Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-11 / 45. szám
IX. évfolyam. > Szatmár, 1906 november 11. 45. szám. Hétröl-hétre. A királyi család gyásza. Mély gyász érte éppen halottak ünnepére a királyi családot. Ottó magyar királyi herceg és osztrák főherceg java férfi korában — negyvenegy éves volt — meghaWI^^^ agg királyt tehát ismét érzékeny gyász érte. His:«B* az elhunyt herceg rokonság tekintetében igen közel állott ami öreg királyunkhoz. Oly közel, hogy ha a halál időnek előtte ki nem szólítja az élők sorából, hivatva lehetett volna egykor a magyar királyságra is. Az elhunyt herceg igen szép, daliás termetű férfiú volt és testestől-lelkestől katona. Betegsége azonban már huzamosabb idő óta akadályozta abban, hogy e téren érvényesíthette volna szép tehetségét. Temetése nagy pompával ment végbe. Országgyűlés. A képviselőház ülésének érdekesebb tárgyai voltak: A sztrájktörvényt sürgető kérvények. Azon nehéz és békétlen viszonyok közt, melyekbe hazánkat a sürü sztrájkok juttatják, több törvényhatóság kér- vénnyekkel járult a képviselőházhoz, melyekben a sztrájktörvényt sürgetik. E kérvények tárgyalása alkalmával Polónyi Géza igazságügyi miniszter mondott hatalmas beszédet. Feltárta azon megdöbbentő jelenséget, hogy itt nálunk sokan egész üzletszerűen szítják az elégedettlenséget és igy magát a sztrájkot is. Szólott azon szerencsétlen munkások helyzetéről, kik a sztrájk miatt elvesztik kenyerüket. És ezek a félrevezetett emberek a sztrájk vezéreitől — úgymond — hiába kérnek kenyeret, azoktól legfeljebb előfizetési felhívást kapnak. Kijelenti a miniszter, hogy a sztrájktörvényre égető szükség van. De akik azt hiszik, hogy a sztrájk törvény olyan lesz. mely kiszolgáltatja a munkást a tőkének, a munkát adónak: annak bizony vaj van a fején. A sztrájk törvénynek kettős feladata kell hogy legyen. Gondoskodni kell arról, hogy a munkás emberek ki ne uzsoráztassanak, velük igaztalanság ne követessék el. De másrészt a mesterségesen és igy Üzletszerűen rendezett sztrájkot is meg kell akadályozni. Ezekkel szemben erélyesen kell fellépni. Az arató sztrájk például nyomorba döntheti magát az országot és benne különösen a szegény arató-munkást. Magyar- ország földmivelő állam, ha a sztrájkkal játszunk, tűzzel játszunk. Pusztításait nem lehet lesz pótolni. A munkások legyenek meggyőződve, hogy a magyar állam és magyar kormány kötelességének tartja a népet megvédelmezni. Nagy Emil honatya szintén helyesli, ha a korlátlan sztrájkolásnak igazságos határokat szab a törvény, de követeli, hogy az országgyűlés teljesítse kötelességét a szegény néposztállyal szemben. Wekerle miniszterelnök: szükségtelen — úgymond — erre a kormányt figyelmeztetni. Ott van a pénzügyi költségvetés, ott van a kormány szociális programmja (tervezete) láthatja mindenki, hogy a nép érdekeit a kormány szivén hordozza és érte tenni kész. Az iparfejlesztési törvényjavaslat tárgyalása is halad, talán pár nap alatt be is fejezik. Komolyan meghányták-vetették, mi válik hasznára a nemzetnek. Nem is baj az, ha vannak mindig, a kik a nagyon is merész szárnyakat egy kicsit megtépik. Ne dobáljuk a milliókat jó megfontolás nélkül. Figyelemre méltó felszólalása volt Nagy Emil előadónak, ki a magyar munkások érdekeit kívánja biztosítani. Hasonló célzattal beszélt Zboray Miklós honatya is. Csak fokozatosan! Az uj kormányzatnak iparunk fejlesztéséről szóló törvényjavaslatát úgyszólván lázasan üdvözölte a közvélemény. Hát nem csudálkozunk rajta. Ki ne óhajtaná, hogy a miért édes mindannyian sóvárgunk, a mitől milliók és milliók várják úgyszólván életüket, sorsuk jobbra való fordulását, (és sokan elég egyoldalúan csak az ipartól várják) a magyar ipar hatalma, virágzása egyszer már vala- hára bekövetkezzék.
