Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-09 / 49. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 896 szerűen eltenni. Változatosságot és tartósságot hagynak olt a konyhákban. És ez az intézmény tökéletesen beválik Mintegy 60 ezer nőt tanitottak be egy egy télen az okos és jó főzésre. Minek eredménye az is, hogy a tüdővészes emberek látszólag apadnak. No most jön a fekete leves. Hát sajnálattal tapasztalják nálunk és adatokkal bizonyítják, hogy ami hires magyar háziasszonyaink száma megdöbbentő módra fogy, sora ritkul. Már a jó, hires magyar házi kenyér is fehérholló. Asszonyaink már alig tudnak néhány ételt főzni, pedig nálunk van ám főzni való anyag nagy változatokban. Nem úgy, mint a norvégoknál. De hát azért csak mindig egy és ugyanazon alakban tálalják a gazda elé. Persze aztán a gazda dörmög és megy — ahol jobbat ehet. Amondók vagyunk, hogy Magyarországon is elkélne egy kis főző-tanfolyam. Persze tisztelet a kivételeknek, mert hál’ Istennek ilyenek még vannak ám. * * A svéd nép és a munka. A svédek a munkát nagyon szeretik és megbecsülik. A munkátlanságot, a tunyaságot nagy szégyennek tartják. Okosan fogják is fel a munkát. Nagyrabeesülik a szellemi munkát és nagy tisztelettel vannak azok iránt, kik nem izmaikkal, de eszükkel dolgoznak. Ebből bizony a magyar ember sok tanulságot vonhat le. Most kivált, mikor nem tudják, hogy ki eszével, ki kezével stb. Aztán a munkára Istentől várják ők a legbiztosabb és legdusabb áldást. Mélyen vallásosak. Templomba nem mehetnek minden vasárnap, mert szétszórtan élnek. De házuk mindennap templommá lesz. E templomban a családfő a maga egyszerű, keresetlen nyelvén mondja a közös imát. Ha csapás sújtja, különösen arra kérik istent, hogy adjon erőt annak elviselésére. A halászaton kívül foglalkoznak ők erdőirtásokkal, vasúti munkával. A városokban aztán gyárak, ipartelepek vannak. Semmit nagyobb szégyennek nem tekintenek, mint a dologtalanságot. Ezzel egy sorba helyezik az ilasságot. A norvég asszonyok rendkívüli küzdelmet folytatnak az ital, a szesz ellen. Kivitték a svéd asszonyok ugyanis a községi szavazati jogot. Miután pedig a pálinka árulás engedélyéért a községhez kell folyamodni, az asszonyok rendesen leszavazzák az engedély megadását. Azért oly csendes, komoly gondolkozásu, higgadt, dolgos ember a norvég, mert az asszonyok óvják őket a pálinkától. Nincs is ott annyi áldozata a pálinkának. Verekedéseket sem ismernek, mert több tejet isznak, mint szeszt. Mikor mulatnak is olyan szeszmentes italt isznak, mely nem árt meg. * * * íme egy pár tükör-darab a svéd nép életéből. Hát nézzen bele a magyar ember és bírálja meg magát. A mi tejjel mézzel folyó országunkban nem tudunk — állítólag megélni. Miért ? Mert, mert . . . mert nem fogjuk fel az életet helyesen, mert nem szeretünk dolgozni, mert nagy az igényünk. Mfert nem látjuk be, hogy az élet szent teher... hordozni kell azt hittel, munkával és békességgel. A M. G. Szövetség szociális kurzusának előadása nyomán. M—r. KIS GAZDA. Hogy méheinket télen az egerektől megoltalmazzuk, arra nézve a legegyszerűbb eljárás az, hogy a kaptárokat jó vastagon és szélesen körül hintjük hamuval. A hamun nem szeret az egér keresztül menni s ha megpróbálja is, rendesen visszatér, mert a finom hamu az orrlyukába és szemébe megy. Ezenkívül azonban nem árt a kasok körül mentül több csapdát is felállítani, hogy a kósza egerek hurokra kerüljenek. Célszerű patkányfogó. Nagyon sok istállóban, ólban, malomban stb. igen nagy mértékben van elszapordva a patkány és nem tudunk ellene kellőleg védekezni. Van ugyan igen sok patkányirtó szerünk, de ezeket egyrészt drágaságuk, másrészt hasznos állatokra, sőt magára az emberre való veszedelmes voltuk miatt nem igen használhatjuk; ha pedig igen, csak nagy körültekintéssel, óvatossággal, esetleg nagyobb költséggel alkalmazhatunk sikerrel patkányirtó szereket, vagy patkányfogó készüléket. Éppen ezért nem lesz hiábavaló fáradtság a saját tapasztalataim folytán kitűnőnek bizonyult igen köny- nyen és olcsón előállítható patkányfogó készülék leírása. A patkányfogó a következőképpen készítendő el: A kérdéses helyen, mondjuk istállóban, hol a patkányokat akarjuk irtani, este, midőn az állatok és emberek pihenőre térnek, a patkányoktól leginkább látogatott helyen, például egyik üres sarokban, egy 80—100 cm. magas, ugyanolyan széles lefelé szélesedő félfenekü kádat helyezzünk el, melyet félig vízzel töltsünk meg. A viz felületére pedig olyan vastagon, hogy a vizet teljesen elfödje, szénatörmeléket (szénamurvát) vagy szecskázott szénát hintünk. Ha a vízfelület már teljesen be van födve, úgy, hogy teljes szilárd felület látszatát kelti, felületére sajtrészeket hintünk el, úgy, hogy az a széna törmelék felületén megmaradjon. Erre a célra mennél erősebb illatú sajtot használunk, annál jobban fog a készülék működni, illatával oda csalogatván a patkányokat. Természetesen minél több sajtot hintünk el, annál, jobb. Ezek után a hordó oldalához keskeny deszkát támasztunk, amelyen a patkányok a hordóba jutnak, deszka vége körülbelül a hordó közepéig kell, hogy benyúljon. Csalogatóul a deszkának hordó feletti részére is egy kevés sajthulladékot szórhatunk el. így elkészítve a patkányfogót, nyugodtan otthagyhatjuk. Nemsokára a sajt csalogató illatára a patkányok a deszkán felsétálnak és a hordóban szilárd talajt sejtve leugranak. A szénatörmelék könnyen átengedi a patkányt a vízbe, de nem engedi, hogy azután a felszínre feljuthasson. A lefelé szélesbülő kád (hordó) szélein sem tud kapaszkodni és rövid időn belül a vízbe fül. Reggel a gazda azután a szénát félre huzva megtalálja a vizbe fűlt patkányokat. Egy ilyen patkányfogóval sikerült egy éjjel 20—25 darabot össze- fogdosni, ami pár napon át ismételve, igen szép eredmény lesz. £MT Szeretettel kérjük olvasóinkat és lapunk barátait, hogy az előfizetéseket, megrendeléseket már december hóban kegyeskedjenek eszközölni a jövő 1907. évre. Nekünk igen megkönnyebbitik olvasóink a berendezést és a lap pontos megküldését nagyban elősegítik. Nehány hátralékos olvasóinkat arra kérjük, hogy tartozásaikat küldjék be.
