Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 387 gyógyítja. Ő keresztényibb módon gondolkodik mint mi. Örömest mégyen — mint készülődéseiből kitetszik — ha Isten kiszólitja a világból. De a fejedelem ismét jobban lesz. És tölti idejét továbbra is úgy, melyhez Isten ajándéka kívántatik. Ebédig az olvasásban és Írásban merül el; ebéd után pedig, aki látná, azt mondhatná, valamelyik mesterember. Vagy fúr, vagy farag, vagy az esztergárban dolgozik. És az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgáccsal, hogy maga is nevet rajta. Úgy izzad, mint ki munkája után eszi kenyerét. Mindenki csudálja őt, ő pedig neveti azt, aki azon panaszkodik, hogy elunja magát. Mikes azonban nemsokára nyugtalankodni kezd, urának gyengélkedése és fogyása miatt. Egyszer csak igy ir tovább Mikes: — ... Amikor felszokott öltözni, a házba megyek. De micsoda ijedtségbe nem esém, mihelyt meglátám a fejedelem ábrázatját. Aki is a természet szerint mindenkor piros lévén, úgy elsárgult... Legkisebb fájdalmat nem érez, de nagy bágyadsá- got... Kérjük az Istent, hogy tartsa meg e nagy embert, akit az ellenségei is nagynak tartanak. Rákóczi halála. Mikes legszebb és legmegha- tóbb levele, melyben a nagy fejedelem halálát Írja le. — Amitől tartottunk — Írja — abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket és kivéve ma közölünk ami édes urunkat és atyánkat — három óra után reggel. Ma nagy péntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálát kell siratnunk (1735 ápr. 8) Amicsoda életet élt — a mi urunk — és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották neki: »Ma velem lépsz a paradicsomban (a menv- nyekben). Hullassuk bőséggel könnyeinket, mert a keserűségnek ködje valósággal reánk szállott. De ne őt sirassuk, ü már mennyben van. Sirassuk inkább mi magunkat, kik nagy árvaságra jutottunk. Ki sem lehet mondani, micsoda nagy sirás és keserűség vagyon itt közöttünk. Mikes most apróra leírja Rákóci halálát. . . . Virágvasárnap volt. Gyengesége miatt nem mehetett a fejedelem templomba. A misét meghallgatta tehát a közel való lakásból. Mise után a pap odavitte neki a szentelt ágat (virágvasárnapi barkát), mire ő térden állva vette át, mondván, hogy talán több ágat nem fog venni. Aztán másnap kissé jobbacskán volt. Mindenki csudálja, hogy ő még most is el nem mulasztott semmit a házi rendből. Még a dohányt is megkívánta és dohányzott. Szerdától mindig csak aludt. Kérdezte tőle Mikes, mint vagyon. A fejedelem azt felelte, semmi fájdalmat nem érez ... Csütörtökön már igen közel volt végéhez. A szavait is nehéz volt megérteni. Éjfélkor felvette az utolsó kenetet... Eszén volt — vették észre, hogy a pap szép, vigasztaló szavai hallattára — a szeméből könyhullatások folytának. Végtére három óra után reggel, az Istennek adván lelkét, elalvék, mivel hogy úgy halt meg mint egy gyermek. Szünte- telen ránéztünk, de mégis csak azon vettük észre általmenetét, a midőn a szemei felnyíltak. Itt irtóz- tató sirás-rivás van közöttünk. Az Isten vigasztaljon meg minket. Mikes végre leírja a temetést és festi nagy fájdalmukat. Rákóczit, mint tudjuk, Konstantinápolyban édes anyjának, Zrínyi Ilonának sírja mellé temették el. Az életben maradt bujdosók közt aztán nagy a szükség. Mikes visszaemlékszik Rákóczi jövendölésére, hogy sokszor jutok majd eszetekbe, ha meghalok. (Vége.) • Öt milliós tűzkár. Az idei szeptember hónap más évekhez képest szokatlanul magas tűzkárokkal szerepel a statisztikában. Ugyanis több mint öt millió korona kárt okoztak a szeptemberi tűzesetek s a kár legnagyobb percent ezúttal is a Felvidék szegény lakossága viseli. A statisztikai hivatal jelentése szerint a magyar birodalom területén az idei szeptember hónap folyamán 1.397 községben 1.816 tűzeset fordul elő 3.764 károsulttal és 5,100.595 korona kárösszeggel. Ebből a szoros értelemben vett Magyarországra 1.246 károsult község esik 4,869.578 korona kárösszeggel. Legtöbb kárt szenvedett: Árvavármegye 621.591 korona kárösszeggel, továbbá Pozsony 294.103 korona, Zemplén 251.915 korona, Somogy 243.674 korona, Temes 198.478 korona, To- rontál 190.483 korona, Pestpilissoltkiskun 183.861 korona, Turóc 167.332 és Bihar vármegyék 164.346 korona. A legnagyobb tűzesetek voltak az Árvavármegyei Námesztón szeptember 9-én 513.316 korona kárösszeggel, a Turóc vármegyei Szucsányban szeptember 7-én 152.000 korona kárösszeggel, a Sáros vármegyei Kisladnán szeptember 2-án 142.291 korona kárösszeggel és a Pozsony vármegyei Tótnyá- rad községben szeptember 4-én 123.521 korona kárösszeggel. A tél közmondásokban. Luca-napi időjárásból jósolnak is. így Sardiniában e napról határozzák meg, mily időt várhatnak karácsony napjára. Nálunk egyes vidékeken pedig Luca napjától, vagyis december 13-ától kezdve tizenkét napig, azaz 25-ig vigyáznak az időjárásra s a milyen idő van az egyes napokon, olyan lesz a megfelelő hónap. Ez a Luca-kalendá- rium. A népszokásokban Luca napján sok babona fordul elő, melyet nagyobbrészt a jövőnek megtu- dása kedvéért űznek. Ilyenek az úgynevezett Luca- fényből, Lucakeresztből való jósolások. A Luca- székről is mindenki hallott már. Van azonban a napnak s szent-Miklós napjának kedvesebb jellege is, kivált a gyermekek előtt. A fiuk rettegve örülnek a szigorú, de bőkezű Mikulásnak, a leányok inkább a Lucának. Avagy az is csak a régi jó időkből maradt, mesévé válott már? A mióta erről is sikerült a vallásos zománcot letörni, eldurvult és elfajult e szép szokás, mely hajdan a szülők egyik alkalmas eszköze volt a jó gyermekek megjutalmazására, s a rosszak megbüntetésére. Ma pedig nagyobbrészt csak komédia és hecc. Hja, haladunk! A költészetet már a gyermekszobából is
