Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-07 / 1. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

5

történt valami. A munkában kificamodott a lába. Elvitték hát a városi kórházba. A fiuk meg kikerüllek. ki az erdő közepébe, a jószivü erdővéd házába

#Karácsony este volt. A gyermekek az erdővé- dékkel templomba siettek. Meg se nézték útközben útközben szülőházukat, mintha soha sem laktak volna benne. Pedig a templomból nem mentek vissza az erdővédékhez . . .

Bent a városban mindenki otthonában ül. Csak egy ember járkál boltokról-bollokra. Majd benéz a kórházba s onnan szánkón egy asszonnyal a közeli faluba hajtat.

A faluba érkezvén, siet a templomba. Állt már a mise. Mindenki megnézte, mikor onnan két gyermeket cipelt ki.

. . . Lent a faluvégen nagyon vígan vannak. Akárcsak egy esztendővel ezelőtt. Szép kis karácsonyfa áll a tulipántos ládán. A kandallóban fellobog a tűz. Be édesen csókolgatják egymást a hazatért szülők és gyermekek . . .

Boldog karácsony volt ez itt az ó-hazában. De még boldogabbat is látott Csikós Józsi bácsi, mert ezentúl megbecsülte magát és ismét derék mesterember lett belőle.

— Csak az ó-hazában jó a karácsonyestéje — mondogatja még tán ma is Csikós bácsi.

Rónai János.

Petőfi »őrültje.« Buffalóból írják a következő rendkívül jóízű esetet: Buffaló magyarsága nem régen szinie- lőadással egybekötött táncmulatságot rendezett. Az estély műsorán Petőfi Sándor »Az őrült« című költeményének el- szavalásával ott szerepelt ifj. Domki János is. Domki János hogy szavalatát hatásosabbá tegye, oly módszerhez folyamodott, mely »az örült« eddigi ábrázolásaiban még teljesen ismeretlen : bekormozta az arcát. S hogy a meglepetés teljes legyen, tervéről senkinek, még a rendezőbizottságnak sem szólt. No hiszen cifra história keveredett ebből. Mikor a bekormozott arcú ember megjelent a dobogón és harsogó hangon, tüzes gesztikációval belekezdett »Az örült«-be s a nézőtéren levő rendőr figyelni kezdett. A rend éber és a magyar nyelvben járatlan őre bizonyosan azt taglalta magában, hogy mi légyen ez Midőn azután látta, hogy az a kormos arcú ember egyre dühösebben kiabál s hol az ökleit rázza fenyegetóleg, hol meg a mellét veri elkeseredetten. kezdte belátni, hogy ennek már fele sem tréfa. Tiszta dolog — gondolta magában a jámbor rendőr — hogy ez az ember elméjében megháborodott. Erről tenni kell. S csendes nesztelen léptekkel a színpadra ment. Ott aztán nagy óvatossággal a hadonászó emberhez húzódott s midőn ennek a kézmozdulatai legkevésbbé voltak veszedelmesek, galléron ragadta. Hiába szabadkozott Domki, a rendőr erőnek erejével »vinni« akarta. Csak a rendezők közbelépésének köszönhető hogy ez meg nem történt.

A M E R I K A

Az első magyar temető Amerikában. Szomorú, de az amerikai magyarság történetében érdekes jelenség az, hogy Amerikában a magyarságnak már temetője van. A Monongahela-völgyi magyarságnak az érdeme, hogy olyan temetője lesz Amerikának, amely egyedül csak a magyarságnak lesz köteles sírhelyet adni. Nagy és súlyos körülmények bírták reá az amerikai magyarságot arra, hogy magának magyar temetőt szerezzen. Amerikában ugyanis csak magán intézmény lévén úgy a te! mető, mint a templom, azért ott minden egyes halott sírjáért busás összeget kell a temetőtulajdonosoknak fizetni, mit ha nem fedez senki, akkor a hullák nagy része a morguek prédájává válik s innen van, hogy mert sok honfitársunk hal ott el egylet és szövetség nélkül, azért azok sírja s temetéséről a magyarok közül nem tud meg soha senki semmit. Sőt ha az igy, vagyon nélkül meghalt magyar honfitársát el is akarta temetni egyházilag a magyar plébános, ha a város vagy rendőrség kezébe került már a halott, azt ugyan hiába kereste többé az eltakarításkor megadni szokott végtisztesség elvégzésére, nem találta meg sehol. A »Magyar Ce- j metery« tehát azt célozta elsősorban, hogy az igy j vagyon nélkül elhunyt magyarok tetemei se kerüljenek többé Amerikában a halottas kamrák prédái i közé, de azok is rendes sírban a magyar földben leljék meg azután örök nyugvóhelyüket. Vasárnap szentelte föl ezeket az ősi magyar vérrel megszentelt hazai földeket fényes ünnepséggel Mc. Keespor- | ton, a Monongahela-völgyi fejedelmi szép magyar templomban Kováts Kálmán plébános.

A vadászat esztendeje.

*1*1*1*

sötét kimélési idő világosa vadász idő |

Február

Március

Április I

Május

Junius ;

1 Julius

Auguszt.

Szeptern.

1 Október

N

overab.

X5

a

0

)

c

9

C

il“

Általános vadászati tilalom

* 1 *

*

*

He

*

*

Dámvad-bika

........................*

* j *

He

*

He

it

if

Szarvas-bika.............................;]*

He 1 *

*

*

He

it

*

it

Szarvas, dámvad és őztehén . j*

* í *

He

*

He

*

if

it

it

Zerge .

*

He *

He

*

He

*

it

Ozbak

1 *

* | *

Nyúl . .

* j *

*

He

*

*

V

*

Fajdkakas..................................i *

He

if

if

*

it

*

Fajdtyuk (jércék) . . , . . i| *

* | *

He

if

if

it

*

if

Fácán és túzok . . . : .j

it

Császármadár

........................*

* ; *

He

*

He

it

*

*

Fogoly .

: *

* i *

He

*

He

if

Fürj . .

Vadréce

Erdei szalonka ................................................................j *

* [

*

He

if

it

*

if

Sár szalonka.............................................................................*

* | *

*

He

it

*

if

Éneklő madár

................................................................*

* | *

*

*

He

if

if

if

if

it

it

A GAZDA TANÁCSADÓJA.

Gazdákat érdeklő elvi jelentőségű határozatok. A kir. Ítélőtábla határozata szerint adótartozást ex-lex alatt is lehet telekkönyvileg bekebelezni. A gazdát cselédje által elkövetett kihágásért csak akkor lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, ha a cselekmény elkövetésében részesség terheli. Törzskönyvezetlen közutakon az esetleges elszántások az ut határának bizonytalansága esetén nem büntethetők. A kihágást elkövető cseléd ellen a fi havi elévülési időn túl a kihágási eljárást még az esetben sem lehet megindítani, ha az eljárás a cseléd gazdája ellen folyamatban van is.

Mészárosok mint szappanfőzők. A kereskedelemügyi miniszter legutóbb elvi határozatként kimondotta, hogy a mészáros iparosok az iparuknál előforduló zsirhulladékot szappanná főzni és az igy nyert szappant árusítani külön igazolvány nélkül is jogosultak.

Termelési kísérletek őszi zabbal. A magyar-óvári növénytermelési kísérleti állomás nagyarányú kísérleteket végzett annak az eldöntésére,