Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
272 MAGYAR FÖLDMIVELŐ geteg kivándorlásnak. Izgatják, csalogatják — népünket. Nagy a nyomorúság, az eladósodás. Sok a züllött vág}7 züllőben levő ember. Kimondhatlanul gyötrő a föld-éhség. Sok a kalandorok száma. Rém sokan ácsingóznak a pénz, a meggazdagodás után . . . No hát ime ki vannak tálalva a kivándorlás okai. Sokan igy hiszik! Pedig nem jól hiszik. Ütik a szeget, jobbról is, balról is. És mindig csak melléje ütnek. A szeg fejét nem igen találják el. Pedig a valódi okot, a kivándorlásra kényszerítő legerősebb rugót csak akkor fogjuk megtalálhatni, ha már egyszer valójában a szeg fejére ütünk. És ne melléje. Eddig legalább azt tették. Ám lássuk csak! Vegyük elsőben is a kivándorlási törvényt. Az 1904-ikit. Ez a törvény fékezni akarta a kivándorlást. Mivel ? A költözködés szabadságának megszorításával. Elérte? Nem, nem! Annyit elért, hogy a kivándorlók érdekeit védi és — a kivándorlási irodákat pompásan jövedelmező forrásokká tette. De a kivándorlók nagy sokasága hemzseg napról-napra ez irodák előtt. Be is látták már illetékes helyen, hogy ez a törvény elégtelen, hibás. Halljuk, írják, hogy javítani is akarnak rajta. Hát jól van. A szándék nemes. De legyen szabad előre is megjósolnunk, hogy ha még akkorát javítanak is e törvényen . . . célt, eredményes, határozott célt nem fognak vele elérni. Miért ? Mert — félünk — hogy ujfent nem ütnek a szeg fejére. Ha ugyanis ez a törvény, a már létezőnek módja szerint csak akkor nyal a kivándorlókhoz, mikor azok már útra készen állanak: ott leszünk vele, ahova jutott — a mádi zsidó. Igazság, hogy izgatják a népet. Úgy vagyon, hogy nagy a földinség. Hát még a nyomoruság! Meg a pénzvágy is. De a legnagyobb igazság, mely előtt gondolkodó és tapasztalt ember szemet nem hunyhat, hogy a kivándorlásnak tengelye ott vagyon: a Kényszer [munkátlanságban. Ezen fordul meg úgyszólván a kivándorlás egész kérdése. Ez a szeg feje. Számítások alapján Írja egyik fővárosi újságunk, Az Ország, hogy a mezei otthonokban két millió munkáskar évenkint legalább száz napon hever. Miért ? Mert nincs munkája! Mily máskép fordulna népünk helyzete, ha a semmittevésre kárhoztatott napokon legalább 30—40 krajcárt tudna keresni. Keresetük évi 120 millió koronával emelkednék. Csak olyan munkája lenne a népnek, — mely legtöbbször sírva hagyja itt e földet, — hogy faluja mellett vagy eresze alatt tudná elvégezni. Ott, hol ez irányban nem csak jajgatnak, hanem tesznek is: ott már felcsillan az általános öröm és áldást hint a téli gyümölcs is. Ott már kezdenek a szeg fejére ütni. Okoskodás helyett boldogítják és ide, ehhez a röghöz kötik népünket. Ott, hol — a folytonos nógatás, tanács, példa, tanulás megérintette a népet, felveszik az okos gazdálkodást és hagyják az ósdi szokásokat. Javítani akarják tehát a kivándorlási törvényt. Gyériteni, sőt megszüntetni a nagy vérvesztést ? Üssön a kormányzat és a társadalom maga is a szeg fejére. Megelőző intézkedésekkel, befektetésekkel, áldozattal kell megszüntetni a kényszer munkátlanságot — és sok-sok minden más jelenségnél ... a szeg fejére ütni. Mint azt tovább látni lógjuk. A gazdaképző iskolákról. III. Mindannyian tapasztalásból tudjuk, hogy a magyar kisgazda rendkívül bizalmatlan minden újítással szembe és nem hisz másban csak abban, amiről saját szemével meggyőződött. Bortermő vidékeken tapasztaltuk, hogy eleinte nem hitt a fillokszerában. Azt mondta: »Volt ez már máskor is, majd idejét állja.« Mikor a szőlője kiveszett, akkor elhitte, de viszont nem bízott az amerikai alany ellenálló képességében: »Ha a másikat megette, ezt is megeszi.« Ott azonban, ahol az A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ......... BTTZDA-IPEST.. — (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
