosszabb ideig jóknak bizonyultak, akkor többé nem félhetnek a büntetéstől. Ellenkező esetben végre megkapják végleges, még pedig nem éppen szelíd büntetésüket. A statisztika azt bizonyítja, hogy a felénél jóval töhb állandóan megjavult. Az uj ifjúsági fogházak is inkább iskola, mint börtön-jellegüek. Reform-iskoláknak is nevezik ezeket. Valóságos mintaintézetek. Mig Európában még igen sokan vannak, kik nem győznek eléggé gunvo- lódni azon, hogy a javítóintézetekben és fogházakban éppenséggel elkényeztetik az embereket, azalatt Amerikában rendesen arra törekszenek, hogy a fiatal embereket jobb, műveltebb viselkedéshez, életmódhoz szoktassák. Egy ilyen reformiskola igazgatója igy nyilatkozott erről: »Ha a fiút ahhoz szoktatjuk, hogy abroszszal terített asztalról egyék s amint illik, kést és villát használjon; ha hozzá szokik, hogy rendes ágyban aludjék, ha a tisztaság nála szükségletté vált, ha a könyvek és előadások iránti érdeklődését felébresztettük, akkor ő szabadságágában is mindent el fog követni, hogy az rnegle-