Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-11 / 45. szám

3(30 MAGYAK FÖLDMIVELÓ És hogy ne örülne a sóvárgástól annyira megtelt közvélemény, mikor úgy látja, úgy veszi örvendő mámorában a dolgot, mintha ezt, már t. i. a magyar ipar megteremtését egy csapásra, úgyszólván egy varázslatra meg lehetne teremteni. Olvastunk számos cikket, ismerjük elég tág körben a közvélemény hangulatát is. Nagy figyelemmel kisértük magát a törvény- javaslat körül csoportosult indokokat és véleményeket. Ennek hatása alatt — bizony ki kell mondanunk — kissé gondolkodóba estünk. Vájjon nem tulvérmesek e reményeink? Vájjon minden úgy fog e elsülni, a mint kicirkalmazva vagyon? Vájjon nincsenek-e olyan mérges fogai a dolognak, melyek elő­ször csak sajogni, de aztán nagyon is fájni fognak. Úgy fájnak, hogy azoknak a fogak­nak gyökereit eltávolítani aztán egyáltalán nem lehet. A császárvágások igaz, ha sikerülnek egy csapásra oldanak, teremtenek. De a csá­szárvágásoknak, esélyei is vannak. Még pe­dig nagyon sokszor. El kell ismerni, hogy az iparfejlesztés­ről szóló törvényjavaslat majd hogy nem ilyen császárvágásokra készül. Egy csapásra akarja megoldani, keresztül vágni azt, a mit hosszú időn keresztül rozsdásodni engedtek és a fél intézkedésekkel ugyancsak be- göböztek. Milliók és milliók bedobásáról van szó! Oly áldozatokról, melyek szédítenek és me­lyek igaz, a maguk tömegében imponálnak és arra késztetnek, hogy erejüket, átalakító, teremtő hatásukat a részletekbe való bele- inerülés nélkül elfogadjuk, higyjük. Adná az Isten, hogy hitünkben ne csa­lódnánk. De megvalljuk, bár egy hatalmas közvéleménnyel állunk szemben, mi aggó­dunk, mi félünk, hogy nagyon sokat mar­kolunk egyszerre és keveset találunk fogni. Hogy nem látunk tisztán, nem számítunk elég okosan, nem vetjük a mérlegre körül­ményeinket, helyzetünket — és különösen a kalmár, a számitó világot. Azt a világot, mely hamisabb a politikánál. A politika ugya­nis csak szemünket cseni el észrevétlenül, de ez a kalmár szellem először látóképes­ségünkkel végez, azután végezni fog — zse­bünkkel is. Félünk, aggódunk, hogy a legtisztább szándékkal és kövér remények közt millió­kat dobunk ki. És az eredmény? Hogy iparunk még sem lesz. Iparunk nem fog fejlődni az áldozatok aránya sze­rint. Egyesek fognak majd hízni. Az élelmes egyesek. És a minek bekövetkezésétől még jobban tartunk: idegenek zsebébe fog ván­dorolni a sok millió. Mi fog ekkor történni? Végeredményében — ne adja Isten — a gazdák fogják meginni a levét. Megint csak a jó fejős tehént veszi elő az ország, hogy pótoljon, segítsen és az egyensúlyt úgy a hogy helyrehozza. Mondhatná valaki, hogy hát maradiak vagyunk. Gyávák, kik még mindig a régi csapásokon akarunk vesztegelni. Talán iri­gyek, kik az iparos osztály boldogulását kancsal szemmel nézzük. Tagadjuk! ™ Tíz év óta nyíltan és folyton hirdetjük, hogy igenis az iparfejlesztés boldogulásunk egyik leghatalmasabb tengelye. De mindig azt mondottuk és ma is valljuk, hogy csak fokozatos fejlesztése. Lé- pésről-lépésre. Legyenek ezen lépések erő­sek, izmosak, de lépések legyenek. És ne ugrások! Főleg halálugrások. Az iparnak a maga fejlődésében szá­molni kell — főleg a mi agrár államunkban — a gazdasági viszonyokra. Nálunk csak erős és szilárd gazdasági fejlődés mellett lehet szó virágzó iparról. Erős gazdasági alap nélkül nem hiszünk mi egészséges, tartós virágzó iparban. De az ipart, kívánjuk, hogy a gazdasággal együtt naggyá, kiadóssá legyen. A minden átmenet nélkül való tülekedés könnyen megbosszulhatja magát. •Igen legyen magyar ipar, fejlesszük azt minden erőnkből, de Fokozatosan! Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletek­ben a „Magyar Földmi velő u-t! A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- -------------------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a -----------------------------------------— „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, .............. ■ BUDAPEST. — —^---------■■ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)

Next

/
Thumbnails
Contents