Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-09 / 49. szám
394 MAGYAR FÖLDM1VELÖ A munka nemesit. Most, őszi levélhullás után, mikor a küszöbön megjelenik az öreg anyóka tél s szeszélyes berzenkedéseivel, hideg szelével odakünn kiállhatatlanná, unottá válik, nem felesleges és igy nem is haszontalan dolog ám sok földmives-házból elűzni az unalmat, ezt a legkellemetlenebb, hívatlan lakótársat. De hogyan, mi módon? — kérdezik sokan olvasóink közül. — Erre a kérdésre azt feleljük, hogy — Ezer és egy módon elűzhetjük ma már az unalmat házainkból a teli napokban. Mert bizonyos, hogy volt, van és leszen mindenkor az unalom elűzésére egy igen alkalmatos orvosság. Ez a munka. Már a régi időben apáink is mint nemesitő foglalkozást tekintették a munkát. És olybá’ vették a dologkerülő embert, mini akire kár hogy reá süt a jóságos Isten napja. Ebhői az időből származhatott a ma is közszájon forgó eme közmondás: »aki nem dolgozik, ne is egyék!« Jól volt ez igy a múltban. így lesz jól a jelenben is. Igen, foglalkoznia kell hasznos dolgokkal minden földmives-családnak a téli napokban is. Mert olyan időket élünk, hogy nem lehet a tél napjait a földmives-családoknak nyugalomban, unalmasan átaludni amúgy mackó módjára. Enni s ruházkodni kell ám télen is. A nyári kereset igaz, hogy fedezi a szükségletet, de nem fedezi a téli fogyasztást, nem űzi el az unalmat s nem simítja el a gondterhes redőket a gazda homlokáról; eszébe juttatja az ébredező tavaszt, amikor nagy szükség van ám a terhelt éléskamarára. Nem lehet a tél napjait nyugalomban tölteni már csak azért sem, mert a munkához szokott test megkívánja a rendes napi foglalkozást. Tehát egészségi szempontból is szükséges. Hogy mi lenne az alkalmas téli foglalkozás, azt legjobban megválaszthatja ki-ki magának. A vidék fekvése, kedvező telepítése valami nádas, vagy erdőféle, melyekből elláthatják a közeli várost, vagy községet a szükséges házi eszközökkel. Tehát háziipart kell télen űzni a földmives-családoknak. Újabb időben nagyon meg van könnyítve a házi-ipar megtanulása és űzése. A kormányzat szaktanítókat küld a vidékekre, kik a lakosságot a háziipar űzésére s tovább fejlesztésére oktatják. Egész tanfolyamokat rendeznek, melyek hivatva vannak a népnek téli foglalkozást nyújtani. Nem régen nehány száz szövőgépet osztott ki a kormányzat díjtalanul, mely gépek bizonyos idő múltán azoknak tulajdonába megy át — teljesen ingyen, — kik a meghatározott számú leányokat, vagy nőket a szövés mesterségében jártassá tesznek. íme, világosan látható, hogy milyen hasznos a téli foglalkozás. Nemcsak elűzi az unalmat, — mely zsibbasztó ködként ül egész családok kedélyvilágára s köti meg a nyáron át szorgalmas kezeket télen a tétlenség rabláncával — de kedélyesen, gyorsan repül a téli idő s emellett ami fő, anyagi haszon, nehány fillér is kerül a házhoz. Az a nehány fillér pedig nem elvetendő, mert »porszemből lesz a hegy, sok kicsi, sokra megy !« Úgy bizony !... Gondolkozzék minden község, minden gazda idejekorán most a tél elején alkalmas foglalkozásról. Ne legyen csak szóbeszéd, régi, mesébe illő, vágy csak hitvány jelszó, hogy a munka nemesit, hanem váljék testté is a munka a gyakorlati életben, még a téli napokban is. Munkálkodjék a téli napokban minden földmi- ves-család. De hasznosan, okosan ám! Ezt kívánja saját érdeke és az egész országé is. Justus. A gazdasági cselédügy. Már sok vita folyt arról, hogy a gazdasági cselédek helyváltoztatásának mikor lenne a legcélszerűbb időpontja és különféle is a vélemény ebben épp úgy a gazdákra mint a cselédekre fontos ügyben; szerény nézetem szerint a mostani időszak mely a Dunántúl dívik, tudniillik az ujesztendő a képzelhető legcélszerütlenebb idő mindkét félre, mert már novemberben kezdődik a tulajdonképpeni hurcolkodás, tudniillik az illető cselédnek eddigi helyéből az ott termett krumpli, répa és tengerinek elhozatala, mert ennek újévre való elhalasztásánál félnek a fagytól és nagyobb gazdaságokban a mostani gyakori cselédváltoztatásnál úgy sem győzi a gazda két-három napra szabott helyváltoztatási idő alatt a sok fuvart előteremteni, elég ha olykor az uj cseléd családját, bútorát, óljait hozatja el, termásének elhozataláról már előbb kell gondoskodnia. Pedig úgy a november és december mely hónapokban a termést kell fuvarozni, vagy újév körüli napokban, midőn a cselédnek helybehozatala történik, többnyire zord időjárás van és a sok fuvarozás ily rossz időben emberben állatban kárt okozhat és sok időt és igáserőt vesz igénybe. Szerintem a legcélszerűbb idő a cselédváltezásra április 1. lenne, mert ilyenkor a cselédeknek termésük az ültetni való krumplin és tengerin kívül már többnyire elfogyott, uj gazdájuk megtakarítja a sok fuvart, mely gazdasági üzeménye rovására megy és az időjárás, ha nem is épp mindig kedvező, de többnyire mégis csak türhetőbb és a cseléd és családja nem kénytelen télviz idején jó, meleg otthonát elhagyni, mely gondolat már a karácsonyi ünnepeket is megrontja neki és főleg családjának, mig tavasszal a kikelet idejében mindenen köny- nyebben esik át és jobb kedvvel áll be uj szolgálatába. Bódé, november hónapban. Bauer Antal földbirtokos. Koma, nem fizettél elő még a Magyar Földmivelöre? Parcellázások jutányos és gyors keresztülvitele. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ üzletmüködési körében felvette a parcellázások lebonyolítását és az e célra szóló kölcsönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga a parcellázási célokra birtokot nem vásárol, hanem kivánatra elvállalja méltányos munaadij ellenében a parcellázások teljes (jogi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolítását s e célra megbízottját a helyszínére kiküldi, a ki az összes teendők ellátásáról a helyi kivánalmaknak megfelelően gondoskodik. Parcellázási célokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedélyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2.) készségesen megküldi. Az intézet közreműködésének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereség részesedést nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parcellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztet- nek. Az intézet által engedélyezett parcellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható.
